Miklós
-7 °C
4 °C

Erősebb NATO-t szeretne Merkel

2006.02.04. 21:55
A NATO erősítése állt a müncheni biztonságpolitikai konferencia középpontjában. A német kancellár Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnököt Adolf Hitlerhez hasonlította.
A NATO erősítésének kérdése állt a Münchenben szombaton kezdődött kétnapos biztonságpolitikai konferencia középpontjában, a szövetségesek véleménye azonban megoszlott a szervezet jövőbeni szerepvállalását illetően.

Miközben elsősorban az Egyesült Államok és Németország azon a véleményen volt, hogy a NATO-nak a nemzetközi terrorizmus elleni harcban globális szerepet kell vállalnia, Franciaország arra figyelmeztetett, hogy a szövetség nem aprózhatja szét az erőit.

Az immár 42. hagyományos konferenciát megnyitó beszédében Angela Merkel német kancellár a transzatlanti kapcsolatok megerősítését sürgette, kiemelve a NATO elsődleges szerepét a biztonság megőrzésében. Merkel nyomatékosan hangsúlyozta az atlanti szövetség súlyát, ami megfigyelők szerint szögesen ellentétes elődje, Gerhard Schröder tavalyi felszólalásával.

Az akkori kancellár ugyanis egy évvel ezelőtti beszédében, nagy meglepetést keltve, felvetette a NATO szerepének átértékelését, s egyfajta új szövetség létrehozását.

Merkelhez hasonlóan Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is a szövetség globális biztonságpolitikai szerepvállalását sürgette. "A régi NATO, amely csak a szövetség területét védi, már a múlté" - fogalmazott a Pentagon vezetője.

Rumsfeld úgy vélekedett: "az új NATO felismerte, hogy a kihívások, mindenekelőtt a nemzetközi terrorizmus, globálisak". Ezzel összefüggésben a miniszter együttműködést sürgetett más országokkal, egyebek között Japánnal, Ausztráliával és Új-Zélanddal is.

Más véleményen volt Michéle Alliot-Marie francia védelmi miniszter, aki arra figyelmeztetett: "Ügyelnünk kell arra, hogy a szövetség ne aprózza szét magát olyan akciók keretében, amelyek megtételére mások jobban alkalmasak." A francia miniszter szavai szerint a NATO-nak "korábban vállalt felelősségének határain belül kell maradnia".

Ennek kapcsán Michéle Alliot-Marie utalt arra: a NATO az Egyesült Államok kapacitásaival jobban alkalmas a nehéz és hosszabb hadműveletekre, miközben az Európai Unió szerinte alkalmasabb a könnyebb és polgári-katonai akciókra.

Óvott a NATO globális szerepvállalásától Jaap de Hoop Scheffer, a szövetség főtitkára is. "A NATO nem töltheti be a világ csendőrének szerepét" - figyelmeztetett a főtitkár.

A főtitkár annak a nézetnek adott hangot, hogy az Európai Unió és a NATO közötti együttműködés még kívánnivalót hagy maga után. "Hatékonyabban kell együttműködni a jelenlegi partnerekkel, és újakat kell keresni" - jelentette ki a főtitkár, hangoztatva annak szükségességét, hogy a NATO pragmatikus, stratégiai partneri viszonyt építsen ki az Európai Unióval.

A müncheni biztonságpolitikai fórum első napján a másik legfontosabb téma az iráni atomválság ügye volt. Angela Merkel rendkívül élesen bírálta Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök közelmúltban elhangzott, Izrael létezését és a holokausztot megkérdőjelező beszédét, amit - mint a kancellár fogalmazott - sem Németország, sem a nemzetközi közösség nem tűrhet el.

Ennek kapcsán Merkel az iráni elnököt Adolf Hitlerhez hasonlította. A kancellár emlékeztetett Hitler felemelkedésére a harmincas években, kiemelve: "Most láthatjuk, hogy voltak olyan idők, amikor másként is cselekedhettünk volna. Ebből kiindulva Németország kötelessége, hogy világossá tegye, mi az, ami megengedhető, s mi az, ami nem."

A megfigyelők szerint a rendkívül kemény megfogalmazások ellenére Merkel egyértelműen utalt arra, hogy - mint kijelentette - diplomáciai, nem pedig katonai eszközökkel kell megoldani az Irán által támasztott fenyegetést.

Iránnal kapcsolatban Donald Rumsfeld a kialakult atomválság diplomáciai megoldását szorgalmazta, noha hangoztatta, hogy a közép-keleti ország élen jár a terrorizmus támogatásában. Együttműködést sürgetett annak érdekében, hogy megakadályozzák egy nukleáris fegyverrel rendelkező Irán létrejöttét.

A tanácskozáson jelen lévő Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes ezzel szemben azt hangoztatta, hogy országa soha nem törekedett nukleáris fegyver előállítására, és most sem törekszik arra. Mint mondta, "Irán a nukleáris leszerelés mellett van". A külügyminiszter-helyettes visszautasította Angela Merkel bírálatát, és közvetve az iráni parlament megsértésével vádolta a német kancellárt.

A konferencián csaknem ötven országból, köztük Magyarországról mintegy 300 kormányzati képviselő, illetve biztonságpolitikai szakértő vesz részt. Az előzetes értesülések szerint negyven országot külügy-, illetve védelmi minisztere képvisel.