Judit
-2 °C
8 °C

'Maszhadov tolmácsa voltam'

2004.09.13. 15:47
Oroszország a beszlani merénylet után tízmillió dolláros vérdíjat tűzött ki Aszlan Maszhadov fejére. A terrorizmussal vádolt egykori csecsen elnököt nem találtuk meg, olyanokkal viszont beszéltünk, akik még emlékeznek a nyolcvanas években a Tata melletti Bajon szolgált szovjet törzsfőnökre.
"Kevesen tudják, hogy Aszlan Maszhadov Magyarországon szolgált évekig és a Tata melletti Baj községben található fontos szovjet alakulatnak volt a parancsnoka. Atom rakéták voltak itt. A közeli Császár községben meg a tartalék atomtölteteket őrizték, a kilövő bunker látogatható és évekkel ezelőtt gombát termeltek benne. Aszlant mindenki ismerte a környéken. A helyi lakosok is. Sőt, a jelenlegi MSZP vezetők is (akkor MSZMP), hiszen Komárom Megye testvérmegyéje ezért lett a Csecsen-Ingus Szocialista Köztársaság. Tatabánya testvérvárosa pedig Groznij. Csak erről már senki nem akar tudni. Kevés olyan fontos ember van a környéken, aki nem evett, ivott, üzletelt a szimpatikusnak tartott, akkor még szovjet katonával."

Aszlan Maszhadov
A beszlani túszdráma után egy "éber olvasótól" kapta szerkesztőségünk az e-mailt. Az orosz hatóságok feltételezése szerint a volt csecsen elnök állhat a több száz halottat követelő beszlani túszejtés mögött, ezért tízmillió dollár jutalmat ajánlott fel annak, aki Maszhadov (és Baszajev csecsen terroristavezér) nyomára vezet. (Az orosz hatóságoknak egyelőre semmilyen, nyilvánosság elé tárt bizonyítékuk nincs arra, hogy Maszhadovnak köze lenne Beszlanhoz, a volt elnök elleni hadjárat valószínűleg az orosz propaganda része. Maszhadov még Baszajevet is vád alá helyezte és minden tisztségétől megfosztotta a 2002-es moszkvai túszdráma után.) Az Index Komárom-Esztergom megyében igyekezett olyan embert találni, aki emlékezik még a szovjet hadsereg tisztjére - ha egyáltalán igaz a hír.

Ezernyi szállal szőtt barátság

Oszlassunk el mindjárt egy félreértést. Maszhadovnak semmi köze nem volt ahhoz, hogy Komáromnak a csecsen-ingus köztársaság lett a testvérmegyéje. A Dolgozók Lapjának (korabeli megyei napilap, a 24 óra elődje) 1972-es számaiban találtunk hírt a csecsen-ingus kolhozküldöttség látogatásáról, április elsején csecsen-ingus fotókiállítás is nyílt Tatabányán - a testvérmegyei kapcsolatok jegyében. Egy év múlva, az Ifjú Kommunista második számában Tóth Károly megyei KISZ-titkár a csecsen-ingus Komszomol-szervezettel kötött barátságról és grozniji látogatásának tapasztalatairól számol be "Ezernyi szállal szőtt barátság" címmel.

A Kazahsztánban született Aszlan Maszhadov - szüleit a második világháború alatt több tízezer csecsenhez hasonlóan deportálták - Tóth Károly grozniji útja idején huszonkét éves volt és frissen végzett a tbiliszi tüzérségi akadémián, ahonnan a Távol-Keletre vezényelték.

Hogy hívhatnak egy lakótelepet rettenetesnek?

Az is csak a véletlen műve, hogy Tatabánya testvérvárosa éppen Groznij lett. Forrásaink szerint a leosztás a budapesti pártközpontban, szinte véletlenszerűen történt. (Azt is a fővárosban döntötték el a "nemzetközi helyzet enyhülése" idején, hogy Komárom megye székhelye vegye fel a kapcsolatot egy skóciai bányászvárossal.) A nyolcvanas években még egy lakótelepet is elneveztek Groznijról. A helyi legendárium szerint az 1985-ös avatóünnepségen szót kért egy ember és azt mondta az elképedt elvtársak előtt: "Groznij neve magyarul rettenetest jelent, hát hogy hívhatnak egy lakótelepet úgy, hogy rettenetes?"

A rendszerváltás után a lakótelepet a politikailag semleges kertvárosira cserélték. A háború kirobbanásakor kétszer próbálták felvenni a kapcsolatot a groznijiakkal, de válasz nem érkezett. A magyar városnak egyébként 1992-től ismét van oroszországi testvérvárosa, az udmurtföldi Izsevszk. A megye csecsen-ingus kapcsolataiból annyi maradt, hogy az egyik faluban él egy csecsen férfi, aki magas betonkerítést húzott háza köré, és a jugoszláv háború idején testőrök kísérték minden lépését.

