Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Megosztott a szerb ellenzék a választások előtt

2000.08.07. 23:05
Megosztottá vált a szerb ellenzék azzal, hogy mind a Szerbiai Megújhodási Mozgalom, mind az egységes ellenzéki tömörülés indít egy-egy jelöltet a szövetségi elnökválasztásokon. Elemzők Milosevic újabb győzelmét jósolják. Montenegró szövetségen belüli helyzete pedig egyre ingatagabb, ahogy a Nyugat szintén megosztott támogatásának ügyében.
Önálló elnökjelölt indításáról döntött vasárnap a Vuk Draskovic vezette Szerbiai Megújhodási Mozgalom (SPO). Annak ellenére, hogy a párt korábban a szövetségi választások bojkottjáról beszélt, mégis saját jelölt indítása mellett döntöttek, méghozzá Vojislav Mihajlovic belgrádi polgármester személyében. A parlamenti választásokat továbbra is bojkottálná a szerb ellenzéki tömörülés. A voksolás szeptember 24-én lesz Jugoszláviában.

Nem tudtak megegyezésre jutni a szerb ellenzéki pártok

Milosevic pillanatnyilag a legesélyesebb
Az egyesült ellenzéki pártok (az SPO-t nem számítva) hétfőn jelezték, nem ismerik el Mihajlovicot közös ellenzéki jelöltnek, ők is saját jelöltet indítanak. Választásuk Vojislav Kostunicára, a mérsékelt nacionalista Szerb Demokrata Párt vezetőjére esett, aki a közvélemény-kutatások szerint a legesélyesebb Milosevic legyőzésére. Az ellenzéki pártok kéthónapi egyeztetés után döntöttek a közös választási szereplés feltételeiről. A tömörülés korábban az SPO-val is tárgyalt a közös jelöltindításról, de a megbeszélések kudarcba fulladtak.

Az egységes ellenzék kritizálta a SPO-t a saját jelölt indítása miatt, azzal vádolva Draskovicsékat, hogy miattuk elvész a szeptemberi elnökválasztás. Mihajlovic azt nyilatkozta, hogy ő az ellenzék egyedüli jelöltjeként léphet fel, és szeretné megkapni minden, Milosevicék távozását akaró választó voksát. Ha nem, úgy az SPO egyedül fog megmérkőzni - tette hozzá a belgrádi polgármester.

A kormányzó pártok szintén állítanak egy ,,extra" jelöltet. A Vojislav Seselj vezette szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) hétfőn a párt elnökét, Tomislav Nikolicot jelölte elnöknek. Nikolic jelenleg a jugoszláv kormányban miniszterelnök-helyettesi posztot tölt be.

Mindkét tábor két-két jelöltet indít tehát: az ellenzék Mihajlovicot és Kostunicát, a kormányzó pártok pedig Milosevicet és Nikolicet. Megfigyelők szerint szoros lehet a verseny Milosevic és Kostunica közt: a felmérések hol egyiküket, hol másikukat helyezik az élre. Mihajlovic azonban minden bizonnyal ,,elszipkáz" annyi szavazatot Kostunicától, hogy Milosevic hatalmon maradhat.

Az Egyesült Államok igen, Európa nem támogatná Montenegrót egy konfliktus esetén

a "nyugat-barát" Milo Djukanovic
A The New York Timesnak nyilatkozva Sandy Berger amerika nemzetbiztonsági tanácsadó elmondta, hogy az Egyesült Államokat komolyan aggasztja a Montenegróban kialakult helyzet. A külügyi vezetés többször is támogatásáról biztosította a Nyugat-barát köztársaságot, és Albright külügyminiszter arra is megpróbálta rávenni Djukanovic elnököt, vegyenek részt a szövetségi választásokon. Djukanovic ezt elutasította, értelmetlennek tartja a szereplést: Podgorica szerint Milosevic így is, úgy is megtartja hatalmát.

Washington szerint tartani lehet attól, hogy a szeptember 24-i választások után Milosevic katonailag is fellép az elszakadás felé kacsingató montenegrói vezetés ellen. Mivel a kis ország aligha tudná megvédeni magát - Djukanovicék csak a 15 ezer fős állami rendőrségre számíthatnak - esetleg elképzelhető, hogy az USA katonai erővel is kiállna Montenegró mellett. Ebben azonban sem az európai szövetségesek, sem Oroszország nem támogatják. Az Adria-melléki ország és Szerbia közt mindennaposak a határincidensek és a politikai adok-kapok. Nemrég a podgoricai vezetés bejelentette: ha Milosevic semlegesíteni akarja őket Jugoszlávián belül, úgy Montenegró kilép a föderációból. Djukanovicék ugyanis attól tartanak, hogy Milosevicet esetleg választási győzelme annyira fölbátorítaná, hogy erőszakkal látna neki eltávolítani a Nyugat-barát vezetést.

Terrorizmussal vádolják a múlt héten elfogott briteket
Terrorizmus gyanújával vádat emelt az ellen a két brit és két kanadai férfi ellen a jugoszláv katonai ügyészség, akiket múlt héten fogtak el Montenegróban. A négy angolszászt a jugoszlávok kémnek és háborús bűnösnek nevezik, és azzal vádolják őket, hogy Jugoszlávia romlására törnek. Ennek megfelelően katonai bíróság foglalkozik ügyükkel.

A négy férfi közül kettő - a két brit - rendőri kiképzésen vettek részt az ENSZ-protektorátus Koszovóban, és szabadságra mentek Montenegróba a két kanadaival. A jugoszláv hatóságok állítólag kábeleket, térképeket, felvételeket és fegyvert találtak náluk, amikor elfogták őket. Nem engedték meg nekik, hogy értesítsék a brit vagy a kanadai nagykövetséget, sem pedig azt, hogy hazatelefonáljanak. A kirendelt ügyvéd szerint nem panaszkodtak a bánásmódra.

Egy brit-jugoszláv államközi szerződés szerint ha az egyik fél letartóztatja a másik egy állampolgárát, úgy haladéktalanul értesítenie kell a kirendelt diplomáciai képviseletet. A brit külügyminisztérium szerint azonban ez nem történt meg, sőt, a jugoszláv hatóságok egyáltalán nem válaszolnak az ügyben feltett kérdésekre. A Foreign Office képviselője hétfőn magához kérette a londoni jugoszláv nagykövetet, hogy magyarázatot követeljen a britek lefogására.