Miklós
-7 °C
4 °C

Baradei szerint is hónapokon belül atombombája lehet Iránnak

2005.12.05. 14:49
Ha beindítja natanzi urándúsítóját, pár hónap alatt fegyvergyártáshoz is használható plutóniumhoz juthat Irán, ismerte el Mohammed el Baradei. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője először ismerte el, hogy Iránt már csak hónapok választják el az atombombagyártástól.

Hónapokon belül atomfegyvert építhet Irán, ha beindítja natanzi urándúsítóját, ismerte el Mohamed el Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) Nobel-békedíjas igazgatója. Baradei eddigi megnyilatkozásaiban sosem vonta kétségbe, hogy Irán atomprogramja békés célú lenne, és minden ellentétes felvetést elutasított.

Az iráni atomválság

Irán évek óta önellátó atomipart akar kiépíteni az országban. Az atomprogram Teherán szerint kizárólag békés célokat szolgál - bár az ország a világ legnagyobb földgáztartalékaival és jelentős olajtartalékokkal energiabőséget élvez. Igaz, iráni indoklás szerint az olcsó atomenergiával kiváltott olajat és földgázt a jövőben exportálhatnák, ezzel fellendíthetnék az ország gazdaságát is.

Azzal még nem is lenne probléma, ha Irán atomerőművet akarna építeni. Az Iszlám Köztársaság azonban az erőműveket tápláló uránt is maga dúsítaná, így melléktermékként atomfegyverekben használható plutóniumhoz juthatna - ami máris megkérdőjelezi a program békés céljait.

Az Egyesült Államok, ami Irakban a később hamisnak bizonyult feltételezések alapján atomfegyvereket vélt felfedezni, Iránnal szemben kevésbé aktív. A hadsereget túlzottan leköti Irak és Afganisztán, így Iránnal az Európai Unió és Oroszország foglalkozhatott. A tárgyalások azonban a radikális Ahmadinezsád elnökké választása után akadozni kezdtek, az iszfahani atomlétesítmény újraindítása után pedig meg is szakadtak. A válság mélypontján az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország már azzal fenyegetőzött, hogy az iráni atomválság ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé utalják, ahol már szankciókról döntenének az országgal szemben. Franciaország azonban az utolsó pillanatban kihátrált a javaslat mögül, mivel a gazdasági szankciók a három ország közül főként a francia olajipari vállalatok érdekeit sértenék. A tárgyalócsoportban szintén résztvevő Németország is ellenérdekelt a szankciókban, hiszen francia és orosz cégek mellett a német Siemens az egyik fő beszállítója a programnak.

Csak kardot ne csörgessenek

Baradei az Independent brit napilapnak nyilatkozva óva intette az iráni atomválságban érintett feleket - az EU és Oroszország közvetítőcsoportját, az Egyesült Államokat és Iránt - a kardcsörtetéstől. Mint mondta, a legfontosabb az lenne, ha a tárgyalások augusztusi - az iráni elnökválasztást követő - összeomlása után újra indulnának a tárgyalások.

Irán augusztusban egyoldalúan újra indította iszfahani atomipari létesítményét. A helyzetet Oroszország próbálta feloldani ajánlatával, hogy a jövőben vállalná az iráni atomlétesítmények ellátását dúsított uránnal.

Baradei szerint Irán egyelőre nem utasította el a javaslatot, reményei szerint hamarosan "tárgyalások kezdődhetnek a tárgyalásokról", írja az Independent.

Izrael lebombázná

Az iráni atomválság kulcskérdése az urándúsítás. Ha Irán, ahogy állítja, tényleg békés célú atomprogramot folytat, akkor nincs szüksége otthoni urándúsításra. Ha azonban ragaszkodik az urándúsításhoz, joggal merülhet fel, hogy atomprogramja valójában kettős célú. Az urándúsítás melléktermékeként ugyanis atomfegyverekben használható plutóniumizotópokra tehetne szert, és pont ez az, amit sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem engedhet meg.

Izrael, melynek titkosszolgálatai már régóta állítják, hogy Irán gyártókapacitásai felfuttatását követően pár hónap alatt atombombára tehet szert, korábban azzal fenyegetőzött, hogy akár egyoldalúan is megakadályozza az iráni atomprogramot. Izrael 1982-ben lebombázta az iraki Osirak atomerőművet, nehogy Szaddám Huszein atombombára tehessen szert. Nem kétséges, hogy ezt a lépést készek Iránban is megismételni, főleg azután, hogy Ahmadinezsád iráni elnök októberben le akarta törölni Izraelt a térképről.

Gebinbe adná

A friss Nobel-díjas Baradei alternatív javaslatot dolgozott ki az iráni atomválsághoz hasonló jövőbeni problémák megoldására. Elképzelései szerint az atomerőművek üzemanyagát egy nemzetközi "dúsított urán bank" szolgáltatná a nemzetek számára, így minden nemzeti urándúsító működése indokolatlanná válna, írja az Independent.

Irán esetében azonban nincs kész javaslata. Csak az biztos, hogy a fenyegetőzés nem vezet sehova, mert végül úgyis le kell majd ülni tárgyalni, vélekedett az Independentnek.