Jácint
15 °C
31 °C

Macron és Le Pen jutott a második fordulóba

K  AP20170423134
2017.04.23. 20:05 Módosítva: 2017-04-24 02:28:48
  • A centrista Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen jutott tovább a francia elnökválasztás első fordulójából
  • A végleges adatok szerint Emmanuel Macron végzett az első helyen a voksok 23,75 százalékával, Marine Le Pen, a Nemzeti Front jelöltje lett a második a szavazatok 21,53 százalékával.
  • Tőlük leszakadva, de nem jelentősen, a harmadik helyen végzett a konzervatív Francois Fillon 19,91, míg Jean-Luc Mélenchon radikális baloldali jelölt a voksok 19,64 százalékával a negyedik helyet szerezte meg
  • François Fillon és rengeteg politikus már bejelentette Macron támogatását a május 7-i második fordulóban
  • Ott a felmérések szerint Macron az esélyes arra, hogy a következő francia elnök legyen
  • Az első fordulóban az előrejelzésekre rácáfolva magas volt a részvétel

A centrista, független Emmanuel Macron és a szélsőjobboldali Marine Le Pen jutott tovább a francia elnökválasztás vasárnapi első fordulójából a mindent eldöntő, május 7-i második körbe. Már a különböző intézetek este nyolckor nyilvánosságra hozott exit polljaiban is mindenhol ők ketten vezettek, úgy tűnt, csak a sorrendjük lehet a kérdés.

A Le Figaro a belügyminisztériumra hivatkozva azt írta, hogy szinte az összes körzet 35,5 millió szavazat összeszámolása után Macron 23,87 százalékkal vezetett, míg Le Pen 21,43 százalékon állt. A részeredményeken alapuló becslések 24,1 százalékra tették Macron végleges eredményét.

A konzervatív François Fillon és a szélsőbaloldali Jean-Luc Mélenchon lemaradt, 19,94 és 19,60 százalékra becsülték várható eredményüket. A Köztársaságiak (Les Républicains) pártot képviselő Fillon elbukásával a francia jobboldal aktuális vezető ereje nem tudott bejutni a második fordulóba. Benoît Hamon a felmérésekben jelzettnél is rosszabbul, csak 6,3 százalék körül végezhet az ötödik helyen, ami óriási, évtizedek óta nem látott történelmi vereséget jelent a másik nagy pártnak, a kormányzó szocialistáknak.

A szavazatok számolása közben több helyen is tiltakozások voltak Párizsban. A Le Figaro tudósítója szerint a Place de la Bastille-nál 2-300 anarchista és antifasiszta tüntető dobált üvegeket és petárdákat a rendőrök felé, akik könnygázt is bevetettek. Egy szervező állítólag azzal hívta utcára az embereket, hogy Le Pen és Macron, és az elnökválasztás intézménye ellen általában is tiltakozzanak. Késő este a Place de La République-on is nagyjából ezer ember tüntetett, és graffitizte össze az emlékművet.

Fillon bejelentette Macron támogatását

„Egy év alatt megváltoztattuk a francia politika arculatát" – mondta Macron, aki minden támogatójának megköszönte a szavazatot. Azt mondta, két hét múlva minden francia elnöke akar lenni, „olyan, aki védelmez és alkot." Megköszönte Hamon-nak és Fillon-nak is a támogatásukat, és összefogást ígért. Korábban az AFP-nek azt mondta: „Ma világosan új lapot kezdtünk a francia politikában", szerinte a franciák kinyilvánították, hogy változást akarnak.

„Az első lépést megtettük" – mondta a történelmi eredményről beszélő Marine Le Pen támogatóinak. Szerinte világos lesz a választás a második körben a globalizáció és François Hollande jelöltjének nevezett Macron-nal szemben. Ő magát ellenben a nép jelöltjének nevezte.

Fillon azt mondta, vállalja a felelősséget a vereségért, és bejelentette, hogy innentől Macron-ra szavaz. Hozzátette, hogy a távolmaradást nem tartja lehetőségnek, amikor szélsőségesek kerültek a hatalom közelébe.

A legújabb becslésekben is negyedik helyen álló Jean-Luc Mélenchon egyelőre azt mondta, hogy aktivistáival egyeztet majd arról, kit támogasson a második körben, állítólag hajlanak az érvénytelen szavazat felé.

A kieső Hamon viszont Fillon-hoz hasonlóan arra szólította választóit, hogy álljanak be a második körben Macron mögé. Ugyanezt szorgalmazta Bernard Cazeneuve szocialista miniszterelnök, Alain Juppé és Jean-Pierre Raffarin volt jobboldali miniszterelnökök, és az eddig is Macron-t támogató François Bayrou centrista politikus is. Vasárnap este oldaltól függetlenül sorra jelentették be támogatását a francia politikusok.

