Náboboknak tejel az EU

Zsír a földnek

Az EU teljes költésgvetésének majdnem a felét agrártámogatásokra költi. A rendszer bírálói – elsősorban a pénzből keveset kapó északi államok – szerint ez szörnyű pazarlás, költsék inkább ezt az összeget kutatás-fejlesztésre például. Az agráriumban jobban érdekelt országok viszont azzal szoktak visszavágni, hogy ez az egyetlen terület, ami teljesen uniós ellenőrzés alatt áll, vagyis a tagállamok saját jogon nem adhatnak támogatást a gazdáknak, bezzeg kutatásra szabadon költhetnek a közös pénzen felül is.

Az évtizedek óta tartó vita egy új szemponttal bővült az idén, a Farmsubsidy.org munkájának köszönhetően. A dán újságírók által létrehozott, EU-s támogatások átláthatóságáért küzdő oldal összeszedte, hogy az egyes tagállamokban kik kapták a legtöbbet a közös keretből. Ehhez az is kellett, hogy idén először kellett a tagállamoknak tételesen beszámolniuk arról, hogy kinek mennyit adtak a pénzből.

Az összesítésből kiderült, hogy az 55 milliárd eurós tavalyi keretből a nagy cégek és az óriási földbirtokkal rendelkezők hatalmas összegeket kaptak. Az agrártámogatásokat a tagállamokban különböző képletek alapján automatikusan osztják, tehát nem volt meglepetés, hogy a sok földdel és állattal bírók kapják a legtöbbet. Ugyanakkor a számokkal szembesülve felgyorsulhat a támogatási rendszer régóta tervezett reformja.

100 millió euró feletti támogatást két cég kapott Európában, mindkettő olasz és mindkettő cukrot termel. Az Italia Zuccheri 139,8 millió, az Eridania Sadam pedig 125,3 millió eurót kapott 2008-ban. Az első ötben csak egy nem olasz kedvezményezett van, az ír Greencore Group, 83,4 millióval.

A teljes támogatási keret közel ötöde francia gazdálkodókhoz került. Közülük a legtöbbet – 62 millió eurót – a Doux Group kapta, ami 130 országba exportált csirkét. A Nestlé brit leányvállalata egymillió eurót kapott, az angol királynő hatalmas birtokai után pedig 530 ezer eurós támogatásra volt jogosult. Az angol királyi családhoz tartozó hercegek pedig összesen ennél is többet kaptak.

Még nem készítette el jelentését az összes ország – a nagyok közül a németek például nem közöltek még tavalyi adatokat – de a honlap máris nagy vitákat keltett az unióban.

Magyarországon a magáncégek közül a Tedej nevű hajdúnánási cég kapta a legtöbbet, második a Pápai Hús, harmadik a Sága. Ugyanakkor a legtöbb támogatást minisztériumok és ügynökségek vették fel, hogy pályázati úton tovább osszák azokat. A Farmsubsidy a magyar támogatások átláthatóságát csak 19 százalékosra értékelte. Összehasonlításul: Szlovénia 64, Szlovákia 54, Csehország 49 százalékot kapott. Magyarország mögött Litvánián kívül csak olyan országok állnak az összesítésben, amelyeket 0 százalékra értékeltek a honlap szerkesztői, mondván képtelenség akár megközelítőleg is pontos adatokat szerezni a pénzosztásról. Ciprus, Románia és Bulgária kaptak 0 százalékot.

Nyomasztó válság

A bizottság tovább rontotta az idei gazdasági várakozásokat. A magyar gazdaság esetében például már 6,3 százalékos csökkenésre számítanak, átlagosan pedig 4 százalékos recessziót jósolnak az egész unióban. A brüsszeli becslések szerint a német GDP 5,4 az olasz 4,4 a brit, a francia és spanyol GDP pedig 3 százalék körüli mértékben zuhanhat.

A bizottság ezért tovább egyszerűsítette az állami támogatások engedélyezését, hogy a kormányok könnyebben pumpálhassanak pénzt saját gazdaságaikba. A bizottság a gazdaságélénkítés jegyében állította össze az EU 2010-es költségvetésének tervét is, érdemben emelve a versenyképességgel, kutatásal és energiaügyekkel kapcsolatos programok keretét.

Egy április eleji összesítés szerint a tagállamok kormányai már 3 trillió eurót költött a válság kezdete óta pénzügyi szervezeteik megmentésére. Az összeg egy része garanciavállalás, azonban jelentős részt tesznek ki a konkrét kifizetések is.

