Orsolya
7 °C
17 °C

Még egy rakétát kilőttek Észak-Koreában

2006.07.05. 07:33
A dél-koreai hírszerzés szerint Észak-Korea tíz rakétával hajtott végre kísérleteket. Az amerikai kormányzati források hat rakétáról tudnak, a japán hírügynökség jelentése szerint helyi idő szerint szerda este még egy hetedik kilövés is volt. Az egyik új fejlesztésű rakéta állítólag képes arra, hogy elérje Alaszkát. A Taepodong-2 a teszten a tengerbe zuhant, lehetséges, hogy valamilyen védelmi rendszer blokkolta.
Szerdán is folytatta rakétatesztjeit Észak-Korea. A helyi idő szerint a kora esti órákban Észak-Korea még egy rakétát kilőtt a szintén helyi idő szerint reggel végrehajtott rakétakísérletek után. Észak-Korea reggel egyes források szerint tíz, mások szerint hat rakétát, köztük egy, az Egyesült Államok elérésére is képes Taepodong-2-est is tesztelt.

A dél-koreai hírszerzés tudomása szerint Észak-Korea tíz, különböző típusú rakétával hajtott végre kísérleteket szerdán. Japán elítélő határozatot tervez beterjeszteni az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén.

Kilőtték a legveszélyesebbet?

Nevül elhallgatását kérő dél-koreai hírszerzési vezetők közölték, hogy Észak-Korea Scud típusú rövid hatótávolságú és Rodong típusú közép hatótávolságú rakétákat, valamint egy hosszú hatótávolságú Taepodong-2-t tesztelt. Több rakéta a Koreai-félsziget és Japán között húzódó japán-tengerbe csapódott be. Az amerikai védelmi minisztérium és a Fehér Ház eddig hat észak-koreai rakéta kilövését erősítette meg.

A Taepodong-2 nevű, új fejlesztésű rakéta állítólag képes arra, hogy elérje Alaszkát. Ez a rakéta röviddel a fellövés után valamilyen hiba miatt belezuhant a Japán tengerbe, de az is lehet, hogy valamilyen védelmi rendszer blokkolta.

Dél-Korea elítélte a rakétakísérleteket, és felszólította Phenjant, hogy hagyjon fel a provokatív tettekkel és térjen vissza az atomfegyverprogramjáról folyó hatoldalú tárgyalásokhoz. Aszo Taro japán külügyminiszter közölte, hogy Tokió nagyon nagy valószínűséggel gazdasági szankciókkal sújtja Észak-Koreát, és kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának összehívását.

Tokió készül

Jean-Marc de la Sabliere, a BT soros elnökségét ellátó Franciaország ENSZ-nagykövete már megkapta azt a levelet, amelyben japán kollégája, Osima Kenzo a BT összehívását kérte. A testület szerdán reggel zárt ülésen vitatja meg az észak-koreai rakétakísérletek ügyét. Egy névtelenséget kérő ENSZ-diplomata szerint Tokió elítélő határozatot készül előterjeszteni Phenjan ellen a testületben.

Eközben az Észak-Amerika légterét ellenőrző és biztonságáért felelős Észak-amerikai Egyesített Légvédelmi Parancsnokság (NORAD) egyik szóvivője pontosította azt a hírt, hogy emelték a riadókészültség szintjét. Elmondta, hogy a Cheyenne hegységben lévő légitámaszponton - ahol a NORAD és az amerikai erők északi parancsnoksága működik - két hete emelték a közepes fenyegetettséget jelző szintnél valamivel magasabb Bravo-Plus fokozatra a biztonsági készültséget. Ez nem befolyásolja a NORAD és a parancsnokság műveleteit.

Phenjan szuverenitási kérdésnek tekinti

Szuverenitási kérdésnek tekinti a rakétakísérleteket Észak-Korea - így nyilatkozott szerdán japán újságírók előtt Phenjanban az észak-koreai külügyminisztérium egyik tisztségviselője. A diplomata leszögezte: "A rakéták kilövéséről hozott döntés a mi szuverén jogunk és senkinek sincsen joga megmondani nekünk, hogy ez jó-e vagy rossz".

Észak-Korea a 90-es években amerikai olajszállítások fejében elviekben leállította atomprogramját, de titokban folytatta a kísérleteket. Amikor Bush kormánya a titkos kísérletekre hivatkozva felmondta a korábbi energiaellátási megállapodást, Phenjan nyilvános kardcsörtetésbe kezdett és nyíltan felvállalta rakétafejlesztési programját. A rakétakísérletek sem többek egyelőre kardcsörtetésnél, az elviekben az Egyesült Államokat is elérő rakéták és az, hogy a nyugati titkosszolgálatok szerint Észak-Korea 3-5 atomfegyver előállításához szükséges polutóniummal rendelkezik - de bombával nem - elviekben erősíthetik az atomprogram felfüggesztéséről szóló hatoldalú tárgyalásokon az északiak pozícióit.

Erre szükségük is lehet, mivel - szemben az iráni atomválság ügyével - Észak-Korea kérdésében teljes az egyetértés a világ nagyhatalmai között. Igaz, a nagyhatalmaknak jóval kevesebb bevethető eszközük van a hosszú évtizedek óta teljes elszigeteltségben élő országgal, amit embargóval lehetetlen fenyegetni, hiszen eleve nincsenek kereskedelmi kapcsolatai a világgal.