Hamon a vártnál gyengébben szerepelt
Hamon a vártnál gyengébben szerepelt
Fotó: Vincent Kessler

Közben Marion Maréchal-Le Pen, a Nemzeti Front politikusa, és Marine Le Pen unokahúga azt mondta, hogy az eredmény „történelmi győzelmet jelent a nacionalistáknak", és minden támogatójukat részvételre bíztatta a második körben is. Florian Philippot, a párt alelnöke Fillon szavazóit külön is próbálta győzködni.

Négyen is esélyesnek tűntek a továbbjutásra

A felmérések hónapokon át azt mutatták, hogy – ebben a sorrendben – Macron és Le Pen a legesélyesebb, de az utolsó hetekben a két éllovas kicsit visszaesett, míg Fillon és Mélenchon is hibahatáron belülre került. A felesége fiktív alkalmazása körüli botrány ellenére látótávolságban maradó Fillon a rejtőzködő szavazókban bízott, Mélenchon pedig abban reménykedett, hogy az utolsó hetekben ő volt lendületben.

Rajtuk kívül látszott, hogy Benoît Hamon jelöltségével a szocialisták alaposan kikapnak, a többi hat kis jelöltnek pedig csak néhány százalékra volt esélye.

Macron és Le Pen
Macron és Le Pen
Fotó: Christian Hartmann

Arra lehetett számítani, hogy az utolsó pillanatos mozgósításon sok fog múlni, de összességében az eredmény szinte teljesen megfelel az utolsó közvélemény-kutatásokban jelzett erőviszonyoknak. Az első forduló és az egész francia elnökválasztás tétjéről, a jelöltekről bővebben itt írtunk .

Végül magas volt a részvétel

A sok bizonytalan szavazó mellett előzetesen nagy kérdés volt, hogyan alakul a részvétel, ugyanis még a szavazás előtti utolsó felmérésekben is csak 68 százalék mondta biztosra, hogy elmegy választani, miközben korábbi elnökválasztásoknál ez inkább 80 százalék körül volt.

A napközbeni részvételi adatok azonban már mutatták, hogy a végén mégis sokan elszánták magukat. Már délután 5-ig 69,42 százalék ment el szavazni, ami szinte teljesen megegyezik a 2012-es értékkel. A végső részvételi arány 78,26 százalék lett.

Vasárnap a továbbra is érvényben lévő rendkívüli állapot miatt utcára küldött katonák mellett további 7 ezer katona és 50 ezer rendőr biztosította a szavazás lebonyolítását.

Macron a második forduló esélyese

A második fordulós előrejelzések eddig is azt mutatták, hogy Macron bármelyik másik jelöltet legyőzné, ha továbbjutna, és a sokkal inkább megosztó Le Pen ellen is egyértelműen ő az esélyes, habár még két hét hátravan. Az Ipsos Sopra Steria vasárnap esti gyorsfelmérésében 85 százalék biztosnak mondta magát döntésében, és eszerint

Macron 62 százalékot kapna, Le Pen pedig 38-at.

A második fordulóig hátralévő időben újra felpörög majd a kampány, mindkét jelölt próbál majd minél szélesebb bázist mozgósítani, és lesz újabb elnökjelölti vita is, amin tényleg két teljesen eltérő világfelfogás ütközhet egymással. Macron és Le Pen között a szembenállás többek között a globalizáció, és az Európai Unióhoz való viszony mentén élesedhet ki leginkább. (A jelöltek EU-hoz való viszonyáról itt írtunk bővebben>>>)

A 39 éves, első választásán induló Macron 2014 és 2016 között szocialista gazdasági miniszter volt, de próbálta eltávolítani magát a népszerűtlen François Hollande-tól, és saját centrista mozgalmat alapított En Marche! (Előre!) néven. A kampányban a politikai élet megújítását, és az ország hagyományos politikai megosztottságának felszámolását ígérte. Esetleges megválasztása mindenképpen újszerű lenne, hiszen korábban még soha nem került közel a nagy pártokon kívülálló, magát függetlennek valló jelölt az elnökséghez, és ő lenne a legfiatalabb elnök is.

Általában gazdasági kérdésekben centrista, szociális kérdésekben pedig liberális álláspontot képvisel, csökkentené a vállalatok adóterheit, a multikulturális társadalom nagy védelmezője, és a meleg párok örökbefogadása mellett is kiállt. A programja többek között védelmi uniót, egy új, startupokat támogató közös pénzügyi alapot és az uniós gazdaság védelmét tűzte ki célul. Macron-t tartották a leginkább a Kreml-től távolinak az esélyes jelöltek közül.

Marine Le Pen néhány éve saját apját is kizárta a megújult, a muszlim- és bevándorlóellenesség mellett euroszkeptikus, és globalizációkritikus irányba forduló Nemzeti Frontból. A populista szólamaival a brexit és Trump szellemében is bízó Le Pen kivezetné Franciaországot az eurózónából, a brexithez hasonló népszavazást tartana az EU-tagságról, és megadóztatná a külföldiek munkaszerződéseit. Biztonságot ígért a terrortámadásokkal szemben, bezáratná a „szélsőséges" mecseteket, visszaállítaná a határellenőrzést, és néhány hétre moratóriumot hirdetne a legális bevándorlásra is. Le Pen ostobaságnak minősítette a nyugati szankciókat Oroszország ellen, nemrég pedig Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyin is fogadta.

