Stanford-professzor: Putyin megalázta Hszi Csin-pinget
További Külföld cikkek
- Nemzetközi egyezményt fogadtak el a mesterséges intelligenciáról
- Friss információk érkeztek Robert Ficóról, ismét meg kellett műteni a miniszterelnököt
- Népirtással vádolják őket, Izrael Hágában kényszerül magyarázkodni a Hamász elleni támadás miatt
- Fenyegető e-mailek miatt szinte az összes iskolát ki kellett üríteni Cipruson
- Hol is halad a transzafgán vasútvonal?
A szombaton tett bejelentés a Szovjetunió összeomlása óta az első alkalom, hogy Oroszország közölte: taktikai nukleáris fegyvereket fog idegen földön tárolni − írta meg az Insider.
McFaul rámutatott a bejelentés időzítésére, mondván, hogy az alig néhány nappal azután történt, hogy Oroszország Kínával közös nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelentették, hogy ellenzik, hogy országok nukleáris fegyvereket állomásoztassanak külföldön.
Nem túl tiszteletteljes jóbarátja, Hszi iránt!
− tweetelte McFaul, aki jelenleg a Stanford Egyetem politológiaprofesszora.
McFaul elmondta, hogy a bejelentés különösen felháborítja Pekinget, mivel Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök nemrégiben hivatalos látogatást tett Kínában.
Putyin és Lukasenka is megalázta Hszit. Ne feledjük, Lukenkát épp most fogadták Kínában. Hszi pedig nemrég érkezett Moszkvába. Nem tudom elképzelni, hogy ez a döntés tetszést fog kiváltani Pekingben
− tweetelte.
Hszi tavaly novemberben jelezte Oroszországnak, hogy a nukleáris fegyverek ukrajnai bevetése vörös vonalat jelentene − írja a Politico.
Kína javára billennek az erőviszonyok
Kína mentőövet nyújtott az orosz gazdaságnak az ukrajnai invázió miatt hozott büntetőszankciók alatt, és tartózkodott az orosz invázió elítélésétől, ezzel döntő diplomáciai támogatást nyújtva a Kremlnek.
A múlt heti csúcstalálkozón Putyin és Hszi közös frontot képviselt az Egyesült Államok és szövetségesei „globális hatalmával szemben”.
Elemzők azonban az Insidernek elmondták, hogy a csúcstalálkozó azt jelezte, hogy az Oroszország és Kína közötti erőviszonyok Kína javára billentek, és hogy Hszi jövedelmező hozzáférést kapott az orosz gazdasághoz, miközben kevés extra támogatást nyújtott.
A múlt héten Hszi azzal demonstrálta előnyét, hogy meghívta Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt az első Kína–Közép-Ázsia-csúcstalálkozóra.
Ezek az államok mind a Szovjetunió egykori tagjai, és sokáig Oroszország befolyási övezetének részeként tekintettek rájuk.
(Borítókép: Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin 2023. március 21-én Moszkvában. Fotó: Sputnik / Pavel Byrkin / Kremlin / Reuters)