Illegálisan is összeül a katalán parlament

Romeva a brit közszolgálati rádiónak adott rövid nyilatkozatában kijelentette: hétfőn a terveknek megfelelően megtartják a parlamenti vitát a függetlenné válásról, mert "fontos kérdésről van szó", írja az MTI.

A spanyol alkotmánybíróság csütörtökön felfüggesztette a katalán parlament hétfőre összehívott rendkívüli ülését, amelynek napirendjén a katalán függetlenségi népszavazás eredményének értékelése szerepel. A bírói testületnél a katalán szocialista párt (PSC) támadta meg a parlamenti ülést összehívó határozatot, arra hivatkozva, hogy a népszavazás törvénysértő volt.

A felfüggesztő határozat azt jelenti, hogy a spanyol alkotmánybíróság a beadványt eljárásba vette, ítéletének meghozatalára öt hónapja van, de addig törvényesen nem lehet megtartani a katalán parlament hétfőre kitűzött ülését. A katalán parlament vezetése a bíróság döntése után péntek délután dönt arról, hogy a jövő hét melyik napján milyen napirendi pontokat vitassanak meg.

Puigdemont a BBC televíziónak adott rövid interjúban a hét elején kijelentette: kormánya vagy ennek a hétnek a végén, vagy a következő hét elején jelenti be Katalónia függetlenné válását Spanyolországtól. Arra a kérdésre, hogy mit tenne, ha Spanyolország beavatkozna és közvetlen irányítása alá vonná Katalóniát, Puigdemont csak annyit mondott, hogy az olyan hiba lenne, amely mindent megváltoztat.

Puigdemont a szerdán sugárzott BBC-interjúban visszautasította az Európai Bizottság elnökének nem sokkal korábbi nyilatkozatát, amely szerint a katalán függetlenségről múlt vasárnap tartott népszavazás utáni helyzetet Madridnak a spanyol alkotmányos renddel összhangban kell kezelnie.

Jean-Claude Juncker a referendumra reagáló nyilatkozatában kijelentette azt is, hogy a spanyol alkotmány alapján a katalán népszavazás jogszerűtlen volt, ha viszont a spanyol alkotmánnyal összeegyeztethető módon zajlott volna le, akkor Katalónia kikerült volna az Európai Unióból.

Államellenes zendüléssel vádolják a katalán rendőrfőnököt

Josep Lluis Traperót Madridban állítják bíróság elé, írja a BBC.

A vád szerint a parancsnoksága alatt álló katalán rendőrségnek, a Mossos d'Esquadrának kellett volna a Katalóniába vezényelt spanyol rendőröket megvédeni a tüntetőktől az október elsejei, Madrid által el nem ismert népszavazáson.

Trapero különben a népszavazás előtt két nappal – Madrid kérésének megfelelően – azt az utasítást adta a rendőreinek, hogy erőszak nélkül ürítsék ki és zárják be azokat az intézményeket, ahol a népszavazás szervezői szavaztatni akarták az embereket.

Egy másik katalán rendőrtisztviselőnek és két aktivistának is bíróság elé kell állnia.

A zendülés 1822 óta számít a spanyol büntetőtörvénykönyvek szerint bűncselekménynek, akár 15 év börtönnel is büntethető. A balközép irányultságú El Pais szerint ez a vád meglehetősen szokatlan a Franco utáni Spanyolországban.

Még érdekesebbé teszi a történteket, hogy Trapero és a katalán rendőrség széles körű elismertséget váltott ki Spanyolországban az augusztusi barcelonai terrorcselekmény után, amikor nagyon gyorsan felszámolták a Katalóniában megbújó iszlamista hálózatot.

A katalán kormány napokon belül kikiálthatja a tartomány elszakadását Spanyolországtól.

A vasárnapi népszavazáson közel ezren sérültek meg a spanyol rendőrség és a szavazni akaró katalánok összecsapásában. A katalán szervezők szerint 2,2 millió ember szavazott, ami 42 százalékos részvételnek felel meg, 90 százalék a függetlenség mellett volt.

Madrid a népszavazást mindvégig illegálisnak tartotta.