Natália
-3 °C
7 °C

Milosevics a Hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében

2001.06.29. 08:55
A jugoszláv hatóságok átadták a Hágai Nemzetközi Törvényszék nyomozóinak Szlobodan Milosevics volt elnököt, aki hajnalban megérkezett a holland városba - erősítette meg Zoran Djindjics szerb kormányfő. Erről rendkívüli ülésén döntött a szerb kormány, miután a kiadatásról hozott kormányrendelet végrehajtását felfüggesztette a jugoszláv alkotmánybíróság.
Milosevics: út a börtönig
A 1941-ben Pozsarevácban született Milosevics 1959-ben lépett be a Jugoszláv Kommunista Szövetségbe. 1982-től aktívan bekapcsolódik a politikai életbe, 1986-ra már a Szerbiai Kommunista Szövetség elnöke. A nemzetközi nyilvánosság látókörébe híres rigómezei (Kosovo Polje) beszédével került, amelyet kétmillió ember előtt mondott el, s amelyben először említi a jugoszláv konfliktusok lehetséges megoldásként a fegyveres változatot. 1990-től a Szerb Szocialista Párt elnöke, majd a szerb államfő lett. Az 1992-es választásokon ismét elnökké választották, de ettől kezdve nevét inkább a jugoszláv háború kapcsán emlegették. 1997-ben "Kis-Jugoszlávia" elnöke lett, egyre diktatórikusabb módszerekkel kormányzott az országban. A hatalomból tavaly októberben kellett távoznia, amikor a csalásokkal tűzdelt választások után a népharag zavarta el posztjáról. Már ekkor felmerült kiadatása, a nemzetközi közösség ugyanis ehhez kötötte a segélyek folyósítását a szétbombázott ország újjáépítéséhez. Az új hatalmat is megosztotta azonban a kérdés, Kostunica államfő ugyanis ellenezte Milosevics klföldi felelősségre vonását. "Európa első számú közellenségét" idén március végén vették őrizetbe, azzal a szándékkal, hogy jugoszláv bíróság vonja őt felelősségre különböző korrrupciós vádak miatt.
A letartóztatott diktátor története
Már ezrek tiltakoznak és randalíroznak Belgrád központjában, azt követően, hogy a jugoszláv hatóságok kiadták az ENSZ Nemzetközi Törvényszékének Szlobodan Milosevicset. A szerb kormány rendkívüli ülésén úgy határozott, hogy kiadja Hágának a háborús bűnökkel vádolt exdiktátort - erősítette meg Zoran Djindjics miniszterelnök. Vojislav Kostunica jugoszláv államfő nemzethez intézett csütörtök esti televíziós beszédében alkotmányellenesnek minősítette a lépést. Kostunica álláspontja szerint ez olyan cselekedet volt, amely súlyosan veszélyezteti az alkotmányos rendet.

A hivatalos megerősítés előtt a kormányzó Szerb Demokratikus Ellenzék egyik politikusa kijelentette, hogy a döntést a korábbi kormányrendelettel és a az alkotmánnyal összhangban hozták meg. Belgrádban már korábban elterjedt a hír, hogy Milosevicset elszállították cellájából. Szemtanúk arról számoltak be, hogy egy hosszú kocsisor hajtott ki az exdiktátor börtönéből, de nem fedezték fel benne a exdiktátort.

Az MTI belgrádi diplomáciai forrásból származó értesülése szerint a Milosevicset szállító repülőgép este hét óra körül szállt fel a jugoszláv főváros repülőteréről. Ezzel szemben a B92 arról számol be, hogy az exdiktátor gépe délután ötkor szállt fel. A volt diktátor péntek hajnalban, helyi idő szerint 1 óra 20 perckor megérkezett a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönébe - közölte az AFP-vel Christian Chartier, a törvényszék egyik szóvivője.

A kormány szóvivője közölte, a kabinet döntése értelmében közvetlenül alkalmazzák a hágai törvényszék alapszabályát - jelentette az MTI. A kormányülésen a kabinet minden minisztere emellett szavazott, egyedül a Vojislav Kostunica jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Párt képviselői tartózkodtak - tette hozzá a szóvivő a B92 rádió jelentése szerint.

Belgrádi vélemények szerint az elnök elszigetelődött, mivel egyedül maradt azon véleményével, hogy eleget kell tenni az alkotmánybíróság csütörtöki döntésének. Kostunicát nem is értesítették a szerb kormánynak döntéséről, az elnöki hivatal illetékese szerint az elnök az elektronikus médiából értesült a hírről - számolt be az MTI.