A válság hatására Svájc azt tervezi, hogy korlátozza az EU-tagállamokból érkezők munkavállalási jogát. A svájci hatóságok azért aggódnak, mert az alpesi országban már 3,5 százalékos a munkanélküliség.

Az Európai Parlament elfogadta, hogy a jövőben a hitelminősítők csak regisztráció és felügyelet mellett működhessenek az EU-ban. A pénzvilág regulázásának másik iránya az unióban továbbra is az adóparadicsomok elleni harc.

Nem lesz soron kívüli euró

Az Európai Központi Bank visszautasította az IMF javaslatát, hogy a válság miatt megroggyant gazdaságú keleti tagállamok soron kívül bevezethessék az eurót. Gyurcsány Ferenc bukása előtt komolyan lobbizott a bizottságnál és a tanácsban is e lehetőségért. Akkor sem kapott túl sok biztatást, április közepére azonban ez a lehetőség végleg lekerült a napirendről.

Csendes jubileum

Öt éve, 2004 májusában bővült egyszerre a legtöbb új országgal az EU, Magyarország is akkor lépett be. A válság miatt a nagy ünneplés mindenütt elmaradt. Az évfordulóra Dánia és Belgium feloldotta a keleti tagállamok polgáraira vonatkozó munkavállalási tilalmat, így a magyarok már csak Németországban és Ausztriában nem dolgozhatnak szabadon. A bizottság jubileumi üdvözletében emlékeztetett, hogy az akkor belépett és a régi tagállamok közti kereskedelem mértéke megháromszorozódott, tehát sikeres volt a csatlakozás.

Albánia hivatalosan is kérte felvételét az unióba és Bosznia-Hercegovina is bejelentette, hogy hamarosan szintén beadják kérelmüket. Izlandon várhatóan népszavazás dönt, hogy kérje-e az ország felvételét.

Gázlobbi

Az unió tárgyalásokkal és konferenciával újabb kísérletet tett a Nabucco nevű gázvezeték előkészítésére. Törökország kihagyhatatlan lenne, ám a török kormány jelezte, hogy az EU-csatlakozás felgyorsítását kéri a részvételért cserébe. Mivel az EU-ban most egyáltalán nem népszerű gondolat a bővítés, ez tovább erősíti az esélyt, hogy a következő nagy kontinentális gázvezetéket is az oroszok építik majd meg. Sőt, Barack Obama amerikai elnök megbízottja arról beszélt Szófiában, hogy a Nabucco nem a Szent Grál, nem kell mindenáron ragaszkodni hozzá.

Az európai gáz- és áramipari cégek ugyanakkor sikeresen elérték, hogy az iparág liberalizációja jelentősen felpuhuljon az eredeti bizottsági elképzeléshez képest. A német és a francia kormány támogatásával az Európai Parlament egy olyan szabályozási változatot támogatott, ami nem tiltja, hogy ugyanaz a cég részt vegyen a termelésben, a szállításban és a szolgáltatásban is. Csupán külső kontrollhoz vagy a közös tulajdonlású cégek szétválasztásához kötötték a monopóliummal fenyegető óriásvállalatok térnyerését.

Europol: 515 terrortámadás

Az EU keretében működő rendőrségi szervezet, az Europol bejelentette, hogy tavaly 515 merényletet terveztek vagy követtek el az unióban. Ugyan a világsajtóban a legtöbb szó az iszlám fundamentalizmushoz köti a politikai terrorizmust, az EU-ban a legtöbb merényletet az európai szeparatisták tervezik. Az 515-ből 397 eset kötődött függetlenségi mozgalmakhoz, leginkább a spanyolországi baszkokhoz és a franciaországi korzikaiakhoz. Jelentős volt még a görög anarchisták és az északír radikálisok működése is.

Iszlamista terrorszervezetek csak egy véres merényletet követtek el tavaly Európában, de a brit támadás egyetlen áldozata maga a merénylő volt. Szerte a kontinensen viszont mintegy 200 embert tartóztattak le ilyen jellegű merénylet előkészítése gyanújával.

Az EP a fájlcserélők örömére búcsúzott

Május elején befejezte működését az Európai Parlament, legközelebb júliusban ülnek csak össze egy búcsúra, hogy átadják a helyet a júniusi választások győzteseinek. A képviselők egyik legutolsó döntésükkel úgy módosították a telekomirányelvnek nevezett, az európai telekommunikációs iparágát szabályozó tervezetet, hogy bírósági ítélet nélkül senkitől se lehessen elvenni az internet-hozzáférését.

