Ambrus
-7 °C
3 °C

Román titkosszolgálati botrány: együtt szavazott Tudorékkal az RMDSZ

2006.07.28. 10:53
A román államelnök felfüggesztésének lehetőségét vizsgálja több politikai erő, többek között az RMDSZ. A demokrata párt és az általa támogatott államelnök elszigetelődni látszik. Koalíciós társai közül nemcsak a magyarokat képviselő párt, hanem a nemzeti liberálisok is ellene szavaztak, tovább bonyolítva a bukaresti titkosszolgálati botrányt.

A szociáldemokraták (PSD), a magyar-ellenességéről ismert Nagy-Románia Párt (PRM) és az RMDSZ a román elnök felfüggesztésének lehetőségeit keresi - írja az angol nyelvű román internetes újság, a nineoclock.ro. Az ügynek nemcsak az az érdekessége, hogy a romániai magyarok pártja Corneliu Vadim Tudor szélsőséges PRM-jével van azonos állásponton, hanem az, hogy az RMDSZ tagja a román kormánykoalíciónak is.

Mindez tehát a koalíció törését is jelenti, hiszen a két nagy szövetséges, a Demokrata Párt (PD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is egymás ellen foglalt állást korábban a román kém- és terrorbotrányban. A honatyák most leszavazták a román államelnököt is a törvényhozás együttes szakbizottsági ülésén, ami a Demokrata Párt elszigetelődését jelenti.

Botrány az iraki emberrablás miatt


Omar Hajszam még rendőri kézen
Romániában botránysorozat tört ki azóta, hogy eltűnt az országból egy gyanúsított, Omar Hajszam, akit azzal vádoltak, hogy ő szervezte meg román újságírók elrablását Irakban. Hajszamot terrorizmussal gyanúsították meg, de aztán egészségügyi okokra hivatkozva szabadlábra helyezték, majd a férfi eltűnt.

Hajszam felszívódása nyomán a két román titkosszolgálat, az SRI (hírszerzés) és a SIE (külügyi hírszerzés) vezetői - Radu Timofte és Gheorghe Fulga - lemondtak tisztségükről. Szintén leköszönt Virgil Ardelean, a belügyi hírszerzés (DGIPI) vezetője, bár a kémfőnökök nem ismerték el felelősségüket az ügyben.

Tovább dolgoznak Timoftéék

Az érintett kémszolgálati vezetők tehát nyögvenyelősen lemondtak, azonban átmenetileg kénytelenek posztjukon maradni, ugyanis a bukaresti parlament állandó szakbizottságai nem fogadták el lemondásukat.

Mindez furcsa helyzetet eredményezhet, a törvényhozás hagyhatja ugyanis jóvá a titkosszolgálat főnökeinek távozását, a honatyák viszont csak augusztusban gyűlnek össze újra. Így addig kénytelenek dolgozni Timoftéék. (A hivatalos indoklás szerint ugyanis lemondásuk csak akkor válik érvényessé, ha a parlament két háza együttes ülésen fogadja el azt.)

Basescu nyomására mondtak le a titkosszolgák?

Közben kiderült, hogy a román államfő, Traian Basescu, akit a Demokrata Párt (PD) színeiben választottak meg, úgy írta rá az "igen"-t a titkosszolgálati vezetők lemondására, hogy az alkotmányjogilag vitatható helyzetet eredményezett. Az RMDSZ, továbbá az ellenzéki szociáldemokraták (PSD), illetve a Nagy-Románia Párt (Corneliu Vadim Tudor politikai tömörülése) szerint a demokrata párti elnöknek, Traian Basescunak ugyanis nem volt joga aláírni a lemondásokat, a dokumentumokat egyszerűen csak továbbítania kellett volna a parlament illetékes bizottságaihoz.

Más források szerint nemcsak az ellenzéki pártok, illetve a kormánykoalíció magyarokat képviselő tagja elégedetlen az államfővel. A kabinetben résztvevő nemzeti liberálisok, a PNL ugyanis szintén rendszeresen kötözködik az államelnökkel, illetve koalíciós társával a PD-vel. Így a mostani alkotmányjogi vitában a parlamenti képviselők egyfajta puccsot hajtottak végre a nineoclock.ro szerint, ezzel is nehezítve a demokrata párti elnök dolgát, akit azzal is vádoltak, hogy az ő nyomására mondtak le a titkosszolgálati vezetők és Ilie Botos főügyész is. Traian Basescu államfő állítólag kijelentette: nem bízik már a titkosszolgálatokban. Ezzel szemben a parlamenti szakbizottságban 15:3 arányban megerősítették a kémfőnökök pozícióját a honatyák.

Elszigetelődnek a demokraták

Elemzők szerint valójábana mostani botrány végkimenetele a demokrata párt elszigetelésére irányul, és már rég nemcsak Omar Hajszam elfogásáról, szabadon engedéséről és eltűnéséről van szó.

Az RMDSZ, a szociáldemokraták és a Nagy-Románia párt azonban továbbment ennél: az elnök felfüggesztésének módját keresik, ami azzal függ össze, hogy állítólag Basescu "zsarolja" a parlamentet. Az államelnök ugyanis csak akkor hajlandó a titkosszolgálati törvényeket jóváhagyni, ha a törvényhozás megszavazza az általa bírált kémfőnökök távozását. Az elnöki adminisztráció tagadta, hogy zsarolná a parlamentet.