Szennyvíztisztításra tanítaná az afrikaiakat Magyarország

2011.05.18. 09:15
Közösen ülésezik az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok képviselőivel az Európai Parlament május 16. és 18. között Budapesten. A találkozón résztvevő képviselők az elefántcsontparti helyzet és az arab országok mellett a környezetvédelemről, ezen belül pedig a természetes vizek védelméről szóló jelentésről is tárgyalnak.

Az EU és az AKCS országok (vagyis az afrikai, karibi és csendes-óceáni államok) képviselői minden évben kétszer talákoznak egymással, idén a soros elnökség miatt Budapesten. Az ülés egyik kiemelt témája a vízszennyezés és a vízgazdálkodás volt, melyről holnap fognak szavazni. A jelenlegi helyzetről a két jelentéstevő, Christa Klass EP-képviselő és Bobbo Hamatoukour kameruni politikus beszélt.

Klass emlékeztetett rá, hogy a tiszta ivóvízhez való hozzáférés alapjog, ezért mindenkinek felelősségteljesen kell bánni ezzel a forrással. "A jó vízellátás és egészségügyi rendszer egyik legfontosabb eleme a tiszta víz. Fontos a vízszolgáltatást helyi szinten megszervezni, és sokszor egészen egyszerű intézkedésekkel lehet a vízszennyezést elkerülni. Az EP vízirányelvével nagyon jó példákat ad arra, hogyan kell védeni a vízkészletet" - számolt be jelentésében Klass.

A képviselő elmondta: a szennyvíz 95 százaléka világszerte ipari szennyvíz, és úgy kerül a vízbe, hogy nem tisztítják meg rendesen. "Az emberi szennyvíz sokszor tabunak számít, nincs közfigyelem, ami a szennyvízkezelésre irányulna" - mondta, majd felhívta rá a figyelmet, hogy a fogyasztóknak lehetőségeik függvényében szintén hozzá kell járulnia a vízek körforgásához.

Később emlékeztetett rá, hogy a világ szegényebb területein élő nők és asszonyok sokszor naponta több órát töltenek azzal, hogy tiszta, iható vizet keresnek családjuk számára. A jobb vízminőség tehát számukra is könnyebbséggel járna, így felszabaduló idejükben pedig pénzt kereshetnének vagy tanulhatnának.

A szennyvíz öl

A kameruni Bobbo Hamatoukour, a jelentés másik összeállítója beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az AKCS országokban a legtöbb áldozatot a szennyezett víz szedi. "A szennyezett víz öl. Több mint másfélmillió embert öl meg évente, és az áldozatok közt rendkívül sok a gyerek. Ráadásul nálunk sok az árvíz is, melyek megfertőzik a vízforrásokat" - mondta el Hamatoukour.

A politikus szerint sürgősen meg kell alkotni a megfelelő jogszabályokat, melyek meggátolják a vizkészlet további szennyezését. "Mi jelenleg azért teszünk erőfeszítéseket, hogy megakadályozzuk a víz szennyezését, mert ha nem figyelünk oda, hamarosan egyáltalán nem lesz tiszta víz. Az EU országai e tekintetben jóval előttünk járnak, és így támogathatnának minket technikai és jogi szempontból is."

A Duna Stratégia a minta

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a magyarországi vízhelyzetről számolt be az összegyűlt képviselőknek. „Magyarországon mindig különös hangsúlyt kapott ez a terület, hiszen felszíni vizeink nagyjából 96 százaléka az országhatáron kívüli vízgyűjtő területekről származik, melyeken a szomszédos országokkal osztozunk. Vannak természetesen megállapodások, ezek az évek alatt sokszor változtak, és most már nemcsak a felszíni vizeket, hanem a folyómedreket is szabályozzák.

Illés Zoltán
Illés Zoltán

A víz stratégiai fontosságú erőforrás, biológiai életünk alapvető alkotóeleme, környezetvédelmi előfeltétele több ipari és más tevékenységnek is - mondta Illés, majd hozzátette: egyre több problémával nézünk szembe az édesvízi források okán. A vízszennyezés tovább rontja a kilátásokat, a víz minőségének és mennyiségének megtartása pedig a 21. század legnagyobb kihívásainak egyike lesz.

"A vízerőforrásokat közösen tudjuk csak megvédeni, és ehhez az EU szerepét globális téren meg kell erősíteni. Magyarország számára rendkívül fontos a Duna Stratégia, melyben 14 ország dolgozik együtt a víz és a hozzá tartozó ökoszisztéma megtartásán. A 115 millió embert érintő stratégiát előreláthatólag június 21-én fogadják el az EU csúcstalálkozón"- mondta az államtitkár.

Felajánljuk a tapasztalatokat

Illés szerint a Duna Stratégiában több olyan elem is van, ami fontos, ilyen a zöld fejlesztés, a munkahelyteremtés, az idegenforgalom, vagy a mezőgazdaság és a közlekedési kérdések. "Nagyra becsüljük a zöldterületeket a folyó mentén, vannak, amelyek védett, természetvédelmi területek, és ezeket így is akarjuk megtartani. Olyan fejlesztéseket szeretnénk tehát látni, melyek környezetbarátok, támogatják a vizisportokat, de nem károsítják ezeket a védett területeket."

A Duna vízéből vett minta a Fővárosi Vízművek Zrt. ökotoxikológiai laboratóriumában (Fotó: Balaton József)
A Duna vízéből vett minta a Fővárosi Vízművek Zrt. ökotoxikológiai laboratóriumában (Fotó: Balaton József)

 Az államtitkár később arról beszélt, hogy szívesen nyújtana segédkezet az AKCS országok vízgazdálkodási és víztisztítási terveiben.

"Felajánljuk tapasztalatunkat, tudásunkat a vízgazdálkodás terén, hogy ezeknek az afrikai és karibi közösségeknek mintát nyújtsunk és biztonságossá tegyük helyzetüket"- mondta felszólalása végén.

Az Európai Parlament által társfinanszírozott rovat.
Az Európai Parlament a tartalomért azonban nem vonható felelősségre.