Barroso zöld nyakkendőben parádézott

„Köszönjük, Írország! Ez Írország nagy napja, ez Európa nagy napja!” – örvendezett hétfőn az írek iránti tiszteletből zöld nyakkendőt viselő Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. A portugál politikus a hétvégi írországi népszavazás után remek két hetet zárt. Újraválasztáttok az Európai Bizottság elnökének, és a szerződés ügye is jóra fordult.

A 2004-ben úgy választották portugál miniszterelnökből az Európai Bizottság elnökévé, hogy arra lehetett számítani, másfél év múlva lesz az EU-nak alkotmánya. Az alkotmány azonban két népszavazáson is (Franciaországban és Hollandiában) gyorsan megbukott, aztán a helyére kitalált lisszaboni szerződést is elutasították tavaly az ír választók.

A hét végi ír igennel az 1996 óta húzódó belső szervezeti reform véget érhet. A „hogyan működjön” helyett a „miért működjön” lehet az EU új nagy kérdése. A rengeteg energiát felemésztő öndefiníciós vita után több idő juthat tartalommal megtölteni az európai államok együttműködését.

A Hradzsin makacs ura

Azonban az erősebb integráció hívei még nem bonthatnak pezsgőt. Két közép-európai elnök még képes lehet félrevinni a belső megújulást. Lech Kaczynski lengyel és Vaclav Klaus cseh elnökök nem írták alá hazájuk csatlakozását a szerződéshez, bár azt mindkét parlament – ahogy az összes tagállam parlamentje – már ratifikálta.

Kaczynskival a francia elnök már tavaly megígértette, hogy ha az írek bólintanak, akkor aláírja a szerződést. A lengyel elnök még hatásköri engedményeket igyekszik kicsikarni a varsói kormánytól, de várhatóan tényleg nem lesz a szerződés akadálya. Kedd délután szóvivője már azt ígérte, hogy akár szerdán is időt szakíthat az elnök az aláírásra.

Nagyobb a gond a szerződést veszélyesnek tartó Klausszal. A cseh elnök most egy alkotmánybírósági beadványra vár, hónapokig is elhúzhatja az aláírást. Ha kitart tavaszig, akkor el is kaszálhatja az egészet. Tavasszal ugyanis szinte biztosan a konzervatívok alakíthatnak kormányt Nagy-Britanniában, és kormányfőjelöltjük megígérte, hogy ha még nem lesz érvényben a lisszaboni szerződés, akkor örömmel kihátrálna a munkáspárti kormány által már jóváhagyott egyezségből.

Klauson addig biztosan nagy lesz a nyomás. Barroso és a soros elnökség nevében a svéd EU-ügyi miniszter már szerdán meglátogatják Prágában. Mivel Németország, Franciaország és Olaszország vezetői is egyértelműen szerződéspártiak, olyan nyomás nehezedhet Klausra, mint régóta egyetlen európai politikusra sem. Klaus szinte bizonyos, hogy egy ideig kéreti még magát. Az alkotmánybírósági beadvány – amit szenátor szövetségesei intéztek – hetekig húzódhat, és azt biztosan kivárja.

Közben a mostani európai bizottság mandátuma október végén lejár, az új biztosokat már a lisszaboni szerződés elvei szerint kellene megválasztani, Klaus pedig a mostani ígéretek szerint november vége előtt biztosan nem írja alá a szerződést.

Barroso előre szólt, hogy megoldható a mostani bizottság mandátumának meghosszabbítása, inkább kivárják a cseh elnököt, de újabb ideiglenes konstrukcióba nem megy bele.

Az EU-hoz delegált ír nagykövet azt mondta, hogy a tavaly júniusi és a mostani népszavazás között folyamatosan érzékeltették vele, hogy neheztelnek Írországra a többi tagállamban. „Mintha egy lámpa villogott volna a fejem felett” – panaszkodott. Ha ezt kapta az egyébként szerződéspárti ír kormány követe, akkor a cseh diplomatákra feltehetően igen nehéz hetek várnak. Kérdés, hogy a szuverenitására büszke Klaust a nagy nyomás engedékenységre bírja-e, vagy inkább makacssága erősödik.

