Alkotmánybírósághoz fordulnak a történelmi egyházak

Hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ha egy személy vagy csoport vallási vagy világnézeti meggyőződése, családi állapota, szexuális irányultsága, nemi identitása vagy életkora miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, rendelkezik a januárban hatályba lépett, az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény.

A Magyar Hírlap úgy tudja: a katolikus, a református és az evangélikus egyház, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége közös beadványban fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a törvény az egyházi intézményeket illetően tiltaná a hit szempontjai szerinti felvételt és elbocsátást.

Az egyházi intézmények elbocsátási eljárása azután került előtérbe, hogy a Károli Gáspár Református Egyetem tavaly eltanácsolt egy ötödéves, homoszexualitását nyíltan vállaló hallgatót. A múlt hónapban a Fővárosi Bíróság jogerős ítéletben kötelezte az egyetemet, hogy vegye vissza az elbocsátott hallgatót.

A Magyar Hírlapban megszólaló alkotmányjogász szerint megoldás lehet a francia példa, ahol az állam és az egyház radikálisan elválasztódik egymástól. Az egyházak örülnének-e, ha csorbulna az állami támogatás, és az egyházi oktatási intézményekben szerzett diplomák esetleg nem kapnának állami elismerést, teszi fel a kérdést Lövétei István.