Piroska
-10 °C
1 °C

Foglalkozása: túsztárgyaló

2000.06.23. 16:45
Túszdráma túszdrámát követett az elmúlt hetekben. Magyarországon szerencsére ritkán akadnak túszügyek. Nem vagyunk célország, s a szakértők szerint annyira szélsőségesen gondolkodók sincsenek, akik terrorszervezetet alapítanának. Éppen ezért ritka foglalkozás a túsztárgyaló. Az Indexnek nyilatkozott a különleges munkát végző pszichológus-rendőrök egyike.
Túszejtés kontra emberrablás

Túszejtésről akkor beszélünk, ha a terroristák állami intézményekhez címzett követelésük fejében engednék szabadon a fogvatartottakat. Ha például váltságdíjat követelnek egy elrabolt gyermekért, az emberrablás vagy zsarolás.

Rio de Janeiróban élőben közvetített a televízió egy csaknem öt órás túszdrámát, melynek során a túszejtőt a rendőrök megfojtották, az egyik túszt pedig lelőtték.

A rendőrség két buszrablót üldözött, és a járművet gyűrűbe fogták. A tettes négy túszt elengedett, köztük feltehetőleg a cinkosát is, de öt utasnak ki kellett tartania a rendőri beavatkozásig.

A lelőtt túsz tanítványai tüntetnek a rendőri erőszak ellen
Egy órával a végkifejlet előtt a túszejtő, aki feltehetőleg kábítószer hatása alatt állt, eljátszotta, mintha megölt volna egy túszt. Mint a nő később elmondta, csak a lába mellé lőtt, miközben ráparancsolt, hogy másfél óráig heverjen a padlón mozdulatlanul.

A túszejtő végül kiszállt a buszból, talán azért, hogy tárgyaljon, ám egy fiatal nőt pajzsként használt, pisztolyát rászegezve. Egy rendőr a bűnöző hátába került, és közvetlen közelről többször a feléjük lőtt. Nyomban ezután embertömeg rohanta meg a buszt, hogy meglincselje a túszejtőt, de a rendőrök magukkal vitték a tettest.

Az első jelentések még arról számoltak be, hogy a katonai rendőrség emberei lelőtték a túszejtő 21 éves Sandro do Nascimentót. A szabadító akciót egyenesben közvetítő televíziós felvételek azonban bebizonyították, hogy amikor a túszejtőt betuszkolták egy rabszállítóba, nem tűnt sebesültnek.

Kiderült, hogy a rendőrök - akik az akcióban a túszejtő által élő pajzsként használt 20 éves nőt lelőtték - a kórházba szállítás közben szabályosan megfojtották Nascimentót.

Túlélőtúra lett a nyaralásból
A Fülöp-szigetek déli részén 21 éve harcolnak muzulmán lázadók az önálló iszlám államért. A túlnyomórészt katolikusok lakta ország déli részén többségben vannak a muzulmánok. 15 ezer tagjával itt a Moro Iszlám Szabad Front (MILF) a legnagyobb terroristacsoport. A májusi akció során legkevesebb nyolcvan ember halt meg. Legutóbb egy orvost raboltak el - feltehetőleg azért, hogy a sérült gerillákat ápolja. A második legnagyobb muszlim fundamentalista csoportot a Fülöp-szigetek déli részén Abu Sayaff vezeti. Ők húsvét óta tartanak fogva 21 turistát, de márciusban 27 katolikust - köztük 22 gyermeket is túszul ejtettek. Néhány napja öt gyermeket szabadon engedtek a lázadó csoport vezetőnek hat családtagjáért - köztük az édesanyjáért - cserébe.

Újságíróknak álcázott kommandósok?

A fülöp-szigeteki túszdrámáról tudósító tíz német újságírót is fogságba ejtették az Abu Szajjaf harcosai. Az újságírók a fülöp-szigeteki kormány által küldött gyógyszerszállítmányt követték Jolo szigetén. A muzulmán lázadók azonban elfogták őket és egymillió dollárt követeltek tőlük szabadságukért.
A gerillák négy újságírót arra kényszerítettek, hogy térjenek vissza Jolo városba, szerezzék meg a pénzt, majd térjenek vissza fogvatartóikhoz. Azzal fenyegetőztek, hogy a másik hat újságírót lefejezik, ha nem teljesítik pontosan a követelést.
Miután a fejenként 25.000 dollárra lealkudott váltságdíj megérkezett, a lázadók elszedték újságíró túszaiktól a náluk lévő összes készpénzt, elvették tőlük óráikat, cipőiket és minden más értéktárgyukat, majd elengedték őket - anélkül azonban hogy a túszokat akár csak láthatták volna.

