Szilárda
0 °C
6 °C

Feszült a hangulat Libanonban

2006.11.13. 15:19
Hétfőn újabb libanoni miniszter nyújtotta be lemondását, követve öt, szombaton távozott kollégáját, mindannyian a Szíria-barát Hezbollah vezette koalíció tagjai. Céljuk a kormány munkájának ellehetetlenítése és ezzel a Hariri-gyilkosság gyanúsítottjai ellen folyó eljárás lassítása. A belpolitikai válság túlnyúlik Libanon határain, közvetlenül érintett az Egyesült Államok, Irán és Szíria is.

Lemondott a Szíria-barát Jaakúb Szarráf libanoni környezetvédelmi miniszter, ezzel ő a hatodik távozó miniszter, írja a Reuters. Szombaton a kormány öt síita tagja jelentette be távozását, ők a külügyi, az agrár-, az egészségügyi, az energia- és a munkaügyi tárcát vezették, közülük ketten a Hezbollah miniszterei voltak, hárman pedig a szövetséges Amal tagjai.

A lemondással a Nyugat támogatta kormány munkáját próbálják ellehetetleníteni, miután sikertelen volt a Szíria-barát tábor kormányátalakítást célzó követelése, hogy nemzeti egységkormány hozzanak létre és megfelelő számú miniszterrel vétójoguk legyen a parlamentben, amihez a 24 tagú kormányban legalább nyolc miniszteri posztra lenne szükségük. Fuád Szinjóra miniszterelnök nem fogadta el lemondásukat, a szintén Szíria-barát Emile Lahud államelnök ugyanakkor illegitimnek minősítette a kormány további működését.

A Taif-egyezmény

A 15 évig tartó libanoni polgárháború Nemzeti Egyetértés Okmánya, ismertebb nevén a Taif-egyezmény aláírásával ért véget, ami meghatározta az országban élő különböző felekezetű közösségek közti erőviszonyokat. Ennek értelmében a parlamenti választások eredményeként a mandátumokat arányosan osztják fel a muzulmánok és a keresztények között, majd a parlamenti képviselők megválasztanak egy maronita keresztény államelnököt és egy síita muzulmán házelnököt. Az államfő feladata ezután egy szunnita muzulmán miniszterelnök kinevezése. A kormány tagjainak, azaz a Miniszteri Bizottságnak a megválasztása is felekezeti alapon történik, akárcsak a civil és a fegyveres erők vezető tisztségeinek elosztása.

A Taif-egyezmény kitért arra is, hogy az 1976 óta Libanonban állomásozó szíriai csapatoknak ki kell vonulniuk. Az egyezmény ellenére a szír csapatok Libanonban maradtak, és fennhatóságuk alatt tartották az országot 2005-ig: uralták a kormány munkáját, minisztereket és miniszterelnököt neveztek ki, és meghatározó politikai döntéseket hoztak. Az USA iraki inváziója után a Közel-Kelet egyre inkább forrongani kezdett, ezzel egy időben Libanon is megosztott lett Szíria jelenlétével kapcsolatban. Rafik Hariri miniszterelnök, Valid Dzsumblat drúz vezető és számos keresztény vezető ennek hatására Szíria-ellenes Nyugat-barát koalíciót hoztak létre, amihez a szunnita muzulmánok is csatlakoztak.

Az ENSZ egy 2004 szeptemberében született határozata felszólította a Libanonban állomásozó külföldi csapatokat, hogy hagyják el az országot, végül Hariri 2005 februári meggyilkolása utáni tömeges demonstrációk vezettek a szír hadsereg végleges kivonulásához 2005 áprilisában. A Szíria-ellenes koalíció abban reménykedett, hogy a csapatkivonás meggyengíti majd a Hezbollahot, azonban ennek pont az ellenkezője történt. A szélsőséges síita szervezet sikeresen a politikai élet középpontjába küzdötte magát, és az Amerika-ellenes koalíció élére állt.

Különleges bíróság előtt a Hariri-gyilkosság

A hatodikként, hétfőn lemondott miniszter néhány órával azelőtt jelentette be távozását, hogy a kormányfő összehívta a kabinetet egy különleges bíróság felállításához szükséges törvényi háttér megtárgyalására. A testületet kifejezetten azért hoznák létre, hogy bíróság elé állítsák a Hariri-gyilkosság gyanúsítottjait, a törvény tervezetét az ENSZ szövegezte. Lahud vasárnapi nyilatkozatával összhangban kijelentette, hogy a miniszterek lemondása után kormányülést tartani alkotmányellenes, egyáltalán a kormány működése sem legitim, Szinjóra viszont tartja magát az eredeti tervekhez, és ragaszkodik a kormányüléshez.

