Mit csináltak ott kint annyi pénzért? I.

Barsiné Pataky Etelka

(Fidesz)

Az Antall-kormány egykori expo-biztosa az egyik legismertebb magyar lett az EP-ben a ciklus végére. Ő volt a Galileo nevű program EP-felelőse. Ez a GPS riválisának szánt európai helymeghatározó rendszer kiépítéséről szóló program kedvelt témája a parlamentnek, szimbóluma mintegy az európai nagyhatalmi ambícióknak. „Nagy siker volt az ezzel kapcsolatos jelentése, tapsikolva vitték konferenciáról-konferenciára" – mondta egy forrásunk. Barsiné kifejezetten szakpolitikusnak számított, és saját területén nagy nemzetközi tekintélyt szerzett. Ennek ellenére nem indul újra.

Az EP üléseinek 90,3 százalékán vett részt.

Becsey Zsolt

(Fidesz)

Az EP legnagyobb frakcióját adó néppártban ő volt az elsőszámú adóügyi szakértő. Amikor a néppárt készített ide tartozó jelentést, akkor azt általában ő írta, ha másik frakció, akkor ő volt az árnyék-raportőr, vagyis a frakció saját véleményét összefogó képviselő. Ez akkor is kitüntetett szerepet jelent, ha tudjuk, hogy az EU adóügyekben meglehetősen korlátozott jogkörökkel bír csak. A képviselők közül neki volt a legtöbb dolga a területet felügyelő biztossal, Kovács Lászlóval. A gazdasági ügyeken kívül többször is előhozta a vajdasági magyarok problémáit az EP-ben.

Becsey már megválasztása előtt is profinak számított EU-ügyekben, hiszen képviselősége előtt volt brüsszeli nagykövet-helyettes, és a külügyminisztérium munkatársaként is komoly szerepe volt a csatlakozás előkészítésében.

Ő a három fideszes képviselő egyike, aki nem indul újra mandátumáért. Hallottunk olyan pletykákat, hogy azért, mert összeveszett a párt vezetésével. Ő maga azt nyilatkozta, hogy nem tudja, hogy miért nem indulhat újra. Állítólag „néhány durva húzását nem díjazták a pártban". Becsey híresen öntörvényű figura, azt beszélik róla, hogy nem lehet előírni neki, hogy mit csináljon. Bizonyos nézőpontból „kezelhetetlen", másik szemszögből „nagyon szuverén". Becsey mindenesetre szívesen vállalt volna még egy ciklust, és a Vajdaságban még aláírásokat is gyűjtöttek az érdekében, de ez sem hatotta meg a Fidesz vezetőit. Korábban az is felmerült, hogy 2010-ben a Fidesz szegedi polgármesternek jelöli, ám mostanra ez már Becsey szerint „lekerült a napirendről".

Az EP üléseinek 96,3 százalékán vett részt.

De Blasio Antonio

(Fidesz)

Az elhunyt Pálfi István helyére delegálta az EP-be a Fidesz, de a következő ciklusban nem ismételhet, nem került fel a párt listájára. „Nem hagyott maga után túl mély nyomot" – mondta egy brüsszeli forrásunk, más szerint pedig „többet beszélt, mint amennyit tett". Ugyanakkor egy kifejezetten erős bizottságnak, a költségvetési ellenőrzésinek volt a tagja. Egyetlen jelentése a 2007-es költségvetés ellenőrzésével volt kapcsolatos.

Az EP üléseinek 96,6 százalékán vett részt.

Dobolyi Alexandra

(MSZP)

A képviselő lapunknak adott interjújában azt mondta, hogy egy véletlen találkozás vezette külpolitikai szakterületre: Kovács Lászlóval futott össze a Fény utcai piacon, és akkor beszélték meg, hogy érdekli a külpolitika. Az EP-ben is külkapcsolatokkal foglalkozott, a bolgár-román csatlakozás illetve orosz és kínai ügyekben volt aktív.