Nem hivatalos forrás szerint valójában újságíróknak álcázott kommandósok sikertelen akciójáról volt szó. A jelentésben, amely a szóbeszéd szerint hamarosan a magyarokhoz is megérkezik, szerepel: a példát a magyar terrorelhárítóktól lesték el, ők alkalmazták ugyanis először ezt az álcázási formát Debrecenben.

A túszejtők elutasították a manilai kormány ajánlatát, amely szerint kibővítenék a déli szigeteken élő muzulmánok önkormányzati jogait, ezért a lázadók beszüntették a tárgyalásokat, majd taktikát váltottak. Egy magas rangú fülöp-szigeteki tisztviselő megerősítette, hogy a muzulmán lázadók fejenként 1 millió dollár váltságdíjat követelnek az április 23-án túszul ejtett három német, két francia, két dél-afrikai, két finn, egy libanoni és két fülöp-szigeteki túsz szabadon bocsátásáért cserébe.

Fidzsi szigetén május 19-e óta tartják fogságban a kormány tagjait a lázadók. A 30 túsz szabadon engedéséért cserébe a katonai vezetés már teljesítette a lázadóvezér fő követeléseit, például sutba dobta az 1997-es alkotmányt, amely a fidzsi őslakosok szerint túlságosan kedvez a bevándorló indiaiaknak.

Az új alkotmány eleve kizárná a lakosság 45 százalékát kitevő indiai kisebbséget a magas közhivatalokból, kizárólag az ötvenszázaléknyi őslakosságnak tartva fenn a magas hivatal viselésének jogát. Speight elmozdította hivatalából az államfőt, és amnesztiát ígért a puccsistáknak.

Az őslakosok is imádkoznak a túszokért
George Speight kívánsága továbbá, hogy a befolyásos Főnökök Nagytanácsa szoros szövetségesét, Ratu Jope Senilolit nevezze ki államfőnek. Ezt várhatóan nem fogják teljesíteni, mert ha a puccsisták bármelyike a kormány tagjává válnék, az Egyesült Államok, Ausztrália és Új-Zéland és az Európai Unió nem vásárolna cukrot a Fidzsi-szigetektől. Márpedig ez a kis melanéziai ország legfőbb exportcikke.

A Salamon-szigeteken a puccsisták fogságba ejtették a kormányfőt. Lezárták a fővárosba vezető utat és kikapcsolták a 300 ezer lakosú sziget telefonvonalait. Az államcsíny egyéb részletei egyelőre nem ismeretesek, mint ahogy azt sem, mi a lázadók célja. Az Ausztráliához közeli, csendes-óceáni szigetországban hónapok óta súlyos etnikai zavargások zajlanak.

Kis magyar túsztörténet

Itthon az első jelentősebb ,,túszügy" egy repülőgép-eltérítés volt: 1938-ban zajlott. 1956-ban két repülőt térítettek el a Budapest-Szombathely és a Szobathely-Zalaegerszeg járaton.

A következő elhíresült túszügyet a Pintye-gyerekek hajtották végre a 1973-ban: a salgótarjáni határőr két tizenéves fia ellopta apja fegyverét és bevette magát egy lánykollégiumba. Helikoptert követeltek, hogy külföldre juthassanak. Egyiküket lelőtték, a másik fiú tíz év után szabadult. Megváltoztatta a nevét, s valamikor kilencvenben házasodott. Nem vált bűnözővé, most is tisztes polgári életet él.

Vérfürdő az Olimpián

A Müncheni Olimpia alatt izraeli sportolókat gyilkoltak meg. Nem hivatalos közlések szerint az izraeli titkosszolgálat nem hivatalos hajtóvadászatba kezdett a gyilkosok után, és nem hivatalosan sorra likvidálta az összes tettest.

A Büntető törvénykönyvbe 1978-ban került bele a terrorcselekmény szankcionálásának fogalma - a Müncheni Olimpián történtek utáni nemzetközi terrorcselekmények hatására.

1985-ben a bécsi repülőtér elleni merényletnek magyar sérültje is volt: Szegedi-Molnár Géza előadóművész tolószékbe került, miután rálőttek. 1987-ben Budapesten rálőttek a kolumbiai nagykövetre. 1991-ben pedig Debrecenben egy arab férfi a kisfiát akarta kizsarolni volt feleségétől úgy, hogy a házmester gyerekét túszul ejtette. 1993-ban két büntetés-végrehajtási intézményben lázadtak föl a foglyok. 1994-ben egy bajai gimnazista fiú ejtette túszul osztálytársait fegyverrel.

