ENSZ: Etnikai tisztogatás zajlik Mianmarban
További Külföld cikkek
- Olaf Scholz a német szociáldemokraták kancellárjelöltje
- Szerbia az Európai Unió tagja akar lenni, de nem mond le keleti partnereiről
- Elszabadultak az indulatok, verekedés tört ki a szerb parlamentben
- Itt a hivatalos végeredménye a nagy meglepést hozó romániai elnökválasztás első fordulójának
- Drámai bejelentés: megállhat a vérontás a Közel-Keleten, zuhannak az olajárak
Az, ami Mianmarban folyik, az etnikai tisztogatás tankönyvszerű esete – közölte Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn.
A mianmari hadsereg Arakán államban zajló tevékenysége "egyértelműen aránytalan" válasz a muszlim szélsőségesek múlt hónapban elkövetett támadásaira - mondta a főbiztos az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának genfi ülésén.
"Felszólítom a kormányt, hogy vessen véget a jelenlegi kegyetlen katonai műveleteknek, vonja felelősségre az összes jogsértés elkövetőit, és fejezze be a rohingja lakosság hátrányos megkülönböztetését" - mondta Zeid.
Eközben a dalai láma azt üzente a buddhista többségű Mianmar vezetésének: a béke és a megbékélés szellemében kezet kell nyújtani a társadalom minden tagjának, és azt írta: emlékezzenek Buddhára, mert ő - látva szenvedéseiket - segített volna a rohingjáknak.
Mianmarban, vagy régebbi nevén Burmában a buddhista többség és a hozzájuk tartozó kormányerők évtizedek óta módszeresen üldözik az ország nyugati részén élő, muszlim vallású rohingja kisebbség tagjait, akiket, annak ellenére, hogy már generációk óta ott élnek, illegális bevándorlónak tekintenek, a helyiek és jogvédő szervezetek pedig azt állítják, hogy mianmari katonák a rohingja településeken házakat gyújtanak fel, nőket erőszakolnak meg, és legyilkolnak civileket. Erre reagálva muszlim milicisták rendszeresen összecsapnak a kormányerőkkel, az összecsapásoknak az elmúlt hónapokban több száz halálos áldozatuk volt.
Az erőszak augusztus 25. után szabadult el újra a többségében buddhista Arakán államban, ahol több mint egymillió muszlim rohingja él, miután a felkelők rendőrőrsöket támadtak meg. A támadásokra a hadsereg „tisztogató akcióval” válaszolt, amelynek célja hivatalosan az arakáni falvakban rejtőző felkelők ártalmatlanítása.
A menekültek viszont arról számoltak be, hogy a katonák és buddhista bandák megtámadták és elpusztították falvaikat. Szemtanúk szerint megkérdőjelezhető a mianmari hadsereg állítása, hogy a rohingják gyújtogatnak, mert olyan falvak is lángokban álltak, ahonnan már jóval korábban elmenekültek az ottaniak.