Ambrus
-7 °C
3 °C

Mi történik a Közel-Keleten?

2006.07.20. 13:00
Kilencedik napja bombázza Izrael Libanont, és a harcok egyre csak fokozódnak. Megnyerheti-e a háborút Izrael azelőtt, hogy a konfliktus továbbterjed? Győzhetnek-e a terroristák? Cikkünkben megválaszoljuk a felmerülő kérdéseket.

Hogyan kezdődött a konfliktus?
A Közel-Keleten meglepő módon a Hezbollah és Izrael háborújának konkrét oka van, a radikális síita szervezet egy nem mindannapi akcióban nyolc izraeli katonát megölt, kettőt túszul ejtett július 12-én. A Hezbollah támadása egyértelmű provokáció volt, a csoport kihasználta, hogy az izraeli hadsereget lekötötte Gilad Salit, a Gázai övezet közelében elrabolt tizedes kiszabadítására indított katonai akció.


Sebesült izraeli a rajtaütés után

Hogyan reagált Izrael?
Mivel a Hezbollah a betöréssel egyidőben rakétatámadásokat is indított észak-izraeli települések ellen, az izraeli válasz azonnali és kőkemény volt. A Hezbollah akciójával nyilván az új izraeli kormányfőt, a harcokban eddig kipróbálatlan Ehud Olmertet is tesztelni akarta. És bár sem Olmert, sem hadügyminisztere, Amir Perec nem volt magasrangú katonai vezető, mindketten a határozott válasz mellett döntöttek. A hadsereg akciójának két hangsúlyozott célja van: a Hezbollah megsemmisítése és a libanoni infrastruktúra visszabombázása a húsz évvel ezelőtti szintre - azaz a bosszú.


Ehud Olmert és Amir Perec

Sikerrel járhat-e Izrael a Hezbollah felszámolásában?
Bár az izraeli hírszerzés értesülései szerint a hadműveletek első hetében sikerült megsemmisíteni a Hezbollah fegyvereinek a felét és infrastruktúrájának jelentős részét, a kérdés mégis költői. Eszméket nehéz szétbombázni. De elképzelhető, hogy a fegyveres szárny felszámolásával két részre - egy politikai pártra és egy ettől részben független fegyveres csoportra - lehet bontani a csoportot, ami elvileg megteremti egy észak-ír típusú rendezés lehetőségét. Ugyanez lehet a célja a Hamász katonai szárnya elleni támadásoknak is, bár Izrael mindkét esetben a terrorcsoportok teljes felszámolását tűzte ki célul.


Izraeli tűzérség támadásban

Legyőzhetik-e Izraelt?
A kérdés még költőibb. Izraelé a térség legerősebb hadereje, amivel legfeljebb egy egyesített szír-iráni hadsereg vehetné fel a versenyt. A Hezbollah és a Hamász nem győzhet a túlerő ellen, gerillataktikájukkal azonban hosszú időre leköthetik az izraeli hadsereget és állandó rettegésben tarthatják a polgári lakosságot, mindez pedig folyamatos válsághelyzetet idézhet elő, ellehetetlenítve a normális életet. Mégis, a harcok nagy vesztesei ebben az esetben sem az izraeliek, hanem a libanoniak és a palesztinok lesznek.

Mit tehet a libanoni kormány?
Izrael már első megnyilvánulásaiban egyértelműen a libanoni vezetést hibáztatta a válságért, nem teljesen alaptalanul. Egyrészt a Hezbollah két minisztert is delegál a nemzeti egységkormányba, másrészt a libanoni kormányszervek voltak eddig képtelenek az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó, 1559. számú, a Hezbollah lefegyverzését előíró határozatának betartatására.

Másrészt kizárólag a libanoni kormányt felelőssé tenni túlzás, a nem túl erős államhatalomnak eddig esélye sem volt a Szíria és Irán támogatását is élvező, az utóbbitól évi százmillió dolláros katonai segélyt kapó Hezbollah lefegyverzésére. A Hezbollah gyakorlatilag állam az államban, Dél-Libanonban a kormányhadsereg helyett a terrorcsoport fegyveres milíciája tevékenykedik. Az mindenesetre sokat segítene a válság rendezésében, ha a libanoni kormányhadsereg egységei vennék át a térség ellenőrzését - ezt a megoldást Izrael is elfogadná.

Tovább terjedhet-e a konfliktus?
A Hezbollah és Izrael harca lokális konfliktus, de elvileg regionális konfliktussá is bővülhet, amennyiben Izrael kiterjeszti bosszúhadműveleteit a Hezbollah támogatóira, Szíriára és Iránra. Izrael szóban már többször is Damaszkuszt és Iránt vádolta a konfliktus szélesítésével. Érdekében viszont nem állna további harcoló felek bevonása, ráadásul a Hezbollahra igazából csak Szíriának és Iránnak van befolyása, tehát valamennyire mindkét országot be kell vonni a diplomáciai rendezésbe.


Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök egy vallási vezetővel

Ráadásul Izraelt is visszafoghatja legfőbb szövetségese. Bár az Egyesült Államoknak Szíriával és Iránnal is vitája van, jelenleg nem áll érdekében a konfliktus gerjesztése. Tény azonban, hogy terrorellenes háborúja miatt Washington legfeljebb korlátozottan képes nyomást gyakorolni a Hezbollahra.

Bekapcsolódhat-e Irán és Szíria a háborúba?
Ahogy Izraelnek, úgy Szíriának sem igazán érdeke a két ország közötti nyílt konfliktus gerjesztése. A legnagyobb nyereség, amit a damaszkuszi rezsim elérhet a mostani harcokban, az a tavaly megingott libanoni befolyásának újbóli megerősítése, de ez sem túl valószínű.


Izrael ellenes tüntetés Damaszkuszban

Irán szempontjai nehezebben értékelhetőek. Egyes hírszerzési feltételezések szerint már most is harcolnak iráni alakulatok Libanonban, legalábbis valószínű, hogy a Hezbollahnak ajándékozott fejlett rakétarendszereket szakképzett iráni személyzet kezeli. De Teheránt valószínűleg most és a következő négy-öt évben jobban le fogja foglalni atomfegyverprogramja annál, hogy kétes kimenetelű háborúba sodródjon Izraellel, amitől ráadásul két ország - köztük Irak az ott állomásozó 130 000 amerikai katonával - választja el. Libanon mindenesetre jó terep saját fejlesztésű modern fegyverrendszerei kipróbálására. Hajók elleni cirkálórakétájukat máris sikerrel tesztelhették, a múlt pénteken kilőttek egy izraeli naszádot, ami a téves hírszerzési adatok miatt nem is számított rakétatámadásra.


Irakban állomásozó amerikai katonák

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!