Tevékenysége sokakat megdöbbentett. Még a szocialista frakción belül is értetlenséget váltott ki, hogy mennyire kiáll Kína vagy éppen Oroszország igaza mellett emberjogi vitákban is. A legtöbb magyarral összeveszett a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem kapcsán, Dobolyi ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy a magyar nyelvű táblák leszedése nem jelentett különösebb problémát. „Volt hogy rettegtek a szocik egy-egy megbeszélésen, nehogy megszólaljon, mert még leégeti őket" – mondta valaki. A vele szembeni ellenérzést az is erősíthette, hogy állítólag szerette volna átvenni Tabajdi Csaba delegációvezető helyét, ám a brüsszeli magyar MSZP-sek többsége kiállt vezetőjük mellett.

Miközben sok kérdésben széllel szembe ment, nyilvánvaló volt, hogy élvezi édesapja volt osztálytársa, Kovács László EU-biztos támogatását, és egy forrásunk szerint „Gyurcsány is szerette".

Amikor kiderült, hogy hivatalos önéletrajzában diplomájával kapcsolatban hamis adatok szerepeltek, akkor sokat romlott a helyzete. A magánéletben viszont jobban boldogult, brüsszeli pletykák szerint könnyen ismerkedett, és sok új barátot szerzett. Most az MSZP listáján csak a 10., így nincs esélye az EP-ben folytatni a karrierjét.

Az EP üléseinek 84,2 százalékán vett részt.

Fazakas Szabolcs

(MSZP)

Questori tisztségével (az EP pénzügyeit felügyelő hivatal) rangban ő vitte a legtöbbre a magyar EP-képviselők közül. A Horn-kormány egykori ipari minisztere a ciklus első felében a költségvetési ellenőrző bizottság elnöke volt, ami rettentő befolyásos tisztségnek számított. Ez a bizottság az egyik legerősebb, ahogy egy EU-szakértő informátorunk fogalmazott „innen kormányok tökeit lehet szorongatni". Kinevezésével igazi nagykutya lett az EP-ben, ám sokak szerint nehezen tudott csak élni a lehetőséggel. „Új tagállamból jött új képviselőként talán esélye sem volt. A bizottságban 1979 óta ülő nagyhalak megették reggelire" – mondta egy forrásunk. Abban mások is egyetértettek, hogy nem számított karakteres elnöknek, de lehet, hogy csak nem érdekelte a szereplés.

Questorként az EP pénzügyeit ellenőrzi most, a testületnek rajta kívül nem volt még magyar tagja. Ugyanakkor a nagy karriert árnyalja, hogy úgy hallottuk, összekülönbözött Martin Schulz-cal, a szocialista frakció német vezetőjével. Most csak 6. lehetett az MSZP-listán, így egyáltalán nem biztos, hogy folytathatja látványos karrierjét.

Az EP üléseinek 89 százalékán vett részt.

Gál Kinga

(Fidesz)

Az egyik legaktívabb fideszes képviselő emberjogi területen hallatta sokat a hangját. Forrásaink szerint ő volt az egyik legkövetkezetesebben küzdő és legszorgalmasabb magyar az EP-ben. „Van egy kislányos bája, amitől mégsem lehetett elég karizmatikus képviselő" – árnyalta valaki a róla kialakult, konszenzusosan pozitív képet.

Ő vitte többször is az EP elé a 2006-os budapesti rendőri túlkapások ügyét. Nagyon sokat foglalkozott a határon túli magyar kisebbségekkel. A kolozsvári születésű politikus a Romániáról szóló országjelentésekhez is hozzászólt. Nagy szerepe volt az EU egyik új intézményének, a bécsi Alapjogi Ügynökségnek létrehozásában. Elsősorban azért küzdött, hogy a kisebbségi jogokat is monitorozza a szervezet. Itt eddig csak részsikereket ért el, de a munkát nyilván folytathatja, hiszen az előkelő 3. helyet kapta a mostani listán.

