Mária
-6 °C
-2 °C

Csak nem értik meg a pápa mondandóját a muzulmánok

2006.09.16. 11:44
Szombatra sem enyhült a muzulmánok dühe a hit és az erőszak összeegyeztethetetlensége kapcsán a dzsihád filozófiáját bíráló XVI. Benedekkel szemben. A muzulmánok vallásukkal szembeni támadásként értékelték a pápa szavait. Talán mert az iszlám világot eluraló szélsőséges iszlámizmustól valóban elválaszthatatlan az erőszak.

Aljas tendenciának nevezte Pervez Musarraf pakisztáni elnök XVI. Benedek a dzsihád filozófiáját bíráló tanulmányát, mert szerinte az része az iszlám és a terrorizmus összemosására tett kísérleteknek. Musarraf az el nem kötelezett országok csoportjának havannai csúcstalálkozóján beszélt, ugyanitt a maláj miniszterelnök, Abdulah Ahmad Badavi "teljes felelősségvállalást" követelt a Vatikántól a történtekért, jelentette a BBC.

Gyujtogatás, sajnálkozás

A palesztinok ennél is tovább mentek. Náblusz városában az Egyistenhit Oroszlánjai nevű szervezet molotov-koktélt dobott két katolikus templomra. Palesztinában és Izraelben a legtöbb keresztény arab származású. A támadások ellenére a helyi keresztények igyekeznek nem nagy jelentőséget tulajdonítani a szerintük elszigetelt esetnek. Mindazonáltal aggódnak a keresztények elleni támadások miatt.

A Vatikán szombati közleménye szerint XVI. Benedek "rendkívül sajnálja", hogy beszédével megbántotta a muzulmánokat.

XVI. Benedek csütörtökön Regensburgban tartott előadásában a dzsihád filozófiáját, a muzulmán hit kard általi terjesztésének parancsolatát bírálva arról beszélt, hogy a hit és Isten összeegyeztethetetlen az erőszakkal. Beszédében idézett IV. Paleologoosz bizánci császártól, aki Mohamed próféta minden gondolatát "gonosznak és embertelennek" nevezte, de az iszlám világnak nehézségei támadtak az idézet fogalmának értelmezésével, és a pápa szavaiként fogták fel a kijelentést.

Nem értették a viccet sem

Az iszlám világnak nem először gyűlik meg a baja az alapfogalmakkal, 2005 végén, 2006 elején a humor és a szólásszabadság fogalmával ismerkedtek egy dán lap a millitáns iszlámot [amit ezentúl a nemzetközi trendeknek megfelelően, a vallástól megkülönböztetve iszlámizmusnak fogunk nevezni] bíráló karikatúrák kapcsán.

Bár a Vatikán pénteken közleményben próbálta megérttetni az iszlámistákkal [a militáns iszlám, azaz az iszlámizmus híveivel], hogy a pápa csak idézte a kifogásolt állításokat, beszédének lényegi mondanivalója pont az erőszak elítélése volt. Ez azonban csöppett sem mérsékelte a muzulmánok dühét.

Lázongó törökök

Törökországban, ahová a pápa októberben látogatást tervezett, péntek óta inkább fokozódott, mint enyhült a hangulat. A BBC beszámolója szerint ugyan még csak szorványos utcai tüntetések voltak, de sokakban újra felidéződött a pápa egyik korábbi kijelentése, miszerint Törökország azért mégiscsak egy másik kultúrkörhöz tartozik.

A pápai tanulmány - és az év elején a dán karikatúrák - elleni muzulmán népharag igazolni látszik azt a feltételezést, amit egyre több nyugati gondolkodó vall. A legfiatalabb világvallásnak számító iszlám még nem esett át a saját reformációján, és a jelen állás szerint a mérsékelt iszlám legalábbis vesztésre áll, bár valószínűbb, hogy már vereséget szenvedett az iszlámistáktól.

Harcosok klubja

Maritn Amis angol író a múlt héten kiváló tanulmányt közölt a Guardian vasárnapi mellékletében, az Observerben a 2001. szeptember 11-i merényletek ötödik évfordulójára. [A Horrorizmus kora című tanulmányt három részben közlik a neten. Nem egyszerű, de feltétlenül ajánlott olvasmány a téma iránt érdeklődőknek. 1. rész; 2. rész; 3. rész.] Megállapításai szerint a mérsékelt iszlám csak a nyugati gondolkozók vágyálmaiban szerepel, a muzulmán tömegek igazi hősei bin Laden és terroristái.

Öt éve az iszlámisták elszigetelt csoport volt, Afganisztán lepusztult vidékein és Pakisztán medreszéiben, vallási iskoláiban virágzott. Mostanra azonban az iszlámizmus a muzulmán világ fő szellemi irányzata, és láthatóan a muzulmán országok kormányai is behódolni kénytelenek követeléseiknek.

És az iszlámizmus nem ismer tréfát. Mindent elpusztítandónak tart, ami nem, vagy nem eléggé muzulmán - ez utóbbira elég példa az iraki iszlámista szélsőségesek síitaellenes hadjárata, ráadásul Pakisztánban is rendszeresek a síiták elleni szunnita támadások.

Világok harca

Amis, ahogy egyre több gondolkodó - köztük Henry Kissinger - civilizációs háborút vizionál. A harcot nem a keresztények és az iszlámisták, hanem a racionálisan gondolkozó független individumok és a vallásos hiedelmek gondolkodást nélkülöző világában élők vivják majd. És a terror elleni öt éve tartó háború számos hibája és bűne ellenére a racionális világ nem hiheti azt, hogy erkölcsileg alacsonyabb rendű lenne a hitet mindenre mentségként használó, gyilkos indulatait kiélő iszlámizmusnál.