Bécs szerint meg kell szakítani az EU-s csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal
További Külföld cikkek
- Az USA bizonyítékot talált, hogy Kína megpróbál beavatkozni az amerikai választásokba
- III. Károly király rákdiagnózisát követően jövő héten visszatér közfeladataihoz
- Terítette a lapokat a Pentagon: ezekkel a fegyverekkel kell felvennie a harcot az oroszoknak
- Miért állnak az arab országok Izrael mellett a gázai háborúban?
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
Vezető osztrák politikusok szerint meg kellene szakítani a harminc éve akadozó uniós csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal a megkérdőjelezhető eredményű vasárnapi népszavazás után, írja az MTI. Christian Kern kancellár meglehetősen keményen nyilatkozott:
Azzal, ami tegnap történt, Törökország tagsági próbálkozásai el lettek temetve. Most egy új korszakba lépünk.
Nyilatkozott a médiának Sebastian Kurz külügyminiszter is, aki úgy fogalmazott, hogy a török népszavazás után már nem lehet visszatérni a korábbi ügymenethez. „Becsületesnek kell lennünk az Európai Unió és Törökország viszonyában. Meg kell szakítanunk a belépési tárgyalásokat, és helyette egy jószomszédi megállapodásról kell egyezséget kötni” – írta egy Twitter-üzenetben.
Hétfőn az Európa Tanács és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közös törökországi megfigyelő küldöttségének vezetői azt közölték, hogy a vasárnapi török népszavazás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. Ezzel összhangban az államfő jogköreit kiterjesztő alkotmánymódosításról tartott referendum érvénytelenítését kérte a legnagyobb világi ellenzéki török párt.
A németek, franciák óvatosan fogalmaztak
Angela Merkel német kancellár és Sigmar Gabriel külügyminiszter ennél visszafogottabban reagált. Azt írták közös közleményükben, hogy Németország tudomásul veszi a szavazás eredményét, és felhívták a figyelmet arra, hogy a referendum „szoros eredménye megmutatja, mennyire mélyen megosztott a török társadalom, ami nagy felelősséget jelent a török vezetés, és személyesen Erdoğan elnök számára”. A franciák is arra kérték a török vezetést, hogy kezdeményezzenek párbeszédet a török társadalmat alkotó valamennyi politikai erővel.
Ezzel szemben Fehéroroszország elnöke Alekszandr Lukasenko üdvözölte az eredményt. „Az alkotmányreform mellett állást foglalva a török nép támogatta a jelenlegi hatalomnak a gazdasági növekedésre, az ország politikai stabilitására és békéjére irányuló erőfeszítéseit” – emelte ki a közlemény szerint Lukasenko, aki „meggyőződését fejezte ki, hogy a népszavazáson elfogadott döntés tovább erősíti Törökország szuverenitását és függetlenségét”.
Törökország 1987 áprilisában nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, de előtte már negyed évszázada társulási viszony kötötte a blokkhoz. A népszavazásról szóló elemző cikkünket itt találja.