Orbán Viktor: Magyarország nem a fekete bárány, hanem az első fecske

„Európa ma nem ura önmagának, a világ GDP-jében való részesedése lefelé megy, 2030-ra egyedül Németország lesz az első tízben, az utolsó helyen. Az Európai Unió a bővítéssel nem tud megbirkózni, a térségi konfliktusokat sem képes kezelni, legyen szó Ukrajnáról vagy a Nyugat-Balkánról” – hangoztatta Orbán Viktor, majd azt mondta: Magyarország nem jóléti, hanem munkaalapú társadalmat épít, amely elvezet a jóléthez.

A magyar modell elemei között emelte ki a családpolitika központi helyét, a migráció teljes visszafogását, az alacsony adókat, valamint a beruházások vonzását keletről és nyugatról egyaránt. Mindez eltér a nyugati modelltől, amely a jóléti társadalom kiépítésére épít.

Migráció helyett a kormány családpolitikával kívánja kezelni a demográfiai kihívásokat, és genderpolitika helyett is a családi értékeket támogatja.

Magyarország nem a fekete bárány, hanem az első fecske.

Svájcnak is az unióval van baja

Orbán Viktor kormányfő a Weltwoche 90. születésnapján tartott telt házas beszéde elején felidézte, hogy két magyar tudós kapott Nobel-díjat a mögöttünk hagyott időszakban.

Nem tudom, kit lepett meg jobban, hogy ez a találkozás létrejött: a Weltwochét vagy engem? Igazából most egy Adenauernek vagy Helmut Kohlnak kellene állnia ezen a pódiumon, de ma velem kell beérniük.

Orbán Viktor úgy folytatta, több mint 900 svájci cég dolgozik jelenleg Magyarországon. Több mint 30 ezer magyar családnak az országban svájci cégek adnak kenyeret. „Nekünk, magyaroknak és svájciaknak van egy közös problémánk, az Európai Unió. Svájc hiába nem tagja az EU-nak, a döntései ugyanúgy kihatnak rá. Én vagyok a leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnök Európában, van egy saját látásmódom Európára. Ma Európa problémáiról fogok beszélni önöknek. Európa elvesztette az önrendelkezési képességét, nem tudja felismerni, mik is a céljai, milyen eszközökkel érje el azt.”

Nem szabad Európa sorsát Amerikához kötni

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban a beszédben elhangzott, hogy „ha az USA folytatja a világ nyugatosítását, csak azt fogja elérni, hogy az egész nem nyugati világot szembefordítja magával”. Azok pedig, akik elutasítják az amerikai befolyást, egyre inkább Kína felé fordulnak.

Fontos látni azt is, hogy az Egyesült Államoknak a világ többi része fontosabb, mint Európa, Brüsszelnek viszont nincsenek válaszai a kihívásokra.

„Pedig nagyon fontos lenne éppen az európai stratégiai szuverenitás visszaszerzése, amit mostanában a franciák is fel szoktak emlegetni. Az unió vezetése jelenlegi formájában nemigen alkalmas, hogy kivezesse a közösséget a gödörből, mivel túl bürokratikus, az intézményeit pedig szellemi-ideológiai értelemben megszállta az USA és a progresszív-liberális erők. Magyarország 2010-ben megtörte a progresszív-liberális hegemóniát” – mondta beszédében Orbán Viktor.

A svájci hallgatóság is kérdezte

A beszédet követően egy pódiumbeszélgetésen vett rész a magyar miniszterelnök, ahol a moderátor kérdésére, hogy mi a sikere a menekültügy kezelésében, azt válaszolta, hogy a migrációs kérdést ketté kell választani. Más, ha a menekültek keresztény vagy nem keresztény hátterű világból jönnek. 2015-ben, a menekülthullám idején a németek két választ adtak erre: jöjjenek, mert egyfelől jót tesznek a munkaerőpiacnak, és másfelől jól mutatja, hogy befogadó ország Németország.

Orbán Viktor akkor azt mondta Angela Merkel kancellárnak, hogy mi nem szeretnénk befogadni a menekülteket, ami konfrontációhoz vezetett a magyar vezető és az elutasított uniós álláspont miatt az EU irányítása között. Ezért a magyarok másféle utat választottak, falat építettek, megállították a migrációt. A panelbeszélgetésen nekiszegezték a kérdést, hogy állították meg a menekültáradatot. A kormányfő szerint a vonatkozó törvények hatósági betartatásával.

A Die Weltwoche című svájci lap évfordulós rendezvényén tartott panelbeszélgetésen a hallgatóság közül megkérdezték Orbán Viktort, miért ment el Kínába, és parolázott Hszi Csin-pinggel és Vlagyimir Putyinnal. Válaszában a kormányfő álszentnek nevezte az ő bírálatát, hiszen mellette voltak ott Pekingben egykori nyugat-európai vezetők is.

Másfelől a kínaiakkal fenn kell tartani a gazdasági kapcsolatokat, hiszen a világ egyik vezető gazdasága. Arról is beszélt, hogy meg kell érteni az orosz gondolkodást, ami teljesen eltér a nyugatitól. Az ukrajnai háború kapcsán megerősítette, a háború, ami megindult, az agresszió. Ahogyan azt az EU kezelte, szerinte nem volt megfelelő. Orbán Viktor szerint a konfliktust most is lokálisan kellett volna kezelni, mint azt 2014-ben, a minszki megállapodások idején tették, azonban most az uniós vezetők másként cselekedtek, így a konfliktus globálissá szélesedett.

Újabb kérdés hangzott el, hogy merre megy a világ. A kormányfő szerint nekünk mindig az európai szempontokat kell szem előtt tartani. Nem szabad kritikátlanul követni Amerikát. Miért fektetnek be nyugat-európai cégek az USA-ban, és miért nem Európában indítják a befektetéseiket? Ez a magatartás csak az EU további meggyengüléséhez vezet.

Arra a kérdésre, hogy kit látna szívesen az amerikai elnöki székben jövőre, úgy válaszolt, hogy a magyar érdekeket szem előtt tartva Donald Trump lenne a legkedvezőbb. 

(Borítókép:  Orbán Viktor miniszterelnök a Weltwoche svájci konzervatív hetilap jubileumi ünnepségén Zürichben 2023. november 22-én. Fotó:  Benko Vivien Cher /  Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)