Hallott róla valamit

Tekintse meg képeinket!
Maszhadov életrajzaiból tudjuk, hogy 1981-ben a kalinyini tüzérségi akadémiát is elvégezte, és még ebben az évben a Távol-Keletről Magyarországra vezényelték. A tüzérségi ezredes baji laktanyájában tárolt rakétákkal kellett volna háború esetén a közeli Császáron tárolt atomtöltetet célba juttatni.

"Akkora szerencsém sem volt, hogy eljuthassak Groznijba, pedig kíváncsi voltam rá" - mondja az Indexnek a tatabányai és a megyei tanács egykori elnökhelyettese, aki ma is egy állami intézmény igazgatója a megyeszékhelyen. Szerinte az e-mailben említett "fontos emberek" - például Havasi Ferenc, az MSZMP PB-tagja, Tatabánya egykori párttitkára - már nem élnek, de az egykori esetleges ivócimborák sem szívesen emlékeznek a nyolcvanas évekre.

"A szovjet hadsereg 1956. november 4-én délután 3 órakor vonult be Bajra, az utolsó szovjet katona 1990. június 24-én hagyta el a laktanyát" - mondja Kaincz József, a település önkormányzati képviselője és helytörténésze. Hallott valamit arról, hogy Maszhadov fiatal tisztként Baj helyőrségében szolgált. Két, a szovjet laktanyába bejáratos férfi telefonszámát adta meg.

Azok normális, tisztességes emberek voltak

A nyugdíjas katonatiszt, tőlünk hall először arról, hogy Maszhadov Bajon szolgált: "Erről semmit sem tudok. Én, akikkel találkoztam a laktanyában, azok normális, tisztességes emberek voltak, ilyen gyilkos terrorista, mint ez a Maszhadov, nem volt köztük."

A másik telefonnal nagyobb szerencsénk volt. "Igen, ismerem Aszlant, én is tolmácsoltam neki."

Nem járt vadászni

R. 1966-ban került a szovjet laktanyába, ahol villanyszerelőként dolgozott. A felvételnél nem káderezték le, elég volt annyi, hogy ajánlója a Déli Hadseregcsoport legnagyobb gyógyszertári központjában dolgozott. Maszhadovot 1981-ben ismerte meg.

"Törzsfőnök volt, a parancsnok után ez volt a legmagasabb rang, gyakorlatilag ő vezette a laktanyát - mondja az egykori villanyszerelő. - Az egyik leglerobbantabb körletet kapta a laktanya végén, ahová a hivatalos küldöttségek már nem mentek el. Az oroszok szerettek kiszúrni a csecsenekkel és kazahokkal, ez a két népcsoport állomásozott a legnagyobb létszámban akkoriban Bajon. Maszhadov maga köré gyűjtötte honfitársait, úgy is nevezték katonáit, hogy a csecsen ezred. Ma már utólagos belemagyarázásnak tűnhet, de feltűnt, hogy a közös ünnepekből kihúzza magát, nem vett részt sem a május elsejei, sem a november hetedikei díszszemléken. Csecsen származására előttem soha, még csak utalást sem tett, mondjuk nem is lehetett abban az időben ilyesmivel előhozakodni. Más volt, mint a korábban megismert szovjet tisztek, nem járt vadászni az elvtársakkal, nem ivott. Büszke, egyenes, visszahúzódó férfinek ismertem meg Aszlant."

Találkoztunk egy másik férfivel is, aki szovjet katonaként szolgált Maszhadov közelében, majd inkább Magyarországon maradt. "Belülről láttam a hadsereget, sokáig foglalkoztatott a könyvírás gondolata is" - mondja a magyarul ma már jól, de erős akcentussal beszélő férfi. Hosszan mesél arról, hogy a rendszerváltás után a titkosszolgálat évekig megfigyelte, ezért Maszhadovról inkább nem nyilatkozik. Annyit sikerül kihúzni belőle, hogy szerinte a Szovjetunióban a nemzetiségek békében éltek és akkor még nem lehetett tudni, hová "fejlődnek a dolgok".

Köztársasági elnök lett

Klikk a képre!
A büszke, egyenes, visszahúzódó Maszhadov 1985-ig törzsfőnökként szolgált Bajon, majd egy évig a kecskeméti laktanya parancsnoka volt, ahonnan Litvániába vezényelték. A Moszkvától függetlenedő Vilniusban részt vett a helyi televízióállomás lerohanásában, majd a szeparatisták ellen harcoló szovjet tiszt váratlanul az önálló Csecsenföldért lázadók sorába állt. A ranglétrán 1995-ben jut a vezérkari főnöki rangig. Egy év múlva tűzszünetet köt az oroszokkal - Baszajevék ezért árulónak tartották -, 1997-ben a "Független Icskéria" elnökévé választják. Moszkva bizalmát hamar elveszti, mert az iszlám egyre nagyobb teret nyert, uralma alatt vezették be például az iszlám törvénykezést. A beszlani túszejtés mellett számos terrorcselekmény elkövetésével vádolják az 1999-ben illegalitásba vonult politikust, aki életéből öt évet valóban Magyarországon töltött.