A szerbek és a fájlcserélők az EU mostani kedvencei

Január az év legeleje, tehát ilyenkor mindig van valami, amit most vezetnek be. Ez idén az euró volt, két olyan országban, amelyek Magyarországgal egy időben lettek tagjai az EU-nak: Ciprus és Málta teljesítette a maastrichti kritériumoknak nevezett feltételeket. Alacsony inflációjuk és kis költségvetési hiányuk lehetővé tette, hogy a két szigeten élő, összesen is alig több mint egymillió ember idén már Európa közös fizetőeszközét használja. Ezzel a máltai líra és a ciprusi font kivonult a világ valutaforgalmából.

Az évváltással járt, hogy Szlovénia átvette az EU elnökséget Portugáliától. A volt jugoszláv tagköztársaság ezzel az első új csatlakozó, amelynek miniszterelnöke vezetheti az Európai Tanács üléseit. (Ez a szervezet tömöríti a tagállamok első számú politikusait, és a lényeg mindig itt dől el.) Az elnök szerepe jórészt protokolláris, de a napirendek összeállításával és informális szervezkedéssel azért érdemben befolyásolhatják a dolgok menetét. A szlovénok az elnöki poszttal a Balkán jövőjére akarják majd a tagállamok figyelmét irányítani, az ország miniszterelnöke gyorsan figyelmeztetett is mindenkit, hogy Koszovó mellett nem szabad elfeledkezni Boszniáról, ahol már megint egyre feszültebb a helyzet.

A szlovénok (a volt szocialista táborból szintén elsőként) már tavaly bevezették az eurót. Január alkalmas volt az értékelésre: kiderült, hogy rövid távon inflációt hozott az új pénznem, az élelmiszerek közel 20 százalékkal drágultak, az átállás korántsem volt zökkenőmentes. Magyarország 2011-ben lesz a soros elnök, az euró bevezetésének céldátuma nincs.

Hogy lesz ebből közös külpolitika?

A következő új EU-tagállam minden bizonnyal Horvátország lesz, de a korábban 2009-re tervezett csatlakozás most úgy néz ki, hogy akár két évet is csúszhat. Januárban a horvát csatlakozás figyelemmel kísérésével megbízott osztrák EP-képviselő már csak 20-30 százalék esélyt adott a 2009-es csatlakozásra, mert szerinte a horvátok lassan veszik át az uniós jogrendszert. (Korábban a háborús bűnösök kiadatása körüli vita miatt csúszott a csatlakozási folyamat, így előzhette be Horvátországot Románia és Bulgária is.) Tovább hátráltatja a tagságot, hogy Szlovénia és Olaszország nem egyezett meg a horvátokkal a tengeri határról. A horvát hadsereg az év első hetében elfogott egy olasz halászhajót. A legénységet bíróság elé akarják állítani, mert szerintük horvát vizekre vetődtek. Az agresszív gesztus tovább rontotta a gyors csatlakozás esélyeit, és a szlovén elnökség alatt aligha várható az ügy felgyorsítása. Egyelőre mindkét oldal keménykedik.

Még nehezebb a helyzet a szerbekkel, akikről az EU külügyminiszterei a legtöbbet beszélgettek januári találkozójukon. Itt persze még nem a csatlakozásról van szó, csak az azt megelőző lépésekről, de már ez is nagy vitákhoz vezetett. Ott van Koszovó, ami függetlenedne, de úgy tűnik, nem lesz döntés arról, hogy az EU elismerje-e az új balkáni államot. Spanyolország a baszkok, Ciprus a törökök, Románia és Szlovákia a magyarok miatt nem ismerné el a független Koszovót, nehogy saját kisebbségeik vérszemet kapjanak. Magyarország és a többi tagállam csatlakozna az USA-hoz, amely elismerné a független Koszovót.