Helyezkedések

Az ír népszavazás után azonnal megindult a helyezkedés az új tisztségekért. Barroso várhatóan még ebben a hónapban igyekszik összeállítani az új bizottságot. A biztosokat a tagállamok kormányai jelölik, de a területeket Barroso osztja szét köztük, és az EP-nek a kinevezések ügyében vétójoga van.

A parlament az egész bizottságról dönt, vagyis nagyon kell utálniuk egy jelöltet ahhoz, hogy az egész testület hivatalba lépését megakadályozzák miatta. A fenyegetés azonban reális, 2004-ben az EP nyomására cserélték le az olasz biztosjelöltet, és kaphatott a tervezettnél sokkal gyengébb posztot a magyar jelölt, Kovács László.

A nagy bizottsági helyezkedésben az írek már jelezték, hogy valami nagyon erős területet akarnak, hiszen a második népszavazással megmentették a rendszert. A többi ország is igyekszik ügyesen lobbizni, a román külügy például az ország összes EP-képviselőjét összehívta, hogy mindannyian lobbizzanak a kormány jelöltjéért saját frakciójukban.

A magyar kormány az MSZP-re bízta a jelölést, a párt még nem adott hivatalos kívánságlistát Bajnai Gordonnak. Információink szerint a párt balszárnya által támogatott Andor László a fő esélyes, de Veres János volt pénzügyminiszter és Kovács László jelenlegi biztos is szóba jöhet.

A lisszaboni szerződés szerint a bizottság állandó tagja lesz a kül- és biztonságpolitikai főmegbízott, akit az EU külügyminiszterének tekintenek majd. A posztra már bejelentkezett Chris Patten, brit tory politikus, korábbi biztos, aki az EP-ben arról beszélt szeptember végén, hogy az EU túl puha volt eddig Oroszországgal és Izraellel.

A szerződés létrehoz egy „Európa elnöke” szerű posztot is. Ennek betöltője valójában a kormányokat tömörítő Európai Tanács elnöke lesz, de látványosan ő jeleníti majd meg az EU-t a világ közvéleménye előtt. Erre a posztra is van már egy erős brit jelölt, Tony Blair volt miniszterelnök. A háttérben mindkét új posztért megindult a vetélkedés.

Barroso maradhatott

Barroso újraválasztását már közel egy éve készítik elő Brüsszelben. Fontos volt, hogy a tagállamok kormányainak többsége és az EP-képviselők többsége is jobbközép pártokhoz kötődik éppen, hiszen Barroso is ebből a táborból jött. Ugyanakkor az elmúlt öt évben nyújtott teljesítményét is értékelték újraválasztásával. A tagállamok a tanácsban egységesen támogatták újraválasztását, az EP-ben pedig néppárti-liberális-konzervatív szavazatokkal kapott bizalmat. A szocialisták, a zöldek, a kommunisták és az euroszkeptikusok ellene szavaztak.

Várhatóan átalakul a biztosi hatáskörök rendszere. A liberálisok támogatásáért Barroso azt ígérte, hogy az emberi jogok felügyelete saját biztost kap. Várhatóan a bevándorlást is külön biztos ellenőrzi, és a klímaváltozás felügyelete is külön biztosé lehet.

Választások sora

Szeptemberben három tagállamban is választásokat tartottak. Görögországban pórul járt a jobbközép kormánykoalíció, amely azért írt ki előre hozott választást, hogy egyfős parlamenti többségét megerősítse. Ehhez képest az ellenzéki szocialisták győztek. Papandreu nevű vezetőjük úgy alakíthatott kormányt, hogy apja és nagyapja is volt már az ország miniszterelnöke.