Az EP üléseinek 89,6 százalékán vett részt.

Glattfelder Béla

(Fidesz)

Az 1990-es magyar parlament legfiatalabb képviselője szinte csak mezőgazdasági témákkal foglalkozott. Amikor ezt a szakterületet választotta, még reálisnak tűnt, hogy hatályba lép az EU alkotmánya, ami a parlamentnek is komoly szerepet biztosított volna mezőgazdasági ügyekben. Ez elmaradt, így egy olyan téma került Glattfelderhez, ahol az EP-nek szinte csak véleményezési joga van.

Az öt év alatt csak 20 alkalommal szólalt fel, ami meglehetősen kevésnek számít a többiekhez képest. Ugyanakkor több témához fontos véleményeket iratott vele a néppárti frakció, foglalkozott borral, gabonával, zöldséggel, gyümölccsel és cukorral is. A Fidesz listájának 11. helyéről ugyanakkor biztosan újabb 5 éves megbízatásra számíthat. Ha a Lisszaboni Szerződés életbe lép, akkor az EP végre érdemben is beleszólhat majd az agrárügyekbe, és talán Glattfelder Béla is fontosabbá válhat.

Az EP üléseinek 96,7 százalékán vett részt.

Gurmai Zita

(MSZP)

„Pörög ezerrel. Senki se érti, hogy lett ekkora sztár" – ezt a sommás véleményt több változatban is hallottuk. Gurmai Zita az Európai Szocialista Párt (PES) nőügyi tótumfaktumává küzdötte magát, vagyis nincs nélküle női jogokkal foglalkozó rendezvény a szervezetben. Sőt, még azon túl sincs, hiszen a francia szocialista párt nőjogi titkárrá nevezte ki. „Elképesztően aktív, mindenütt felszólal ha nőjogi téma kerül szóba, mindenkivel találkozik, még Sarkozyvel is váltott néhány mondatot."

Foglalkozott az "intelligens autókkal" is, forrásaink szerint az autógyárak kedvére téve ezzel abban az időben, amikor napirenden volt az iparág környezetvédelmi szabványainak szigorítása.

Forrásaink szerint előkelő listás helye (3.) azzal is összefügg, hogy a PES-en belül az egyik legismertebb magyarnak számít. Ugyanakkor határozott érdekérvényesítő képessége alapján brüsszeli forrásaink biztosra veszik, hogy otthon is jól és keményen lobbizott előkelő pozíciójáért. „Megállíthatatlanul tud beszélni és elképesztő szereplési vágy van benne" – tették hozzá ismerői.

Az EP üléseinek 79,5 százalékán vett részt.

Gyürk András

(Fidesz)

A Fidelitas egykori vezetője nem hagyott mély nyomot forrásainkban, „nem egy nagyhangú ember" – mondták. Telekommunikációs, ipari és energetikai témákat vitt, előbbi esetében a roaming díjak csökkentése, utóbbi kapcsán a Nabucco gázvezeték megépítése mellett kardoskodott, ezt tartják legemlékezetesebb alakításának. A téma szívügye lehet, Budapesten többször is tartott félhivatalos találkozókat, zártkörű minikonferenciákat a gázipari ágazat vezetői, fideszes politikusok és szakértők részvételével. Nem kizárt tehát, hogy otthoni ügyei is elvitték a figyelmét, például ő az EP-választás fideszes kampányfőnöke. Mostani 9. helyével biztos befutónak számít.

Az EP üléseinek 88,6 százalékán vett részt.

Harangozó Gábor

(MSZP)

Az MSZP ifjúsági kvótájáról Brüsszelbe jutott képviselő a fejlesztési pénzek elosztásának szabályozásával foglalkozott a legtöbbet, ami Magyarország szempontjából különösen érzékeny terület. Kezdetben nagy lelkesedéssel vetette bele magát a munkába, és sokat küzdött azért, hogy a szocialista frakció keleti képviselői összefogjanak az új tagállamok érdekében. Sőt, titokban a téma fideszes felelősével is összedolgozott.