Szerbia azért is vált fontos kérdéssé, mert januárban elnökválasztást tartottak ott. Az EU Borisz Tadicsot támogatta, aki meg is nyerte a választást. A januári külügyi csúcson felmerült, hogy ígérjenek valami nagyon szépet a szerbeknek, hátha inkább Tadicsra szavaznak (az első fordulót még a radikális nacionalista Nikolics nyerte). A legszebb ajándék a társulási szerződés lett volna (amolyan csatlakozás előtti szövetség), de ezt a hollandok gyorsan megvétózták, arra hivatkozva, hogy Belgrád nem akar kiadni egy csomó háborús bűnöst. Így végül néhány gesztusban maradtak, amelyek közül a legfontosabb a vízummentesség ígérete volt. Ezt Tadics megválasztása előtt néhány nappal meg is ígérték a közeljövőre (dátum nélkül). A magyar külügy ezt erősen támogatta, hiszen az ígéret beváltásával az újvidéki magyaroknak sem kellene vízummal Magyarországra jönniük.

A Koszovó és Szerbia körüli kompromisszum hiánya arra utal, hogy nem lesz könnyű a decemberben aláírt lisszaboni szerződés működtetése. Az EU működését alapjaiban befolyásoló egyezmény szerint egységesebb volna az EU külpolitikája is, ám a mostani vita arra utal, hogy nehéz lesz egységet találni a sokszínűségben. A lisszaboni reformokat már az EU mindhárom nagy intézménye (tanács, bizottság, parlament) jóváhagyta, de azt még az idén az összes tagország parlamentjeinek is ratifikálnia kell. Néhányan ezt már megtették (például Magyarország) ám a többség még csak vitatkozni kezdett róla. A francia baloldali ellenzék januárban pedzegetni kezdte, hogy tartsanak róla népszavazást, ami igen veszélyesnek tűnik, hiszen a franciák nemrég leszavazták az EU alkotmányát is. A lisszaboni szerződés éppen ennek az alkotmánynak a legfontosabb pontjait tartalmazza.

Blair helyezkedik

A lisszaboni megállapodás szerint elnöke lesz az Európai Tanácsnak, vagyis lesz egy ember, aki az egész EU-t képviseli majd. Már most januárban megkezdődött a helyezkedés: Sarkozy francia államfő bedobta, hogy lehetne az első EU-elnök Tony Blair, volt brit miniszterelnök. A másik januárban emlegetett jelölt pedig Jean Claude Juncker luxemburgi kormányfő. Felmerült még Mikulas Dzurinda volt szlovák miniszterelnök neve is, bár őt inkább csak a keleti új államok támogatják. A tisztség pontos tartalma és megválasztásának ideje ugyan még nem világos, de a kampány 2008 beköszöntével máris megkezdődött.

Az EU a közös elnökön és a közös külpolitikán kívül közös hadseregről is álmodik. Az évkezdés azonban meghiúsította az első nagy bevetést. Úgy volt, hogy Csádban próbálja ki magát elsőként az unió éppen csak szerveződő hadereje, ahol a szomszédos darfúri válság és az országon belüli ellentétek miatt elkél a rendfenntartás (Magyarország két tisztet adott a hadműveletekbe, mindketten a biztonságos párizsi irányító-központban dolgoztak volna). Csádban azonban durvult a helyzet, kitört a polgárháború, és az EU ezért elhalasztotta katonái bevetését. A NATO máris szólt, hogy kár lenne egy tőlük független új szövetségi haderő kialakítása, legalább a parancsnokságot vonják össze velük.

Már december végén megtörtént a schengeni határ bővítése, vagyis az új és a régi tagállamok között megszűnt a határok őrzése (kivéve a tavaly csatlakozottak esetében). Az értékelés januárra tolódott: Ausztria és Németország is panaszkodott, hogy túl sok illegális határsértő zúdult rájuk Magyarország, Lengyelország és Szlovákia felől. Az Európai Bizottság azonban gyakorlatilag hisztinek nevezte aggodalmukat, és nem volt hajlandó megfedni a közös határőrizetbe belépő új tagállamokat.

A fájlcserélők adatai titokban maradnak

A zenéket - filmeket letöltő európaiaknak nagy öröm, hogy az Európai Bizottság kimondta, hogy a netszolgáltatóknak nem kell kiadniuk az illegális fájlcseréléssel gyanúsított ügyfeleik adatait. Ebben az ügyben egy spanyol bíróság kért állásfoglalást. Az EB ugyanakkor hozzátette, hogy a tagállamok külön-külön hozhatnak törvényt a fájlcserélés tiltásáról, de amíg az adott országban nincs ilyen, addig a töltögetők után hiába kutatnak a zeneipar és a filmstúdiók képviselői.