A vád: deportálás, tömeggyilkosság, faji üldözés
Az ENSZ Nemzetközi Törvényszéke a jugoszláv elnököt emberiség ellen elkövetett bűnnel: deportálással, tömeggyilkossággal, valamint a hadviselés szabályainak megsértésével és politikai, faji és vallási megfontolásokon alapuló üldözéssel vádolja, amelyeket Koszovó területén követtek el. A Nemzetközi Törvényszék eddig 99 személy ellen emelt vádat. A legsúlyosabb kiszabható büntetés az életfogytiglani szabadságvesztés.
Az ex-elnök legfeljebb életfogytiglant kaphat
A kormány ugyanis azután hozta meg döntését rendkívüli ülésén, hogy az alkotmánybíróság felfügggesztette a kiadatásról hozott vasárnapi rendelet végrehajtását. A testület azzal indokolta döntését, hogy helyrehozhatatlan károkkal járna, ha a vitatott rendeletet annak alkotmányossági felülvizsgálata előtt alkalmaznák. A testület egyúttal megkezdte a vizsgálatot, amelyet Milosevics védőügyvédei kértek a hét elején.

Milosevicset a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló ENSZ-törvényszék koszovói háborús bűnökkel vádolja. Carla del Ponte, a törvényszék főügyésze korábban több alkalommal a jugoszláv fővárosban járt, hogy elérje az exdiktátor átadását. A nemzetközi közösség ugyanis világossá tette: csak akkor hajlandó a reformokat ígérő új belgrádi hatalmat pénzügyileg is támogatni, ha lehetővé teszi Milosevics felelősségre vonását a balkáni háborúk alatt elkövetett bűnök miatt. Pénteken Brüsszelben rendeznek meg egy adományozó konferenciát, amelytől Belgrád 1,25 milliárd dollárt vár.

A Világbank becslése szerint a következő három-négy év során 3,9 milliárd dollárra lesz szükség a jugoszláv gazdaság talpra állításához.

Montenegróban ismét az önállóságot emlegetik

Gyorsan reagáltak a nyugati világ vezetői Milosevics kiadásának hírére. Közlemények és nyilatkozatok üdvözlik a lépést, bátornak nevezik azt és jelzik: hajlandók Jugoszlávia megsegítésére. A kisebbik jugoszláv tagköztársaság, Montenegró kormányzó pártjának egyik vezetője azonban kijelentette: az exdiktátor Hágába szállításával végérvényesen vége Jugoszláviának, elérkezett az önálló államiság ideje.

A balkáni stabilitási egyezmény főkoordinátora, Bodo Hombach szerint Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfő kiadatását a nemzetközi közösség részéről gyors és jelentős támogatási műveletnek kell követnie. Úgy vélte, azzal lezárul egy történelmi fejezet Jugoszlávia történetében, mégpedig olyan fejezet, amely erkölcsileg és gazdaságilag is elszigetelte az országot.

Az Egyesült Államok készen áll Jugoszlávia segítésére a gazdasági és demokratikus reformokban - szögezi le George Bush amerikai elnök közleménye. "Bátor és bölcs döntésükért" elismerését fejezte ki a belgrádi hatóságoknak Lord Robertson. A NATO főtitkára sorsdöntő reméli, hogy a per szakítást jelent majd a múlttal.

Javier Solana, az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájának főképviselője az igazság történelmi jelentőségű napjaként méltatta a kiadást, és üdvözölte "a szerb nép és kormány bátor lépését Európa és az európai értékek tisztelete felé". Tony Blair brit kormányfő is melegen üdvözölte a döntést, emlékeztetve arra, hogy az egybeesett London törekvéseivel. Jacques Chirac francia elnök a jog és igazság nemzetközi érvényesüléséhez tett fontos hozzájárulásnak nevezte a belgrádi lépést, míg Hubert Védrine külügyminiszter Belgrád bátorságát emelte ki.

Éles kirohanások

Az alkotmányos rend végével és a jugoszláv kormány felbomlásával riogattak csütörtök este Szlobodan Milosevics hívei vezérük kiadására. Az ügyvédek, akik délután a jognak a politika feletti győzelmeként ünnepelték az alkotmánybírósági döntést, közölték, hogy kora estig nem kaptak hivatalos értesítést a kiadatásról. Veszelin Cerovics ügyvéd a jugoszláv alkotmány súlyos lábbal tiprásának és Milosevics rabsorba vetésének mondta a történteket. Zoran Andjelkovics, Milosevics pártjának főtitkára alkotmányellenesnek nevezte a kiadatást, amely szerinte a jugoszláv kormánykoalíció szétesését jelenti majd, ami a szövetségi állam fennmaradását is megkérdőjelezheti. Predrag Bulatovics, a kisebbik jugoszláv kormánypárt, a montenegrói Szocialista Néppárt (SNP) elnöke szintén a szövetségi kormány felbomlásával fenyegetett. Az SNP, amely Milosevics tavalyi bukásáig az akkori belgrádi kormányzat fő montenegrói szövetségese volt, ellenezte a kiadatást és a hágai együttműködésről tervezett törvényt is.