A döntés azért volt fontos, mert a francia parlament közben arról szavazott, hogy aki háromszor is lebukik, hogy jogvédett tartalmat töltött le, attól automatikusan el kell venni a netet. Az EP-képviselők szerint ez sérti az emberi jogokat. Ha az EP változatát a bizottság és a tanács is elfogadja, akkor a francia törvényt vissza kell majd vonni.

Az EP tovább csökkentette a roaming-díjakat is, a most jellemzőnél alacsonyabb áron maximalizálva a külföldi hálózatban kivethető beszélgetési, sms és mobilnet díjakat.

Külföldi gyógykezelések

Nemcsak telefonálónak, hanem betegnek is könnyebb lesz lenni külföldön. A parlament elfogadta azt a tervezetet, hogy a betegek otthoni tb-je az EU területén bárhol fizesse kezelési költségeiket, addig a mértékig, amennyibe ez otthon kerülne.

Jönnek a románok?

Az unió több tagállama tiltakozott a román kormánynál a moldovai helyzet miatt. A román kormány ugyanis még évekkel ezelőtt bevezette, hogy akiknek legalább a dédszüleik 1940 előtt román állampolgárok voltak, azok román állampolgárságot kaphassanak (1940-ben szállta meg a Szovjetunió a mára önállóvá vált Moldáviát). Mivel áprilisban erőszakos tüntetések kezdődtek a választási csalással vádolt kommunisták ellen, az EU-ban sokan megijedtek, hogy a moldovaiak tömegével kérnek majd román állampolgárságot és így román útlevelet is, amivel pedig vízum nélkül utazhatnak bárhova az EU területén. Volt aki Brüsszelben egymillió moldáviai rohamától tartott.

A román miniszterelnök közölte, hogy nem változtatnak az állampolgársági törvényen, ugyanakkor hozzátette, hogy nincs tömeges igénylés Moldáviában, évente alig tízezren kérik a román dokumentumokat, és ez idén sem mehet 30 ezer fölé.

E vitánál komolyabb pofon volt a román kormánynak, hogy az EP részben miattuk nem fogadta el az unió költségvetésének zárszámadását. Az Európai Néppárt azért nem szavazta meg a beszámolót, mert szerintük Románia és Bulgária nem tudott rendesen elszámolni a támogatási pénzekkel. A néppárt lépésének nincs közvetlen jogi hatása, azonban a tanácsot és a bizottságot is arra kényszeríti, hogy még keményebben ellenőrizze a keleti tagállamok korrupciógyanús ügyleteit.

A gdanski munkások most az EU-t támadják

Gumilövedékkel oszlatták Varsóban a tüntető hajógyári munkásokat, akik éppen Barroso bizottsági elnök látogatásakor vonultak utcára. A gdanski és más lengyel hajógyárak régóta csak hatalmas állami támogatással bírnak működni, óriásiak a veszteségeik. Az EU azonban nem engedi a piaci versenyt torzító állami támogatásokat, és Lengyelország komoly büntetésekre számíthat, ha továbbra is mesterségesen életben tartja az üzemeket. A mostani lengyel kormány úgy tűnik, hogy befagyasztja a hajógyártásba ölt pénzeket. A döntést erősen nehezíti, hogy a 80-as években éppen ezekből a gyárakból indult a legendás lengyel ellenzéki mozgalom.

Lukasenkót beengedték

1996 óta először járhatott az Európai Unióban Alekszander Lukasenko, fehérorosz diktátor. Az emberi jogok megsértése miatt eddig kiközösített vezető ideiglenes beutazási engedélyt kapott az EU-ba. Az unió változtatott fehérorosz-politikáján az elmúlt hónapokban, és most inkább kompromisszumokon keresztül igyekszik enyhíteni az ottani rendszeren.

Lukasenko első útja Rómába vezetett, ahol a pápával és Berlusconi miniszterelnökkel is találkozott.

A toryk a Lisszaboni Szerződés megfúrására készülnek

Eddig úgy tűnt, hogy a sok viszontagság ellenére a Lisszaboni Szerződést talán mégis sikerül megmenteni. Az EU belső szerkezeti reformját jelentő, és szorosabb együttműködést kikényszerítő szerződést az ír kormány ígérete szerint még az idén újra népszavazásra bocsátják.

A brit konzervatívok azonban arra építik az EP-kampányukat, hogy titlakoznak a szerződés ellen. A biztos győzelemre álló toryk azt is ígérik, hogy ha kormányra kerülnek – ez egy éven belül várható – akkor népszavazást írnak ki a munkáspárti kormány által már aláírt szerződésről. Ez a brit közvélemény hangulata alapján a szerződés biztos bukását jelenti. Angela Merkel német kancellár saját pártja kampánygyűlésén élesen kritizálta a torykat ezért.