Montenegró: a hadsereg hatalomátvételre készült?

2000.07.13. 23:06
Szívrohama miatt Montenegróból a belgrádi katonakórházba szállították azt a tábornokot, aki átvette volna hatalmat a tagköztársaságban, ha a podgoricai parlament július 7-én kikiáltotta volna az ország függetlenségét.
A Jugoszláv Hadsereg II. hadseregének (amely alá a montenegrói egységek tartoznak) parancsnokát, Milorad Obradovics tábornokot súlyos állapotban a belgrádi katonakórházba szállították. A tábornok először a Herceg Novi melletti Meljinében lett rosszul, július 8-án. Nem hivatalos értesülés szerint súlyos szívinfarktusa volt.

Bulatovics korábban a jelenlegi elnök, Milo Djukanovics politikai harcostársa volt, később azonban összekülönböztek
A montenegrói Montena M rádió szerint a hadsereg vezérkari főnöke, Nebojsa Pavkovics a II. hadsereg parancsnokára bízta a hatalomátvétel feladatát a kisebbik tagköztársaságban. Ez július 7-én, a podgoricai parlament ülése körüli napokban történt. A puccsot akkor hajtották volna végre, ha a képviselők kikiáltották volna a köztársaság függetlenségét - a katonai vezetés ugyanis erre számított. Közvetlenül a parlament összejövetele előtt Obradovics tábornok Milan Zec altengernagy, a tengerészet parancsnokának társaságában Belgrádban járt, ahol a vezérkartól megkapták a szükséges útmutatást és parancsot.

A tervek szerint a hadsereg megszállta volna a köztársasági parlamentet, és a tömegkommunikációs létesítményeket. Állandó "készenlétben" volt Momir Bulatovics szövetségi kormányfő, hogy a katonai puccs nyomán átvegye a hatalmat Montenegróban. Bulatovics korábban a jelenlegi elnök, Milo Djukanovics politikai harcostársa volt, később azonban összekülönböztek. Milosevics elnök szemében jelenleg Bulatovics a "legjobb montenegrói", aki szövetségi kormányelnökként maradéktalanul végrehajtja utasításait.

Pusztán Milosevics akaratán múlik, hogy beveti-e a katonaságot Montenegróban. Amennyiben a jugoszláv elnök a beavatkozás mellett dönt, akkor az ismeretlen lészámú VII. zászlóalj jut főszerephez. Ennek tagjait szigorúan a Milosevics iránti lojalitás alapján válogatták ki. A montenegróiak nevekkel és bírósági döntésekkel bizonyították, hogy az egységben több, mindenre felkészült, köztörvényes bűnözőt is alkalmaznak.

Montenegróban a terepismeret fontos tényező
Montenegrónak ugyan mindössze 600 000 lakosa van és mintegy 15 000 fős, viszonylag jól felfegyverzett rendőrrel rendelkezik. Ezek zöme lojális Milo Djukanovics elnökhöz. Esetleges szerb katonai erőszak esetén tulajdonképpen minden azon múlik, hogy a rendőrök (és a vélhetően mozgósításra kerülő tartalékosok) vállalják-e a harcot. A hadsereg ugyan harcerejét tekintve erősebb, de motívációban és terepismeret tekintetében a rendőrök javára billen a mérleg.

Aki ismeri Montenegró hegyeit és közlekedési vonalait, tudja, hogy a terepismeret milyen fontos tényező. Számításba kell venni természetesen azt is, hogy a nagyhatalmak milyen támogatást nyújtanának vagy nyújtottak már a köztársaság rendőrségének. A katonai puccs tehát végrehajtható, ám az erőviszonyokat tekintve sikere és tartóssága kétes.

A jugoszláv katonaságot erőszakos fellépése esetén ugyanis "idegen hadseregnek" tekintenék a büszke montenegróiak. Megismétlődhetne tehát a boszniai, horvátországi, koszovói gyakorlat: a hadsereg sok épületet szétlő, komoly emberveszteséget okoz és szenved, de később visszavonulásra kényszerül. Ezt a forgatókönyvet senki sem kívánja, azt azonban csak remélni lehet, hogy Milosevics sem. A jugoszláv elnök szeret válságot előidézni, és azt követően annak "kezelésével" hatalmon maradni.