Drákói szigorral sújtanak le a brit kiszivárogtatókra
Példátlan módon a sajtótermékek ellen eddig nem alkalmazott Hivatali Titok Törvény (OSA) teljes szigorával sújtana le a Tony Blair és George W. Bush 2004 áprilisi négyszemközti tárgyalásairól készült emlékeztetőket közlő napilapokra a brit legfőbb ügyész, íjra a Guardian. Lord Goldsmith azután fenyegette meg az országos lapokat, hogy a Daily Mirror szerdán leközölt egy párbeszédrészletet az áprilisi találkozóról.
Háború az al-Dzsazira ellen
A Guardian értesülései szerint a találkozón Bush és Blair között kiélezett vita folyt. A brit kormány attól tart, hogy a vita kiszivárgása megrontaná az Egyesült Államok és Nagy-Britannia felhőtlen viszonyát.
A 2004 áprilisi találkozó idején Blair kifogásolta az amerikaiak brutális harci stratégiáit, főként a szunnita lázadók központja, Falludzsa kegyetlen ostromát. Brit értesülések szerint az ostromban akár ezer civil is életét veszthette. A falludzsai pusztításról az al-Dzsazíra felvételeket is közölt, ez pedig - a vita a Daily Mirrorban megjelent kiszivárogtatott részletei szerint - annyira felháborította az amerikai hadvezetést, hogy Bush komolyan katonai akciót fontolgatott a katari székhelyű hírtelevízió ellen.
Nem akartak úgy harcolni
A Guardian értesülései szerint vita volt még a brit alakulatok megerősítéséről, amit ekkor nem csak a Munkáspárt a háborút amúgy is ellenző balszárnya utasított el, de Blair legközelebbi katonai tanácsadói is. A hadsereg parancsnoka, Mike Jackson tábornok azt kifogásolta, hogy az amerikaiak nem várhatnak hasonló harcstílust az amerikaiaknál kompromisszumkeresőbb brit hadvezetéstől. A brit katonai szakértők csak
Lord Goldsmith eddig két személy ellen indított eljárást az OSA paragrafusai alapján. David Keogh, a miniszterelnöki hivatal a feljegyzéseket kiszivárogtató egykori munkatársa és a tőle a beszélgetésrészleteket megkapó Leo O'Connor, Tony Clarke munkáspárti képviselő asszisztense a jövő héten áll bíróság elé.
Tony Blair hivatala tagadta, hogy bármi köze lenne az eljárásokhoz, vagy hogy nyomást gyakorolt volna a legfőbb ügyészre. Lord Goldsmith véleményük szerint maga döntött, lépésével "határt kívánt szabni" a kiszivárogtatásoknak.