A doktrínaváltás azért meglepő, mert Franciaország nem ismerte el az Egyesült Államok vezette koalíció Irak elleni megelőző támadásának jogosságát, mert nem volt meggyőződve arról, hogy az országnak tömegpusztító fegyverei vannak. A francia Libération állítása szerint azonban nem minden előzmény nélküli a döntés: október 16-án Jean-Pierre Raffarin miniszterelnök arról beszélt, hogy új technológiák felhasználásával kell megfelelni az új fenyegetésekre. Ennek értelmében Franciaország "megelőző csapást" mérhetne azokra az államokra vagy terrorszervezetekre, amelyek tömegpusztító fegyverekkel fenyegetik. A Libérationnak nyilatkozó katonai források szerint atomfegyvert csak a legvégső esetben vetnének be.
A brit Independent értékelése szerint a doktrína megváltoztatásával a kormány a francia nukleáris ütőerővel kapcsolatos vitákat akarja lecsendesíteni, mivel annak fenntartása évi 3 milliárd eurót emészt fel, ami az ország katonai kiadásainak 10 százaléka.
A tervezett új francia doktrína az Egyesült Államokéhoz hasonlítana. A Libérationnak nyilatkozó francia katonai források szerint vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a megelőző csapások során kis rombolóerejű atomfegyvereket vessenek be az fenyegetést jelentő országokban található célpontok, például bunkerek ellen. A tervek megvalósításához elkerülhetetlen lenne a francia atomfegyver-arzenál modernizálása, amely öt év alatt 17 milliárd eurót emésztene fel.
A franciák és az amerikaiak mellett Oroszország is kitart az atomfegyverek bevetésének elvi lehetősége mellett. A legújabb orosz doktrína azonban nem a fenyegetések elhárításának lehetséges eszközét látja a nukleáris fegyverekben: csak egy átfogó ellenséges támadás esetén vetnék be azokat, hogy feltartóztassák az inváziót.