Elemzők szerint a lemondások időzítése nem véletlenül esett éppen erre az időpontra, a Szíria-barát koalíciónak ugyanis az az érdeke, hogy ne folytatódjon zavartalanul a Hariri-gyilkosság elkövetőinek felelősségre vonása, valamint hogy a libanoni konfliktust lezáró ENSZ-határozat kitételei se teljesülhessenek maradéktalanul. Ha a hétfőre ütemezett kormányülés az ENSZ javaslatáról képtelen lesz érdemben tárgyalni, úgy a Biztonsági Tanács saját hatáskörben jogosult felállítani a különleges bírói testületet, azonban ebben az esetben legitimitásuk megkérdőjelezhető lenne. Szinjóra ennek ellenére kitart amellett, hogy akár a kormány síita tagjai nélkül is elfogadhatják a javaslatot, sőt a parlamenten is képesek azt keresztülvinni.

A washingtoni Fehér Ház szóvivője, Tony Snow egy múlt heti nyilatkozatában kijelentette, bizonyítékaik vannak arra, hogy a Hezbollah Szíria támogatásával a libanoni kormány megdöntésén dolgozik, amivel a különleges bíróság megalakulását akarják megakadályozni.

Szíria és Irán a háttérben

A Hariri-gyilkosság ügyében nemzetközi vizsgálat indult, a nyomok Damaszkuszba vezettek, bár Szíria azóta is következetesen tagadja, hogy köze lenne hozzá. Irán közben lépéseket tett, hogy nagyobb szerephez juthasson Libanonban, így végül Szíria helyét elfoglalva előlépett a Hezbollah első számú támogatójának. A nyári, 34 napig tartó libanoni konfliktus kirobbanása előtt az ország politikai patthelyzetben volt, hiszen mindkét meghatározó politikai erőnek vétójoga volt a döntések meghozatalakor, így a gazdasági és politikai reformok befagytak, és a Hezbollah Libanon déli részét teljesen a fennhatósága alatt tartotta.

A háborúban megerősödött Hezbollah, ami politikai pártként, milíciaként és szociális szervezetként is tevékenykedik, remekül ki tudta használni az izraeli bombázások okozta pusztítást, hogy erősítse a síita támogatók hűségét, írja a New York Times. A szélsőséges szervezet pénzzel és különböző szolgáltatásokkal segíti a háború sújtotta térségeket, ami egyébként a kormány feladat lett volna, érdemi lépések mégsem történtek.

A miniszterek lemondása utáni helyzet tehát hatalmi harcnak tekinthető egyrészt a libanoni belpolitikában a lakosság körében népszerű Hezbollah és szövetségesei, valamint a Nyugat-barát oldal között, másrészt diplomáciailag a kormányoldalt támogató Egyesült Államok, valamint a Hezbollah háta mögött sorakozó Szíria és Irán közt.

Erősödik a Hezbollah

A Hezbollah fegyveresei visszatértek a déli országrészbe, és több rakétájuk van, mint a nyári háború előtt, véli az izraeli katonai hírszerzés. A tűzszünet óta új rakéták, más fegyverek és egyéb felszerelés jutott el a Hezbollahhoz.

"Feltételezésünk szerint most mintegy 20 ezer különféle hatótávolságú rakétájuk van, egy kicsit több, mint július 12. előtt" - mondta az izraeli hírszerzés egyik illetékese a londoni The Sunday Times szerint. Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah szellemi vezetője hasonló adatot közölt a szervezet televíziójában a napokban, ő azt állította, hogy feltöltötték a készleteiket, és most 30 ezer rakétájuk van, ami öt hónapnyi háborúskodáshoz elég.

Az izraeli katonai hírszerzés arra figyelmeztette a kormányt, hogy az újabb összecsapások már akár tavasszal is kirobbanhatnak. Az izraeli hadsereg gyors ellenlépéseket tett, elhalasztotta a kötelező katonai szolgálat lerövidítését 36 hónapról (nők esetében ez 24), és felgyorsította a megerősített páncélzatú harckocsik gyártását. Egy hadosztályba szervezték össze a különleges erőket, és egy új lézeres megoldáson dolgoznak, amellyel meg lehetne semmisíteni az ellenséges rakétákat. A fejlesztést az Egyesült Államokkal közösen végzik. (MTI)