Látványos sikereket azonban nem tudott elérni, és forrásaink szerint kezdeti nagy lendületéből is visszavett. Nem csak az EP-ben nem jöttek eléggé össze neki a dolgok, a hátországgal is akadtak problémái: a mostani listán csak 9., és az ifjúsági kvótások közül ezúttal megelőzi a 7. Cserey Gyula.

Az EP üléseinek 61,1 százalékán vett részt.

Hegyi Gyula

(MSZP)

„Ő akar lenni a magyar Daniel Cohn-Bendit" – mondta róla valaki, utalva az EP zöld frakciójának vezetőjére, a 68-as francia diáklázadások meghatározó alakjára. A környezetvédelmi témákban rendkívül elkötelezett Hegyi úgy is néz ki, mint egy zöld-vörös filozófus-szabadságharcos: kevéssé elegáns kordzakóban, gyűrött ruhában tűnik fel rendszeresen Brüsszelben. Állítólag komolyan gondolkozott a ciklus közepén, hogy elhagyja a szocialista frakciót és átüljön Cohn-Bendit csoportjába. Ebben benne volt az is, hogy több kérdésben zöldebb álláspontot képviselt mint frakciója, a PES. Ilyenkor kiszavazott. „Irányíthatatlan figura, nem érdekli a frakciófegyelem".

Zöld vonalon nagyon látványos volt a tevékenysége, ahogy mondták „nem lehetett eldugni". Szinte minden környezetvédelmi kérdéshez hozzászólt és sok esetben kezdeményezőként lépett fel. A géntechnológiától a mozgóképörökségig, élelmiszerbiztonságtól a megújuló energiáig igen széles pályán mozgott, és nemzetközileg is ismert képviselő lett. Cikkeket írt a brit és a magyar sajtóba, „ügyesen felküzdötte magát". Itthon is ő volt egy összesítés szerint a legtöbbet szereplő magyar EP-képviselő.

Az EP üléseinek 71,2 százalékán vett részt.

Herczog Edit

(MSZP)

„Az ipar lobbistája" – sommázták többen is véleményüket a mostani MSZP-lista második helyezettjéről. Herczog Edit látványos és aktív munkát végzett, a külföldi képviselők is jól ismerik. A vállalkozások és a multik előre tolt bástyájának tartják, „ő az, aki kiáll elmagyarázni, hogy milyen jó az atomenergia". Több ügyben is – a szolgáltatási irányelv megszavazásakor vagy a vállalati támogatások kapcsán – ő szervezte meg a szocialista frakción belül a keleti képviselők összetartását. „Ipari kérdésekben az új tagállamok szocialistái közül egyértelműen ő a megmondó ember" – mondták róla.

Ez az iparpárti szerep nem túl hálás identitás az EP-ben, ahol nagyon erős a fogyasztóvédő és szakszervezeti lobbi, főleg a baloldalon. Ehhez képest Herczog a szocialisták között lett a vállalati érdekek szószólója, ami miatt sok konfliktusa volt. Ugyanakkor éppen kakukktojás volta miatt könnyen ismertté vált. A háta mögött azt is terjesztették róla, hogy rajta van az EU által százmilliókra büntetett Microsoft fizetési listáján, de a vádat soha senki sem bizonyította.

Az őt közelebbről ismerők szerint a komolyan vett magyarok közé számít, de mondandója sokszor hangosabb, mint amennyire összeszedett. „Még magyarul is nehézkesen, bonyolultan fogalmaz, talán lelkesedésével tudja ezt kompenzálni" – mondták róla.

Az EP üléseinek 84,9 százalékán vett részt.

Sorozatunk következő részében újabb 12 képviselő munkáját ismerheti meg.