Portugáliában újra győztek az eddig is kormányzó szocialisták, de leglátványosabban a szélsőbaloldali pártszövetség erősödött meg.

Németországban a kereszténydemokraták győztek, és várhatóan vége a nagykoalíciós kormányzásnak. Angela Merkel kancellár új partnere a liberális párt lesz. Ezzel az EU legnagyobb gazdasága további adócsökkentéssel keresheti a kiutat a válságból.

Szlovénia feloldotta a horvátok befagyasztását

Decemberi befagyasztása óta újrakezdődtek a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal. A horvát integrációt Szlovénia blokkolta egy régóta húzódó tengeri határvita miatt. A szlovénok mostanra beleegyeztek abba, amit a horvátok már régóta elfogadtak: az Európai Bizottság közvetítésével, egy brüsszeli javaslat alapján rendezzék a vitát. Ezzel Horvátország előtt megnyílt a lehetőség, hogy egy-két év múlva az EU huszonnyolcadik tagja legyen.

Sokkal hosszabb távra szólnak az új moldáv kormány reményei, amelynek pártjai „Szövetség az EU-csatlakozásért” néven fogtak össze, és gyorsan hitelt kértek Brüsszeltől és az IMF-től.

Szlovák–magyar vita

Nem foglalkozott viszont érdemben az EU a magyar–szlovák konfliktussal. Általában is nehezen szól bele a szervezet két tagállam egymás közti vitájába. Ebben az esetben a tanács és a bizottság is világossá tette, hogy azt várják, hogy a két ország egymás között rendezze a vitát. A magyar diplomácia szerint azért informálisan megrótták Sólyom László kitiltásáért a szlovák kormányt, ez is vezetett ahhoz, hogy Szécsényben a magyaroknak inkább kedvező nyilatkozatot fogadjanak el a két ország vezetői.

Litvánia szamárpadban

Bár a szlovák nyelvtörvény nem késztette állásfoglalásra az EU három szervezete közül egyiket sem, a litván melegellenes törvény már áthágta a parlament és a bizottság toleranciaküszöbét is. A litván parlament egy olyan törvényt fogadott el a kiskorúak védelmében, ami tiltja, hogy iskolákban szóba kerüljön a homoszexualitás, továbbá tiltja, hogy a téma olyan újságban vagy kiadványban megjelenjen, amihez gyerekek hozzáférhetnek, illetve olyan felvonulás témája legyen, amit gyerekek is megláthatnak.

A melegek önkifejezési jogát lényegében nullára korlátozó törvényt az EP határozatban ítélte el, és a bizottság az európai alapjogok megsértése miatt figyelmeztette a litván kormányt. A törvény csak márciusban lép hatályba, addig lehet, hogy európai nyomásra enyhítenek példátlan szigorán.

Ítéletek

Az Európai Bíróság két fontos ítéletet is hozott szeptemberben. Az Európai bizottsággal szemben Lengyelországnak és Észtországnak adott igazat abban a perben, amit a két tagállam azért indított, mert a bizottság visszautasította klímaváltozás elleni programjukat. Ennek alapján még sok nagy vita lesz az EU zöld terveiről.

A bíróság egy másik ítélete szerint a tagállamoknak joguk van saját hatáskörükben korlátozni az internetes szerencsejátékot – ez leginkább a sportfogadás kapcsán váltott ki éles, eurómilliókra menő vitákat.

Remélik az alagút végét

Az EU nyolc legnagyobb gazdaságának mutatói alapján a bizottság és az Európai Központi Bank is azt reméli, hogy megkezdődött a kilábalás a kontinenst sújtó recesszióból. Több fontos tagállamban az év második felében már enyhén erősödött a gazdaság. Ugyanakkor az európai munkanélküliség tovább növekszik, és a bizottság szerint ha a mentőcsomagokkal leállnának a kormányok, akkor még nagy bajok lehetnek Európában.