Bagdadban senki sem léphet az utcára
További Külföld cikkek
- „A magyar kormányt nem nevezném a szövetségesünknek” – mondta Csehország külügyminisztere
- Leülnek vitázni az EP-listavezetők, de Deutsch Tamás biztos nem vesz részt
- Az Európai Bizottság ujabb 68 millió euróval támogatja Gázát
- Olaf Scholz az emberi jogok tiszteletére szólította fel Azerbajdzsánt
- Joe Biden nem akar még nagyobb zűrzavart, Amerikának be kell avatkoznia
Vasárnap reggel járt volna le a csütörtökön kihirdetett kijárási tilalom Bagdadban, ám ezt most meghatározatlan időre meghosszabbították. A többmilliós fővárosban így továbbra sem hagyhatja el senki az otthonát.
Vasárnap délután váratlanul tűzszünetet hirdettek a felkelők. Vezetőjük azt mondta, hogy szabad elvonulásért cserébe befejezik a kormány katonáinak támadását.
Az USA-val szövetséges iraki kormány hadserege kedden indított országos akciót az úgynevezett Mahdi Serege nevű szervezet fegyveresei ellen. A csoport a legerősebb síita hadsereg. Vezetője Moktada Szadr megtagadta, hogy letegyék a fegyvert. Az iraki kormány többsége szintén síita politikusok irányítása alatt áll, ám Szadr csoportja radikálisabb a kormánynál. A felkelők egy Iránhoz hasonlatos, vallási államot akarnának kiépíteni, és elutasítanak minden együttműködést a szunnitákkal. Utóbbiak ugyan kisebbségben vannak Irakban, ám Szaddám Huszein idején lényegében övék volt a hatalom.
Moktada Szadr korábban elismerte az iraki kormányt, és többször is tűtzszünetet hirdetett. Az elmúlt hónapokban viszont úgy érezte, hogy korábbi szövetségesei meg akarják gyengíteni az idén tartandó választások előtt. Ezért az amerikaiak elleni felkelésre szólított fel.
A kormány országos akciója kedden kezdődött. Azóta legalább kétszázan haltak meg a harcokban, a BBC tudósítása szerint.
Bagdadban a leghevesebb harcok a város keleti felében dúlnak. A korábban Szaddámvárosnak nevezett negyedet jórészt szegényebb síiták lakják. Szaddám megdöntése után a városrészt Szadrvárosnak nevezték át.
A napok óta tartó kijárási tilalom hatalmas gondokat okoz. Tönkrevágja a város gazdaságot és rettentően megnehezíti az emberek életét, hiszen élelmet vásárolni sem tudnak kimenni az utcára.
Az ország déli részén, Bászrában is komoly összecsapások voltak. Itt a brit és az amerikai erők is beavatkoztak a harcba, az USA a légierejét is bevetette.
Szadr csapatai vasárnap délutánig nem voltak hajlandók más városokban sem letenni a fegyvert. A Mahdi Serege egyik vezetője azt mondta, hogy addig nem adják meg magukat, amíg olyan kormánya nem lesz Iraknak, amely képes kiverni az amerikai megszállókat. Aki a lázadók közül április 8-ig leteszi a fegyvert, az amnesztiát és pénzt is kap, ám eddig nem nagyon éltek a lehetőséggel. A vasárnap délutámn meghirdetett tűzszünet után viszont lehet, hogy lesznek jerlentkezők.
Az iraki kormányfő azt mondta pénteken, hogy Irak minden sarkát megtisztítják a felkelőktől, akik szerinte rosszabbak mint az al-Kaida. Ugyanakkor Moktada Szadr az al-Dzsazíra tévének adott interjújában azt kérte az ENSZ-től és az arab államoktól, hogy ismerjék el szabadságharcukat és segítsenek kiűzni az amerikai megszállókat Irakból.
Időközben a török hadsereg is folytatta hadműveleteit az ország északi, kurdok lakta területén.