Mi ez a katalán balhé?

1. Mi van most a katalánokkal? Egyáltalán: kik azok?

Spanyolországban van egy terület, amelynek saját nyelve, kultúrája, történelme, hagyományai, kormánya és parlamentje van. Katalóniának hívják, és szeretnének teljesen függetlenedni. Ha történelmi távlatokban nézzük, nem is feltétlen magától értetődő, hogy a spanyolokhoz tartoznak, mert a nyelvük is a franciához áll közelebb, a franciák segítettek nekik fellázadni a spanyolok ellen, és voltak francia fennhatóság alatt is az 1600-as években. Mellesleg a katalán-madridi ellentétet a politika iránt nem érdeklődőknek a foci adja át legérzékletesebben.

2. Hát, függetlenedjenek, ha ennyire akarnak.

Madrid viszont nagyon nem akarja. Katalónia gazdag terület, többet fizet be a központi kincstárba, mint amennyit visszakap. De ha ezt félre is tesszük, egyetlen állam sem akarja, hogy a területe, ereje csökkenjen, kiszakadjon belőle bárki is. A spanyol alkotmányban is benne van, hogy ez így Spanyolország, ahogy van, ezt megváltoztatni nem lehet. És persze precedenst sem akar a spanyol kormány, mert akkor más területei, mondjuk Baszkföld, Galícia, Andalúzia is kitalálhatná ugyanezt, és a most ismert Spanyolország pillanatokon belül eltűnne.

3. Akkor ez el van döntve, így viszont Katalónia álljon le. 

Katalónia viszonyolagos önállósága évszázados hagyomány. Néhány központosítási törekvést leszámítva, mint például V. Fülöp spanyol király keménykedése az 1700-as évek elején, vagy Franco diktatúrája a XX. század közepén, viszonylag önálló, független életet tudott élni. Az utóbbi években a függetlenségpártiságot a helyi politika is egyre jobban felkorbácsolta, 2015-ben a helyi választásokon is ezek a pártok nyertek, úgyhogy elég erősek ezek a hangok most, és úgy érzik, joguk van ehhez.

4. Miért pont most lett ez ekkora téma?

Mert a katalánok az elszakadáspárti jobbközép elnökük, Carlos Puigdemont ötletére október elsején tartottak egy függetlenségi népszavazást, amin szerintük egyértelműen a szakadáspárti vélemények győztek (nézőpont kérdése: a választásra jogosult 5,3 millió emberből 2,28 millióan szavaztak, ebből a függetlenségre 2,04 millióan voksoltak). Madrid viszont nem ismeri el ezt a népszavazást, azt mondják, az alkotmány nem ad erre lehetőséget, úgyhogy szerintük jogilag nem történt semmi. Olyannyira komolyan vették a népszavazás alkotmányellenességét, hogy fizikailag meg akarták akadályozni a szavazást, túl is lőttek a célon.

5. Mi lesz most?

Senki nem tudja. Válság van jogilag, politikailag is. Katalónia arra készül, hogy a népszavazásra hivatkozva hamarosan egyszerűen kinyilvánítja a függetlenségét, aztán tárgyalásokat kezdeményez Madriddal. Korábban már felszólították Madridot arra is, hogy vigyék el a rendőreiket onnan. Mariano Rajoy spanyol kormányfő viszont kitart amellett, hogy nincs függetlenedés, és arra is készen áll, hogy felfüggessze Katalónia autonómiáját, ha úgy alakul. Erre ugyanis jogilag lehetősége van. Közben a cégeket is elkezdték kimenteni onnan. Az elszakadás nehézségeiről, ilyen helyzetekben a háború kockázatairól itt írtunk hosszan.

6. Ki mellett áll a világ?

Madrid mellett. Elég logikus: egyetlen kormányfő sem fog kiállni az elszakadáspártiság mellett, mert bármikor előfordulhat - néhány országban legalábbis -, hogy egyszercsak neki kell megküzdenie ilyesmivel. Elég csak mondjuk az észak-írek és a britek viszonyára gondolni. Mindenki olyasmiket nyilatkozik, hogy spanyol belügynek tartja a dolgokat, meg hogy a törvényeket be kell tartani. A franciák konkrétan kimondták, hogy nem ismerik majd el az esetleg önállóvá kikiáltott Katalóniát.