További EU cikkek
Rendszeres párbeszéd
A radikális politikus elsősorban belga, francia, luxemburgi és svéd politikusokat kér indítványában arra, hogy a kormányközi konferencián vétózzák meg az "egyházak és világnézeti szervezetek jogállását" meghatározó rendelkezést, melyben az unió deklarálja: tiszteletben tartja az egyházak nemzeti jog szerinti státusát, és "nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn" ezekkel a szervezetekkel - írja a napilap.
A képviselő indítványában úgy fogalmazott, a rendszeres dialógussal az unió szentesíti ezen szervezetek jogát arra, hogy beleszóljanak az EU-ban a közhatalom gyakorlásába. Ráadásul az alkotmánytervezet 46. cikke már így is biztosítja a dialógust - véli Turco.
Előjogok
Az olasz politikus azt is nehezményezi, hogy az 51. cikk garantálja az egyes országokban kivívott olyan előjogokat, amelyek felmentik az egyházakat az alapvető emberi és szabadságjogokra vonatkozó szabályok tiszteletben tartása alól.
Az, hogy az unió nem kíván beleszólni a tagállamok és az ott működő egyházak viszonyába, már az 1997-ben elfogadott amszterdami szerződésben is szerepelt. A most készülő alkotmánytervezet ezenkívül két helyen rendelkezik a vallásról: a preambulumban szereplő, Európa vallási örökségét elismerő mondaton kívül az alkotmány részeként a közösségi joganyagba bekerülő alapvető jogok chartája az európai polgárok gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadsághoz való jogát biztosítja.
A hívőket védi
Vastagh Pál szocialista képviselő a Magyar Hírlap kérdésére elmondta, nem emlékszik arra, hogy a konventben nagyobb vita lett volna az 51-es cikk körül. Vastagh szerint az ebben leírtak "abszolút korrekt szöveget" alkotnak, az egyházak egy sorban szerepelnek a többi civil szervezettel, nincs kiemelt szerepük. "Ha így lenne, az Vastagh szerint is problémát okozna, erről azonban nincs szó."
Kósáné Kovács Magda szerint az 51-es cikk kompromisszum eredménye, és a gyakorlatban problémát okozhat annak eldöntése, mit jelent pontosan az "intézményes kapcsolatot tart" kifejezés. Kósáné szerint nagyon fontos az EU-alkotmány elfogadása, de ugyanilyen súlyú az állam és az egyház szétválasztása, ez ugyanis nem önző állami politika, hanem éppen a vallásos emberek védelmét szolgálja. A szocialista politikus szerint ha a kettő nincs elválasztva, "sosem lehet tudni, mikor avatkozik be az állam az egyházak és a hívők életébe, mely pedig a legszentebb magánügy".
Mint ismeretes, nemrégiben belpolitikai botrányt kavartak a szocialista politikus, EP-képviselőjelölt kijelentései, mely szerint "a Vatikán Brüsszel hivatalain, plenáris és bizottsági ülésein keresztül, Prodistul és Strasbourgostul egész Európát le akarja nyúlni, és be akarja kebelezni. Méghozzá elképesztő gyorsasággal és agresszivitással". A szocialista politikus éppen arra akarta felhívni a figyelmet, hogy a tisztázatlan viszonyok miatt, a katolikus egyház erős nyomást képes gyakorolni az unióra.