Az EB másik idei fogyasztóvédő javaslata, hogy az összes tagállamban egyforma címkéket kapjanak a feldolgozott élelmiszerek. Zsír, szénhidrát, cukor stb. 100 ml/g formában tüntetendő fel, és még azt is oda kell majd írni, hogy ezekből mennyi a napi ajánlott bevitel, hogy az európai közértek látogatói tudják, mennyi az annyi.

Az EB legtöbbet vitatott új terve a 2020-ig elérendő káros anyag-kibocsátás csökkentéséről szól. A januárban közzétett javaslat előírja, hogy egy-egy tagállamnak mennyivel kéne csökkentenie a széndioxid kibocsátását ahhoz, hogy az átlag mínusz 20 százalék legyen az egész unióban. Ugyanígy a megújuló energiaforrások arányait is elosztotta a szervezet. Ezt még a kormányokat tömörítő Tanácsnak is jóvá kell hagynia, és máris több tagállam jelezte, hogy fityiszt akarnak mutatni a szerintük túl szigorú bizottsági javaslatnak. A belga kormány például azon akadt ki, hogy ugyanannyival kellene a széndioxid kibocsátásukat csökkenteni, mint Magyarországnak, holott nekik sokkal nagyobb az ipari termelésük. A bizottság valószínűleg most is irreálisan szigorú volt, hogy az alkudozó tagállamok ne tudjanak túl sokat lealkudni. Ez a típusú "felülre lövés" évek óta jellemzi a bizottság működését kényes ügyekben.

Bizonyítványosztás

Az EB szokás szerint egyenként értékelte a tagállamok pénzügyi helyzetét, ez minden év elején megtörténik, a bizonyítványokat februárban a tagállamok pénzügyminiszterei is megvitatják. Túlköltekezés miatt megrótták Nagy-Britanniát, Franciaországot, Olaszországot, Romániát és Szlovákiát is. Magyarország értékelése közepes lett: ha a kormány nem enged a szigorból, akkor talán nem lesz baj, mondták. Azért viszont beszóltak, hogy a kormány a tervezetten felüli bevételeit felélte, ahelyett hogy a hiány csökkentésére fordította volna. 2008-ra további költségvetési szigort kértek. Kiadták feladatul a közigazgatás, az oktatás és az egészségügy további olcsósítását, és azt is, hogy végre legyen terv a nyugdíjrendszer összeomlásának elkerülésére (a magyar társadalom gyorsan öregszik). Almunia pénzügyi biztos azt is mondta, hogy a magyar infláció 2007-ben túl magas volt, azzal is kéne kezdeni valamit.

Az EB-től a magyar parlament két figyelmeztetést kapott januárban, egyelőre egyik miatt sem kell büntetést fizetni, de nem árt lépni ezekben az ügyekben. Egyrészt pontosítani kell az úgynevezett tőkekövetelmény-irányelvekhez kapcsolódó törvényeket. Ezt 2006 végéig kellett volna rendeznie a magyar parlamentnek, ám nem sikerült megfelelő törvényeket hozni. (Az irányelv nagyjából arról szól, hogy a pénzintézeteknek mindig elég tartalékot kell felhalmozniuk, így ha baj van, akkor se veszhet el a betétesek összes pénze). A másik megrovás a munkahelyi diszkrimináció elleni irányelvvel kapcsolatos: az EB szerint a magyar törvények nem elég szigorúak. Ha e két ügyben előbb-utóbb nem lép a magyar parlament, akkor a megrovásból eljárás, abból pedig pénzbüntetés lehet. Igaz, ez inkább évek, mint hónapok kérdése.