TV-stábnak álcázott kommandósok ártalmatlanították a túszejtőt

Az eddigi utolsó túszügy, amiről tudunk, 1995-ben zajlott Debrecenben. Papp Illés Attila, egyébként vagyonos vállalkozó, éppen adósságokkal küszködött, ezért nagy összegű csúszópénzt adott egy banki alkalmazottnak, hogy előnyös feltételekkel kapjon kölcsönt. A vállalkozótól az illető elvette a kenőpénzt, mégsem segített neki hitelt szerezni.

Az átrázott Papp Illés ekkor a sajtóhoz fordult panaszával, hogy leplezze a korrupt alkalmazottat. Senki sem látott szenzációt a sztoriban, ő viszont mindenképpen nyilvánosságra akarta hozni, mi történt vele.

A későbbi túszejtő törzshelyén, a debreceni Arany Bika szállóban lépett akcióba. (Jól ismerték ott, esetenként több százezer forintot is elkaszinózott.) Önvédelmi marokfegyverével 17 túszt ejtett, s a szabadon bocsátásukért cserébe sajtónyilvánosságot követelt. Azzal fenyegetőzött, hogy máskülönben sorra megöli a fogva tartottakat. A helyi rendőri erők és a terrorelhárítók közösen kezdtek a túsztárgyalásba. Végül fegyver használata nélkül, de erőszakkal sikerült leszerelni: egy TV-stábnak álcázott kommandós csoport ártalmatlanította P. Illést. Tíz évet kapott.

A túszejtő beszélgetőtársa

A terroristaellenes szakértőket olyannyira védik, hogy arcukat-nevüket-beosztásukat a sajtó nyilvánossága előtt nem fedhetik fel. Azért léteznek, sőt -micsoda sikerélmény - beszélnek is. Magyarországon a ritka foglalkozások közé tartozik a túsztárgyalói munkakör, az Index információi szerint mindössze négy ilyen speciális pszichológiai kiképzést kapott rendőr teljesít szolgálatot. Egyikükkel találkoztunk, aki épp az emlékezetes debreceni eset főszereplője volt - nevét, szolgálati helyét természetesen nem árulhatjuk el. Épp ezért a fényképek készítésétől is el kellett tekintenünk.

A specialista szerint Magyarországon azért ritkák az igazi túszügyek, mert egyrészt hiányzik a szélsőséges politikai gondolkodók tábora, akiknek a filozófiájába beleillene ez a fajta erőszakos akció, másrészt a magyar terrorelhárítás igen nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre.

A túsztárgyaló a stratégiájáról keveset árulhatott el, többször hangsúlyozta: a legfontosabb a megelőzés. Békeidőben háttérben állandóan folyik az elemző-értékelő munka, a potenciális célpontokat és az objektumokat a veszélyeztetettségi szintnek megfelelően őrzik, a lehetséges elkövetőket pedig felkutatják a "pszichikailag, fizikailag és szellemileg is csúcsra járatott rendőrök".

Ha mégis túszügy történik, az első feladat az, hogy a lehető legrövidebb idő alatt bizalmi viszonyt alakítson ki a túszejtővel a túsztárgyaló. Cél, hogy higgyen a tárgyalónak a tettes. Először is megkísérlik rábeszélni arra, hogy engedje el a túszait. Évtizedek óta terrorcselekményekkel foglalkozó, profi csoportoknál ez általában nem sok sikerrel jár.

Mint a túsztárgyaló elmondta: a nemzetközi tapasztalat szerint emellett azoknak a terroristáknak a kezéből, akik a túszok megcsonkításától sem riadnak vissza, kizárólag akkor szabadulhat meg a túsz, ha kifizetik érte a váltságdíjat, vagy ha erőszakkal törnek az emberrablókra. Igaz, 1995-ben Debrecenben részben bizonyult sikeresnek a taktika, mert Papp Illés a 17 túszból két nőt elengedett.

Ha nem sikerül rábeszélni, hogy engedje el az embereket, folytatta a pszichológus-rendőr, a túsztárgyaló következő lépése az, hogy a túszok helyzetét javítsa vagy stabilizálja és elérje, hogy amíg a tárgyalások nem zárulnak le, addig ne bántsák a túszokat. Hosszú, türelmet és erős idegrendszert igénylő munka: Debrecenben egy órán keresztül hallgatta a telefonban a szakember a túszejtő tettének okait. Közben természetesen állandóan koncentrált, s nyomokat, jeleket keresett az elmesélt történetben.

