Erdogan kemény megtorlást ígért Hollandiának a szombati balhé miatt

Recep Tayyip Erdogan kemény megtorlást ígért, amiért Hollandia nem engedte területén kampányolni a török kormány két tagját, majd rendőri erővel feloszlatott egy Erdogan-párti tüntetést Rotterdamban.

Az elmérgesedő diplomáciai konfliktus legutóbbi fejezetében a török elnök a Reuters szerint azt mondta, a Hollandok keményen meg fognak fizetni a történtekért, és "nemzetközi diplomáciai móresre tanítják őket". 

Azt hittem, a nácizmusnak már leáldozott, de tévedtem. A nácizmus még mindig elterjedt Nyugaton. A Nyugat megmutatta igazi arcát.

- nyilatkozta a vallási konzervatív nacionalista politikus, akit gyakran szoktak diktátorokhoz hasonlítani vezetési stílusa és a vele szembeni kritikus hangok könyörtelen letörése miatt.

Népszavazás, vízágyúval

Erdogan azután ment ismét neki a hollandoknak, hogy a helyi hatóságok vízágyúkkal és lovasrendőrökkel oszlatták fel vasárnapra virradóra a rotterdami török konzulátus előtti tüntetést. A holland városban Erdogan nagyjából ezer híve amiatt tiltakozott, hogy nem engedték be az országba a török külügyminisztert, illetve később a családügyi minisztert is feltartóztatták, írja a BBC.

Rotterdam polgármestere, Ahmed Aboutaleba szombaton szükségállapotot rendelt el a török-holland diplomáciai viszály kapcsán kezdőtött tüntetések miatt. A helyi hatóságok arra hivatkozva oszlatták fel az ezerfős tömeget, hogy a török megmozdulások kiélezik az amúgy is erős társadalmi-politikai feszültségeket a holland választások előtti napokban.

Az ügy háttere, hogy Törökországban nemsokára alkotmányos népszavazást tartanak arról, hogy jelentősen kiterjesszék Recep Tayyip Erdogan elnök jogköreit, és a jelenlegi, parlamentáris rendszerről elnöki rendszerre térjenek át. Bár Erdogan a gykarolatban jelenleg is egy személyként, egyre autoriterebb módon irányítja Törökországot, az alkotmánymódosítás kvázi legalizálná jelenlegi, nagyjából korlátok nélküli hatalmát. 

Ezt persze nyugati országok nem nézik jó szemmel, azt meg végképp nem, hogy Erdoganék Nyugat-Európában akarnak kampányolni az alkotmánymódosítás mellett. Az Európai Unióban becslések szerint 1,4 millió olyan török állampolgár él, akik jogosultak voksolni a népszavazáson, ezért Erdogan és kormányának tagjai kampánygyűléseket akartak és akarnak tartani nagyobb török közösségekkel rendelkező európai városokban.

Választási nácizás

Korábban Németországban, Ausztriában és Svájcban is botrány kerekedett a tervezett török kampánymegmozdulásokból, be is tiltották azokat. Legutóbb pedig vasárnap Svédországban, Stockholmban hiúsult meg egy török rendezvény, mert a helyszín tulajdonosa felmondta a szerződést.

Hollandiában tovább bonyolítja a helyzetet, hogy parlamenti választást tartanak a hétvégén, ahol várhatóan a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali Geert Wilders Szabadságpártja végez majd az élen. Emiatt a hatóságok és a politikai pártok is különösen idegesek a törökök akciózása kapcsán, és bár eltérő hangsúllyal, de szinte az összes érintt politikus beszólt Erdogannak.

A diplomáciai viszály szombaton kezdődött, amikor a hollandok biztonsági okokra hivatkozva nem engedték leszállni a Rotterdamba kampányolni tartó török külügyminiszer, Mevlüt Cavusoglu gépét. Ez követően a émetországban tartózkodó Fatma Betul Sayan Kaya családügyi miniszter közölte, hogy majd ő elmegy kampányolni Cavusdoglu helyett Rotterdamba, mivel ő szárazföldön is el tud jutni a holland városba. Őt viszont a hatóságok 30 méterre a török konzulátustól feltartóztatták, és később kikísérték az országból.

Erdogan ennek kapácsán a hétvégén azt nyilatkozta, hogy 

a hollandok náci maradványok és fasiszták,

de a németeket is ízesen lenácizta az utóbbi napokban, amiért nem engedték a teljhatalomért kampányolni őt és párttársait. 

A feszültségek kapcsán Törökországban is voltak demonstrációk. Az isztambuli holland főkonzulátus épületéről egy tüntető letépte a zászlót, és a holland lobogó helyébe törököt tűzött. 

Mindenki megfizet 

Erdogan vasárnap is folytatta a fenyegetzőzést, azt mondta egy isztambuli rendezvényen, hogy "ha a hollandok feláldozzák a holland-török jó viszonyt a szerdai választás miatt, azért meg fognak fizetni". A török kormányfő, Binali Yildirim pedig "kemény választlépéseket" ígért be Hollandiának.

A kiltott Cavusoglu pedig rátett még egy lapáttal, amikor a franciaországi Metzben arról beszélt, hogy Hollandia "a fasizmus fővárosa".

Mark Rutte holland miniszterelnök viszont azt írta a Facebookon, hogy bár kész a párbeszédre Ankarával, de a törökök hozzáállása lehetetlenné teszi a helyzet normális kezelését. Szerinte a török politikusok magatartása felelőtlen volt, hiszen előre közölték velük, hogy biztonsági okokból nem fogják engedélyezni a politikai rendezvények megtartását, a törökök mégis megpróbáltak Hollandiában kampányolni.

Rutte szerint Erdogan nácizása 

nyilvánvalóan őrült nyilatkozat. Megértem, hogy a törökök mérgesek, de ez természetesen elfogadhatatlan stílus

- nyilatkozta a konzervatív holland politikus.

Egy reggeli műsorban pedig azt is közölte, hogy szeretné rendezni a helyzetet, de nem fog bocsánatot kérni, sőt egyenesen bizarrnak nevezte, hogy egyesek ezt várják tőle.

Ez az ember (Erdogan) tengap fasisztáknak és náci országnak nevezett minket. Rendezni kell a helyzetet, de nem bocsánatkéréssel. Meg vagy őrülve?

- kérdezett vissza a műsorvezetőnek, amikor a bocsánatkérésről faggatták.

A holland kormány egyébként azt is közölte, hogy magánemberként vagy szakmai ügyekben természetesen szívesen látják a török kormánytagokat, de politikai kampányrendezvényeken nem.

Eközben a törökök szintén biztonsági okokra hivatkozva elzárták az ankarai holland nagykövetség és az isztambuli főkonzulátus bejáratait és kijáratait, hasonló intézkedéseket hoztak a holland ügyvivő és a főkonzul rezidenciájánál is. A külföldön tartózkodó holland nagykövettel pedig közölték, hogy inkább ne is jöjjön vissza az országba.