A 2012-es elnökválasztáson még 17,90 százalékkal végzett a harmadik helyen, a Nemzeti Front folyamatos erősödését pedig az is jól jelezte, hogy már a nem végleges eredmények szerint is több mint 7,6 millió szavazatot kapott Le Pen, ezzel 700 ezerrel meghaladta a párt eddigi csúcsát a 2015-ös regionális választásokon. Viszont az első fordulóban akkor a legtöbb régióban vezettek, de a második fordulóban végül sehol sem tudtak nyerni. Marine Le Pen apja, Jean-Marie Le Pen pedig 2002-ben 16,86 százalékkal bejutott már egyszer a második fordulóba, de ott aztán csak 17,79 százalékot sikerült elérnie, a franciák összezártak Jacques Chirac mögött.

Az euró már erősödésbe kezdett

A piacok leginkább egy olyan forgatókönyvtől tartottak, amiben Le Pen és Mélenchon, két globalizáció-, és EU-ellenes jelölt jut tovább. Ehhez képest az EU-barát Macron első körös győzelme, és második körös esélyei Le Pennel szemben máris megdobták az euró árfolyamát, annak ellenére,  hogy május 7-ig még két hét hátravan. A tokiói tőzsde nyitása után az euró erősödésbe kezdett, és a tokiói tőzsdeindexek is emelkedtek.

Több európai politikus is gratulált Macron-nak a továbbjutáshoz, köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, és Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője is. Sigmar Gabriel német külügyminiszter pedig már előre biztosra veszi Macron végső győzelmét is: „Persze, hogy örülök, hogy Emmanuel Macron lesz a következő francia elnök."

A nagy pártok jókora pofont kaptak

Az elnökválasztás első fordulójának fontos fejleménye a semmiből egy év alatt a második forduló nagy esélyesévé előlépő Macron felívelése, és a Nemzeti Front további erősödése mellett, hogy Fillon és Hamon kiesésével az 1958 óta a francia politikát meghatározó egyik nagy tömörülés jelöltje sem jutott tovább. Ez borzasztó nagy pofont jelent a választóktól a hagyományos bal-, és jobboldali politikai elitnek, különösen annak fényében, hogy a konzervatívok és a szocialisták is először választották ki a szavazókat bevonó előválasztáson jelöltjeiket.

A szocialisták esélyeit meghatározta, hogy François Hollande rettentő népszerűtlen elnökként köszön le, nem is próbálkozott újabb indulással, de a végül az előválasztást megnyerő Hamon is megosztónak bizonyult. Még a párton belül is többen inkább a volt szocialista miniszter Macron mögé álltak be már az első forduló előtt is. Az utolsó hetekben pedig a vitákon kiemelkedő és innovatív kampányával is megvillanó Mélenchon szívta el végleg Hamon szavazóit, az új szélsőbaloldal ilyen megerősödése pedig még okozhat fejtörést a szocialistáknak.

A tavalyi konzervatív előválasztást meglepetésre megnyerő Fillon viszont nyerő helyzetből indult, volt, hogy vezette a felméréseket, és nagyon úgy tűnt, hogy ő juthat tovább a régóta második körösnek jósolt Le Pen mellett. A felesége fiktív alkalmazása körül január végén kirobbant botrány miatt azonban visszacsúszott a harmadik helyre, vádat is emeltek ellene, ennek ellenére sem volt hajlandó visszalépni, pártja, A Köztársaságiak pedig nem jelölt mást helyette. Ezt a lehetőséget tudta megragadni a most már az elnökválasztás megnyerésére legesélyesebb, a politikában viszonylag újonc Macron.

A nagy pártok szempontjából az is érdekes, hogy a következő két hét már nem csupán az elnökválasztás megnyeréséről, hanem az utána június közepén következő nemzetgyűlési választásokról is szól majd Macron-nak és Le Pennek. Egyikük mögött sem áll ugyanis reális törvényhozói többség, Macron mozgalma frissen alakult, míg Le Penéknek mindössze két képviselői helyet sikerült szerezniük 2012-ben. Márpedig az új elnöknek nem lesz mindegy, milyen erőviszonyok lesznek a jobboldali Köztársaságiak és a szocialisták által dominált nemzetgyűlésben.

Így az is kérdés, hogy most a hagyományos pártok elnökválasztási kiesése milyen hatással lesz majd az ottani esélyekre, milyen belső harcok indulnak meg, és meddig nyúlik a francia politika átalakulása.

Borítókép: Fegyveres katona járőrözik egy párizsi szavazóhelyiség körül. Fotó: MTI/AP/Emilio Morenatti.