A törvény azután született, hogy az amerikai polgárháborúban győztes Észak által vezetett szövetségi katonaság számos visszaélést követett el a megszállás alatt lévő déli államokban. A lex Posse Comitatus a katonaság és a civil szféra szétválasztásának egyik alapköve az Egyesült Államokban.
Egyelőre még nem tudni, hogy milyen új feladatokat kapna a hadsereg, és még arról sincs teljes egyetértés a kormányzaton belül, hogy valóban szükség van-e a törvény megváltoztatására.
Ehhez természetesen a Kongresszus jóváhagyása is szükséges. A szeptember 11-i terrortámadások óta azonban a törvényhozás gyakorlatilag ellenkezés nélkül hagyja jóvá azokat a törvényeket és törvénymódosításokat, amelyek a terrorizmus elleni küzdelem érdekében növelik az állami erőszakszervezetek hatalmát és jogait. Drasztikusan nőttek a rendfenntartó szervek lehallgatási, kihallgatási és fogvatartási jogai, több civil szervezet és akadémikus tiltakozását is kiváltva.
Az amerikai hadsereg egyébként hagyományosan ellenzi, hogy rendfenntartó feladatokkal bízzák meg, egyrészt azért, mert a csapatok erre nincsenek igazán kiképezve, másrészt azért, mert tartanak az esetleg felmerülő politikai problémáktól. Amerikai újságok szerint azonban a katonai vezetés egy részének megváltozott a véleménye a szeptember 11-i események óta: több magasrangú tiszt attól tart, hogy egy újabb sikeres terrortámadás - amelyet a hadsereg, törvényi korlátainál fogva, nem tudna megakadályozni - után az emberek esetleg őket vádolnák a védelem kudarcáért.