A CIA tagadja, hogy a venezuelai elnök ellen merényletet terveztek

Az amerikai külügyminisztérium „kategorikusan hamisnak” nevezte az állításokat, melyek szerint a CIA Nicolas Maduro venezuelai elnök meggyilkolását tervezte, és közleményében hozzátette, hogy az Egyesült Államok „továbbra is támogatja a venezuelai politikai válság demokratikus megoldását”. A nyilatkozatokat azután adták ki, hogy Venezuela közölte, hogy letartóztatott hat külföldit, egy állítólagos összeesküvés miatt, amelynek célja az év eleji vitatott választások óta válságban lévő ország „destabilizálása”.

A vádaskodásra azért került sor, mert Venezuela ellenzéke, több latin-amerikai vezető és az Egyesült Államok nem hajlandó elismerni Maduro vitatott választási győzelmét, amelyet halálos tüntetések követtek, amelyekben több ezer embert tartóztattak le.

Egy szombati sajtótájékoztatón Cabello Wilbert Castaneda néven azonosította az állítólagos tengerészgyalogost, és azt állította, hogy ő volt a művelet vezetője. A miniszter két másik őrizetbe vett amerikait is megnevezett: David Estrellát és Aaron Barrett Logant. A múlt héten Tarek William Saab venezuelai főügyész azt mondta a CNN-nek, hogy a letartóztatott tengerész mexikói-amerikai állampolgár, aki ellen vizsgálat indult, mert megfelelő okmányok nélkül lépett be az országba.

Cabello elmondta, hogy az amerikaiakon kívül két spanyol, valamint egy cseh állampolgárt tartóztattak le. A venezuelai hatóságok 400 amerikai puskát is lefoglaltak, amelyek kapcsolatban állnak az állítólagos összeesküvéssel – mondta. „A CIA áll az akció élén” – mondta Cabello a sajtótájékoztatón, azt állítva, hogy a spanyol Nemzeti Hírszerző Központ is részt vett benne. „Ez egyáltalán nem lep meg minket” – mondta.

Azt állította, hogy a műveletnek

nagyon világos céljai voltak Nicolás Maduro elnök és más magas rangú venezuelai politikusok, köztük ő maga és az alelnök meggyilkolása.

A külügyminisztérium szombaton megerősítette, hogy az amerikai hadsereg egy tagját letartóztatták Venezuelában, és hogy a tárca „tudomással bír olyan meg nem erősített jelentésekről, amelyek szerint további két amerikai állampolgárt vettek őrizetbe” az országban.

Egy spanyol külügyminisztériumi forrás a Reutersnek azt mondta, hogy további információkat kérnek Venezuelától. „A spanyol nagykövetség szóbeli jegyzéket küldött a venezuelai kormánynak, amelyben hozzáférést kért az őrizetbe vett állampolgárokhoz, hogy ellenőrizhessék személyazonosságukat és állampolgárságukat, és megtudhassák, hogy pontosan mivel vádolják őket” – mondta a Reutersnek egy névtelen forrás.

A Cseh Köztársaság külügyminisztériuma megerősítette a CNN-nek, hogy egy cseh állampolgárt őrizetbe vettek Venezuelában. Hozzátették, hogy a bogotái cseh nagykövetség tartja a kapcsolatot a családdal, mivel az országnak nincs nagykövetsége Venezuelában.

Politikai válság

Venezuela még mindig küzd a júliusi elnökválasztás következményeivel, amelyben Maduro harmadik ciklusra is jelöltette magát, annak ellenére, hogy a világ szkeptikusan fogadta az eredményt, és az ország ellenzéki mozgalma felháborodott.

A Venezuelai Nemzeti Választási Tanács (CNE) július 28-án Madurót nyilvánította győztesnek, és ezt a nyilatkozatot hetekkel később a Legfelsőbb Bíróság (TSJ) is megerősítette. A CNE azonban még mindig nem tette közzé a bontott adatokat vagy a szavazatszámlálási íveket, amit sok ország szükségesnek tart a választási folyamat átláthatóságához.

Az Edmundo Gonzalez ellenzéki vezetőt támogató koalíció ragaszkodik ahhoz, hogy a szavazást elcsalták, és olyan online szavazatszámláló lapokat tettek közzé, amelyek szakértők szerint azt mutatják, hogy Maduro valójában jelentős különbséggel veszítette el az elnökséget. Az Egyesült Államok elismerte Gonzalezt, mint a választáson legtöbb szavazatot kapott jelöltet, de hivatalosan nem ismerte el őt Venezuela megválasztott elnökeként. Csütörtökön az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Maduróval szövetséges venezuelai tisztviselők ellen a választások állítólagos akadályozása miatt.

„Venezuelában a választások után több mint kétezer embert vettek őrizetbe, az ellenzéki vezetőnek menekülnie kellett, a politikai pártok pedig ezerféle korlátozás alá kerültek” – mondta Borrell a Telecinco spanyol csatornának. Gonzalez a múlt héten Spanyolországba menekült Venezuelából, miután elfogatóparancsot adtak ki ellene, amelyben terrorizmussal, összeesküvéssel és más bűncselekményekkel vádolják.