Járóka és Tabajdi az év magyar EP-képviselői

A Policy Solutions az egyes képviselők aktivitását és az általuk elvégzett munka szakpolitikai vagy politikai súlyát figyelte, majd ennek alapján értékelte a képviselőket. A szakpolitikai kategóriában Gál Kinga, a politikai munkát tekintve Tabajdi Csaba, a határon túli képviselők közül pedig a felvidéki Bauer Edit lett az Év EP-képviselője a politikai intézet elemzése szerint.

Gál Kinga az alapvető emberi jogok és a kisebbségvédelem egyik legelismertebb uniós képviselője, az EP Kisebbségi Munkacsoportjának vezetője az intézet szerint kifejezetten eredményes évet tudhat maga mögött. A politikus két raportőri megbízatást is sikerrel fejezett be, ezek egyikre az alapvető jogok helyzetéről, a másik a demokrácia- és az emberi jogok terjesztésének pénzügyi eszközéről szólt. Mindkét jelentés széleskörű támogatást kapott.

Jelentéstevői munkája mellett Gál Kinga véleményezői munkát is végzett, ő volt az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményről készült vélemény felelőse.

A legkiemelkedőbb munkát az elemzés szerint az elmúlt évben a szocialisták delegációvezetője, Tabajdi Csaba végezte, aki közreműködött a szocialisták, zöldek és liberálisok közös határozatának megfogalmazásában, mely a magyar médiatörvény visszásságaira mutatott rá.

Tabajdi emellett 54 alkalommal szólalt fel az Európai Parlament plenáris ülésén, többek között annak érdekében, hogy Magyarország pénzt kapjon a vörösiszap-katasztrófa miatt az EU Szolidaritási Alapjából.  A szocialisták delegációvezetője szorgalmazta Macedónia csatlakozási tárgyalásainak elkezdését és kiállt Ukrajna vízummentessége mellett is. Tabajdi nevéhez egy év alatt – nagyszámú felszólalásai mellett - három állásfoglalási nyilatkozat, hét parlamenti kérdés és egy írásos nyilatkozat kötődik.

Nő lett a határon túli nyertes

Az év határon túli magyar EP-képviselője Bauer Edit lett. A szlovákiai magyar képviselő jelentését az emberkereskedelem megelőzéséről, az ellene folyó küzdelemről és az áldozatok védelméről szinte egyhangúlag szavazta meg az Európai Parlament 2010 decemberében. Bauer emellett felelős volt a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság véleményéért a demográfiai kihívások és a nemzedékek közötti szolidaritás témájában, és részt vett négy állásfoglalási indítvány kezdeményezésében is.

Ez utóbbiak jelentős részben nőjogi ügyeket érintettek, pédául a nemi erőszak észak-afrikai és közel-keleti konfliktusokban történő alkalmazását, az ENSZ Biztonsági Tanácsának a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló határozatának tízedik évfordulóján pedig a végrehajtás felgyorsításáért is szót emelt. Bauer a határon túli magyarsággal kapcsolatban is több kérdést tett fel a Bizottságnak, így a kettős állampolgárságot felvevő szlovákok állampolgárságának megvonásával, illetve szlovák nyelvtörvénnyel kapcsolatban.

A Nézőpont nem ért egyet

A Nézőpont Intézet szintén ma megküldött jelentése szerint a legeredményesebb képviselő Járóka Lívia lett, mivel az Európai Roma Stratégia élharcosaként mind magyar, mind európai szempontból fontos témában sikerült áttörést elérnie, miközben a nemzeti érdeket képviselte az európai belpolitikában. Jelentését az Európai Parlament 90 százalékos
többséggel fogadta el.

A Nézőpont Intézet szerint a statisztikán alapuló rangsorok nem adnak hiteles képet a képviselők valódi eredményességéről, és bár a plenáris ülésen való felszólalás látványos, de az európai belpolitika szempontjából az Európai Parlament állásfoglalásának előkészítése, sokkal fontosabb.Ezek alapján pedig Surján László munkája volt a legfigyelemreméltóbb, mivel ő volt a 2010-es európai költségvetés jelentéstevője.