Magyarországról szavaz az EP
További EU cikkek
A közelmúltbeli magyarországi politikai fejleményekkel kapcsolatban beterjesztett határozati javaslatokról szavaz az Európai Parlament plénuma csütörtökön Strasbourgban, a voksolásra a szerda kora délutáni határidőig összesen három állásfoglalás-tervezetet terjesztettek be.
A sorrendben első indítványt Szájer József és az Európai Néppártban ülő frakciótársai jegyzik. A szöveg szerint az EP "visszautasítja a Magyarország elleni megalapozatlan támadásokat", illetve
hangsúlyozza, hogy a tagállamok alkotmányának létrehozása a szuverenitásuk része.
A második a jobbközép, enyhén euroszkeptikus ECR frakcióhoz köthető. A képviselők azt indítványozzák, hogy az EP szólítsa fel Budapestet, hogy a helyzet megoldása – vagyis az Alaptörvénnyel kapcsolatos bizottsági aggodalmak tisztázása – érdekében szorosan működjön együtt az Európai Bizottsággal, "és ha szükséges, módosítsa az érintett jogszabályokat". Azt is sürgetik, hogy az EB és az EP elemzései tényszerűek és tárgyilagosak legyenek.
A szocialista, liberális és zöld frakcióik közös indítványa megismétli a januári plenáris vitán hangoztatott aggodalmakat a demokrácia, a jogállam és az emberi jogok magyarországi helyzete miatt. Felszólítja a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az EU alapvető normáit és értékeit, és további bizottsági vizsgálatokat kezdeményez a bíróságok, az MNB, az adatvédelmi helyzet, az AB hatásköre, a média, az új választási törvény, az ellenzék jogai és az egyházügyi törvény területén.
A mostani ülésre halasztott szavazást még januárban előzte meg plenáris vita. Akkor a magyar kormánypártokat is tagjai között tudó Európai Néppárt, illetve a legnagyobb baloldali frakciók képviselői között vita alakult ki a tavaly elfogadott magyar jogszabályok uniós kompatibilitásával, illetve az azokra vonatkozó aggályok megfogalmazásával kapcsolatban.
Korábban az EP szocialista frakciója a néppárti képviselőcsoporthoz hasonlóan azt javasolta, hogy a kérdésről márciusban legyen döntéshozatal. Az álláspontján múlt héten változtatott és – a liberális, züld és kommunista frakció mellett szintén – a februári szavazást támogatta.
A voksolásra beterjesztett határozati javaslatok közül az egyiket a szocialista, a liberális, a zöld és az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) nevet viselő – több mint háromszáz képviselőt tömörítő – frakciók közösen nyújtották be, a másikat néppárti képviselők jegyzik (271 képviselő), a harmadikat pedig az Európai Konzervatívok és Reformisták képviselőcsoportja (53 képviselő). A szavazáson a jelenlévők egyszerű többsége által támogatott javaslatot fogadják majd el.