Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Puccstól tart a kirgiz elnök

2005.03.22. 12:15
Bekeményített a hatalmát féltő Akajev kirgiz elnök. A februári, a nemzetközi megfigyelők szerint elcsalt választásokon diadalmaskodó elnök szerint a tiltakozó, két várost is elfoglaló ellenzéket a drogmaffia irányítja. Akajev kormányának egyik államtitkára a hatalom híveit mozgósítaná a "csőcselék" leverésére.

Bűnözők előre eltervezett puccsának minősítette a délnyugat-kirgizisztáni ellenzéki tüntetéseket Askar Akajev elnök. A vitatott választás eredményeit keddi határozatban érvényesnek minősítette a kirgiz választási bizottság.

Szabályosnak minősítették

Az eredményeiben a szovjet időket idéző szavazást a nemzetközi megfigyelők is csalásnak minősítették. A választás óta egyre kiterjedtebb az eredmények elleni tiltakozás, bár területileg még mindig az ország délnyugati, üzbéglakta részére korlátozódik.

A délnyugati országrész a választásokat megelőző időszakban sem volt nyugodt, az ország függetlenné válását követő etnikai konfliktusok után is rendszeresek voltak a térségben az összecsapások a rendfenntartók és az üzbég kisebbség fegyveresei között.

Mozgósítanak

Miközben az ellenzék és a hatalom mérsékeltjei is tárgyalásokat sürgetnek, Akajev elnök keményebb hangot ütött meg. Keddi nyilatkozata szerint az ország második legnagyobb városát, Ost, és a közeli Dzsalalabadot is hatalmukba kerítő tüntetőket nem az ellenzék, hanem a drogmaffia irányítja.

A CNN beszámolója szerint az elnök véleményéhez képest Osban rendezett a helyzet. Az ellenzéki tüntetők által megfutamított rendőrök az éjszaka a tüntetők fegyvereseivel közösen járőröztek a városban. "Közös célunk a közbiztonság fenntartása", nyilatkozta a hírcsatornának Bazarbai Szoltujev, az ellenzéki fegyveresek egyik vezetője.

Elakadt az egyeztetés

A Reuters jelentése szerint elakadt az ellenzék és a hatalom közti egyeztetés is. Akajev hétfőn lemondta nyilvános szerepléseit. Mindeközben egyre több kormánytag követeli a tüntetések leverését. "Úgy gondolom, az embereknek szembe kell szegülniük a csőcselékkel", hívta fel Akajev híveit tömegdemonstrációra Osmakun Ibraimov államtitkár a hírügynökség jelentése szerint.

Az ellenzék a februári választások óta vitatja az eredményeket, tiltakozásuk azonban csak a hétvégén ért kritikus fázisba. Az ellenzéki tüntetők előbb Dzsalalabad, majd Os városát is elfoglalták. Bővebben>>

A szovjet típusú vezetéstől a szovjet típusú vezetésig
Askar Akajev kirgiz elnök kivédve egy Moszkvából irányított puccskísérletet 1990-ben a nyugat rokonszenvétől övezve jutott hatalomra, hogy aztán tizenöt éves elnöki pályafutása alatt bebizonyítsa, mégsem a demokratikus értékek elkötelezett vezetője.

Kirgizisztán története még a perzsa birodalomig nyúlik vissza: első lakói iráni és török törzsek voltak, a kirgizek csak a Mongol Birodalom felemelkedésével költöztek a mai Tuvából délre a 13. században.

A terület 1867-ben vált az Orosz Birodalom részévé, majd a bolsevik forradalom 1936-ig független tartomány, majd a Szovjetunió része lett. Az 1989-es enyhülés idején kialakult az ellenzéki mozgalom, de 1990-ben Os városában, a jelenlegi krízishez hasonló etnikai összecsapások törtek ki a többségi üzbégek és a kirgizek között. Az Akajev vezette Kirgiz Demokratikus Mozgalom vált a legnépszerűbb politikai erővé, bár még a Komunista Párt tagjaként került be a törvényhozásba. Akajev fiatal reformerekkel töltötte fel kormányát, és Frunze helyett a történelmi Biskek lett az ország fővárosa. 1991-ben puccsot kíséreltek meg Akajevék ellen, mire ők 1991-ben kikiáltották Kirgrizisztán függetlenségét, és a kirgizek 95 százaléka válaszotta Akajevet elnökké, aki az országot 1992-ben a Független Államok Közösségébe vitte.

Az elkövetkező néhány évben a térségben szokatlanul liberális gazdasági reformok hatására az IMF komoly hitelekkel látta el Kirgizisztánt. 1993-ban azonban számos korrupciós ügyletre derült fényt, ám ezek csak a kormányt buktatták meg, Akajev a helyén maradt, és az 1994-ben felálló új kormány és parlament leginkább csak arra volt alkalmas, hogy az alkotmányt módosítsa, ami lehetővé tette az elnöki mandátum meghosszabbítását, illetve az elnöki hatalom kiterjesztését (Akajevnek 2003 óta alkotmányos joga, hogy élete végéig mentességet élvez).

2000-ben újabb - a nemzetközi megfigyelők szerint egyáltalán nem szabad - választásokat tartották, aminek során a korábban többségi, de erőtlen alsóházi ellenzék számos vezetőjét letartóztatták. 2002-ben, miután Azimbek Beknazarov ellenzéki vezetőt letartóztatták, zavargás tört ki, öt ember meghalt. Akajev ezt indokként felhasználva feloszlatta a kormányt. Az új miniszterelnök Nyikolaj Tanajev lett. 2002 óta az ellenzék megpróbál minél nagyobb tüntetéseket szervezni Akajevék ellen, aminek általában tömeges letartóztatás vet véget.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.