Bank, posta, adó

Az Európai Parlament (EP) megszavazta a fogyasztási hitelekről szóló irányelvet. Ezzel az EB és az EP is hozzájárult, hogy mindenütt egyformák legyenek a reklámok és a legfontosabb hitelfelvételi szabályok. Legkorábban 2010 körül léphet érvénybe a szabályozás. A most elfogadottak szerint a 200 és 75 ezer euró közötti fogyasztási hiteleket mindenütt ugyanúgy kell majd reklámozni: meg kell mondani, hogy havonta mennyit kell törleszteni, illetve 14 napig vissza lehet majd mondani az egészet, és aki a végső határidő előtt egyben akarja visszafizetni tartozását, azt maximum 1 százalékos büntetéssel terhelhetik majd csak a bankok. Ezzel a különböző hitelek átláthatóbbak és jobban összehasonlíthatók lesznek egész Európában.

Az EP megszavazta a kettős adóztatás elleni irányelvet is. Ha a Tanács is rábólint, akkor a több országban is működő cégek megúszhatják, hogy többször ugyanazon a címen fizettessenek velük adót. Az irányelv megkönnyítené a cégek egyik országból a másikba költözését is.

Az EP januárban megszavazta a postai liberalizáció irányelvét is: eszerint 2011-től minden tagállamban megszűnik az állami kézbesítők monopóliuma, és jöhet a verseny ebben az iparágban is.

Büntetők

Az EU versenyjogi hivatala nagyon megbüntetett két gumigyárat, mert termékeik árát titokban előre egyeztették. A német Bayer AG és a japán Zeon Corp. összesen 34,2 millió eurót kötelesek fizetni, még 2000-2002 közti piacellenes praktikáikért. Közben máris megkezdődött egy újabb eljárás, nagy gyógyszergyárak ellen. A versenyhivatal szerint gyanús, hogy több multi összebeszélt a generikus készítmények visszatartásáról. (Vagyis nem gyártják egymás lejárt szabadalmú termékeit, így tartva magasan a gyógyszerárakat.) Ebben az ügyben 2009-ben lesz legkorábban jelentés, és ha büntetés lesz a vége, az csak további évek múlva esedékes. Viszont épp a gumis büntetés jelzi, hogy ami késik, nem múlik az unióban.

Magyarország helyezkedik

Magyarország bemutatta a pályázatát a nagy neutronkutató központért. Spanyolország és Svédország is akarja a mintegy négyezer embert foglalkoztató kutatóintézet felépítését, amit az EU finanszíroz majd. A döntésig még sok idő telik el. A magyarok a spanyolokkal közös szakmai programot adtak be (bár csak egy országban épülhet fel a drága központ), a svédek külön pályáztak.

Nagy vitát keltett Magyarországon, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a davosi világgazdasági fórumon azt mondta, hogy az EU csökkenthetné az agrártámogatásokat, mert úgyis nőnek az élelmiszerárak. Gyurcsány szavai ellen gyorsan tiltakozott a hazai ellenzék. Az EU agrártámogatásai minden bizonnyal fokozatosan csökkennek majd, ám 2013-ig egy korábbi megállapodás szerint nem nyúlnak ehhez pénzhez, így Gyurcsány szavainak inkább elvi jelentősége lehet. Az EU agrárbüdzséjének lefaragását elsősorban Nagy-Britannia és a skandináv államok követelik, Franciaország és a keleti újak (így mostanáig a magyar kormány is) a magas támogatások mellett voltak. A vita jelenleg nem aktuális, valószínűleg csak 2010-11 körül indul el komolyabb helyezkedés. Gráf József földművelésügyi miniszter európai kollégáinak brüsszeli megbeszélésükön azt mondta, hogy az EU-nak növelnie kellene az élelmiszertermelését. Szerinte változtatni kell azon a politikán, ami a termelésből kilépőket jutalmazza, mert a korábbi túltermelés helyett hamarosan élelmiszerhiány jöhet.

Magyarországot komolyabban érinti Ausztria döntése: eszerint januártól 50 szakma magyar művelői könnyebben vállalhatnak munkát, mint eddig. Nem érinti viszont hazánkat az EB gesztusa: 2008-tól Romániában húsvétkor és karácsonykor érzéstelenítés nélkül is lehet disznót illetve bárányt ölni.