A rendőrség szempontjából a legfontosabb, hogy élve és sérülés nélkül kiszabadítsák a túszokat. Utánuk a munkatársak életének megóvása, harmadsorban pedig a túszszedő életének megkímélése a cél.

A szakértő szerint a legnagyobb veszély a mindenkori pápát, Izrael miniszterelnökét és az Egyesült Államok elnökét fenyegeti.

Az összehangolt csapatmunka a cél

Megkerestük Osvát László rendőr ezredest, a terrorelhárítók igazgatóját is, aki hangsúlyozta: folyamatos készültségben vannak, s bár munkájuk eredménye az esetek töredékében kerül csak a nyilvánosság elé, hatékonyak és szűkös anyagiak ellenére világszínvonalú teljesítményt nyújtanak fölkészültségük, felszereltségük szempontjából egyaránt. Arról, hogy mennyi pézből gazdálkodnak a terrorelhárítók, Osvát nem tudott adatot közölni: miután egysége nem önállóan gazdálkodik, hanem a Készenléti Rendőrség Különleges Szolgálatok Parancsnokságának része, csak annyit árult el: kiemelt és megkülönböztetett helyzetben vannak, általában megkapják, amit kérnek.

Színes adat csak, hogy a kommandósok szlovéniai versenyén olyan csapatokat utasítottak maguk mögé a magyarok, mint Franciaország (ők a szakma elitje) vagy Spanyolország specialistái.

A készenléti rendőrség különleges szolgálatok parancsnokságának berkein belül működő terrorelhárító szolgálat létszámáról az ezredes nem nyilatkozott.

Osvát ezredes annyit elárulhatott: terrorelhárító rendőrből lehet, több lépcsős alkalmassági vizsgálat után. Először pszichikai teszteknek vetik alá az aspiránst (csak ez a rész több napon keresztül tart). Az állóképességi és erőnléti vizsgálat után meg kell felelni a speciális orvosi vizsgálaton is, amelyről egy jellemző adat: volt olyan jelentkező, aki a repülőorvosin megfelelt, de a terrorelhárítókén nem. Ez után következhet a hat hónapos alapkiképzés. A felvételi követelményeknek a jelentkezők tíz százalékának felel meg. Az ezredes elmondta: ez a hat hónap arra is jó, hogy fölmérjék: ki mennyire képes a csoporttal együtt mozogni. Tilos és életveszélyes látványos, egyéni, elszigetelt akciókat véghezvinni, az összehangolt csapatmunka a céljuk.

Ritkán hallunk róluk, mert jól dolgoznak

Három Kívánság: képezzenek ki kommandósnak!

Az ezredes irodájának falán a kinevezésekor az állománytól kapott vésett Kossuth-kard függ. A vitrinben figyelnek a személyes ajándékok: speciális visszapillantó tükröt kapott a csapatától (ilyennel kémlelnek a helyszíneken), hogy mindig emlékezzen és hogy mindig éberen vizsgálódjék.
A VIP relikviákkal telirakott vitrinben a miniszterekkel közös fényképek, róla szóló könyvek és oklevelek mellett van annak a hatéves kisfiúnak a rajza is, akinek az volt a (Három) Kívánsága, hogy képezzék ki kommandósnak.

A szolnoki deszantosból lett ezredes arról sem árult el sokat, pontosan mit is csinálnak. Ami publikus: hozzájuk tartozik a terrorcselekmények megszakítása, a légijárművek hatalomba kerítésének elhárítása-megszakítása, a kiemelten veszélyes fegyveres bűnözők ártalmatlanítása. A terrorveszélyeztetett személyeket is ők védik: a terrorelhárítók biztosították például II. János Pál pápát magyarországi látogatásakor.

Az interneten a terrorelhárítók hivatalosan nemigen dolgoznak: Osvát magyarázata szerint azért nem, mert ők nyomozói munkát nem végeznek. Ők aratják le a babért - fogalmazott az ezredes - hosszú hónapok nyomozása után, viszont ők is viszik vásárra a bőrüket.

Osvát szerint viszont az, hogy alig hallani róluk, hogy Magyarországon nincsenek valódi túszügyek, munkájuk hatékonyságának legfényesebb bizonyítéka.

Utazás aggodalom nélkül?

Utazása előtt sose feledkezzen el utasbiztosításáról!

Álom Nászút

Felejthetetlen élmény várja a világ legszebb tengerpartjain.