Natália
-3 °C
7 °C

Ügynökmúlttal vádolja Markó Bélát egy bukaresti lap

2005.08.30. 16:11
A Cotidianul című bukaresti lap szerint vannak arra utaló jelek, hogy Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kapcsolatban állt a hírhedt Securitatéval. A lapnak nem sikerült szembesítenie Markót azzal, hogy például hiányos a dossziéja, és a román miniszterelnök helyettesét az Indexnek sem sikerült szóra bírnia. A lap kutakodását egyébként hetekig akadályozta az iratokat kezelő archívum RMDSZ által delegált tagja.

Markó Béla és az egykori román titkosszolgálat, a Securitate kapcsolatát boncolgatja egy román újság, a Cotidianul. A lap szerint Markó jó kapcsolatokat ápolt az egykori titkosszolgálati tisztekkel, akiknek a feladata egyébként éppen az ő nyomon követése volt. A román újság azt is feltételezi, hogy talán ezért adott át a jelenlegi román titkosszolgálat, az SRI egy "átfésült" Markó-dossziét az egykori Securitate archívumát kutató bizottságnak, a CNSAS-nak. Az, hogy több tucatnyi oldal hiányzik a dossziéból, a Cotidianul szerint azzal bizonyítható, hogy az SRI és a CNSAS lapszámozása, vagyis a régebbi és az újabb számozás eltér egymástól.

Ha hiányos is a dosszié, a Cotidianul szerint így is vannak utalások arra, hogy Markó Béla együttműködhetett a Securitatéval. Így például egy 1983. július másodikára vonatkozó feljegyzés szerint egy romániai nemzetbiztonsági tiszt annak a jóváhagyását indítványozta, hogy Markó - aki ekkor a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztője és a Román Kommunista Párt tagja volt - "segítsen nekünk a környezetében lévő néhány személy pozíciójának tisztázásában". Ezek a személyek ugyanis "negatív megnyilvánulásokat tanúsítottak". Egy évvel később, június 19-én Markó egy kilencoldalas magyarázó jellegű feljegyzést írt, Sepsiszentgyörgyre való utazása után.

A titkosszolgálati tiszt ekkor a Securitate irodájában folytatott beszélgetést Markóval. A Ioan Grama kapitány által megszerkesztett feljegyzés szerint Markó ekkor megerősítette, hogy ha törvénybe ütköző probléma jutna a tudomására, vagy nem megfelelő szellemi áramlatok képződnének (igencsak bikkfanyelven íródott az okmány), akkor informálni fogja a hatóságot. A sepsiszentgyörgyi utazásra utalva a tiszt megkérte Markót, hogy a birtokába kerülő új információkról is számoljon be, s ezt a javaslatot Markó elfogadta - legalábbis Grama feljegyzése szerint. (Ekkoriban Sepsiszentgyörgyön összetűzések voltak a magyarok és a Securitate között, ezért ez igen kényes időszak volt a román hatóságok számára.)

A Cotidianul által közölt adatok mindenesetre nem támasztják alá azt, hogy Markó Béla a román titkosszolgálat ügynöke lett volna. Ekkoriban Romániában a Securitate nagyon sok embert kért fel együttműködésre, és az, hogy a hatóság székhelyén valaki az ilyen ajánlatokra igent mondott, nem jelenti azt, hogy később jelentgetett is volna bárkiről vagy bármiről. Markó Béla esetében - ha volt is együttműködés időnként, bár erre egyértelmű bizonyíték nincs - a kapcsolat nem lehetett túlzottan szoros a Securitatéval, hiszen éppen a fent említett Grama kapitány 1985-ben indítványozta Markó telefonos lehallgatását, elsősorban "nacionalista-irredenta" megnyilvánulások miatt. A Cotidianul szerint azonban ebből az időszakből is eltűnt néhány dokumentum a CNSAS-nál.

A Cotidianul megemlíti, hogy a CNSAS-nál végzett kutatásai igen komoly akadályokba ütköztek. A legfőbb gátló tényezőként a dokumentumok megismerésében Csendes Lászlót (Ladislau Csendest) nevezi meg a román lap, mint aki megpróbálta megakadályozni a Markó-dosszié tanulmányozását. Csendest az RMDSZ delegálta a Securitate archívumát kutató nemzeti bizottságba, a CNSAS-ba.