Külföld

Két hete tart a túszdráma

Két hete tart a fülöp-szigeteki túszdráma és a túszul ejtettek rémálma: a BBC-n a hétvégén bemutatott rövidfilmén megriadt és megfélemlített embereket láthattak a nézők. Az EU-tagországok állampolgáraik megmentésére magát Javier Solana volt NATO főtitkárat, jelenleg az EU magasrangú külpolitikai megbízottját szeretnék a térségbe küldeni.

A Csendes-Óceánból kiemelkedő, az egyik Fülöp királyról elnevezett szigetvilág nem a politikai stabilitásáról híres, sokkal inkább a kalózkodás és túszejtés miatt a világhírnév.

Robot Parancsnok, a túszulejtés fő felelőse

A mostani helyzet vallási különbözőségek miatt alakult ki. A gyarmatosítóknak ugyanis sikerült egy többségében keresztény szigetvilágot kialakítani, ám harminc éve egy erős, iszlám államért harcoló irányzat alakult ki. A mostani túszejtésért felelős csoport, Abu Sayyaf avagy Kardforgatók atyja, radikális harcmódszereiről ismert (lásd keretes írásunkat), a csoport magját a kilencvenes évek elején feltűnt 200 fanatikus harcos képezi. A kardforgatók egy másik ismert, mérsékeltebb csoportból a Moro Felszabadító Iszlám Frontból szakadtak ki.

Kardforgatók atyja

A radikális módszerekkel harcoló csoport a kilencvenes évek elején vált ki a mérsékeltebb Moro Felszabadító Iszlám Frontból. Első visszhangot kiváltó akciójuk 1994 decemberében volt, amikor a csoport a fülöp-szigeteki légitársaság Tokióba tartó gépén helyezett el bombát. A robbanás következtében egy ember halt meg. A helyi akcióik sikeresebbeknek bizonyultak: 1995-ben Ipil városára mért támadás következtében ötvenen haltak meg, gránátos támadásuk 1998-ban a Zamboanga városbeli üzletközpontra 60 sebesülttel végződött. A csoport alapítója, Abdurajak Abubakar Janjalani 1998 decemberében a katonasággal való összecsapásban halt meg. A mostani vezér úgy tűnik Galib Andang, ismertebb nevén Robot Parancsnok.

A mostani akcióban elrabaolt huszonegy embert április 23-án a malájföldi Sipadan szigeten ejtettek túszul, és Jolo szigetén tartják fogva. A civilek között maláj-szigeteki német, francia, dél-afrikai, finn, libanoni és fülöp-szigeti állampolgárok is vannak, a hírügynökségek eltérő adatokkal rendelkeznek számbeli megoszlásukról, talán heten vannak EU-tagországokból.

A kormányzati csapatok bombázásának ideje alatt készített rövidfilm halálra rémült embercsoportot mutatott be. Sokan kísértetiesen soványak, és megnyúzottak, a rémálom végéért imádkoznak. Egyesek sírva fakadtak. Az egyik német nő, aki magas vérnyomása miatt sürgős orvosi kezelésre szorulna, egy összeeszkabált nyugágyon feküdt, láthatóan legyengülten. Többen mellé kuporodva védték magukat a becsapodó bombáktól.

Miután az elsődleges jelentések 100 millió pesós (2,4 millió dollár) váltságdíjról szóltak, utólagosan irreális követelésekkel álltak elő: az iszlám törvények uralmát szeretnék bevezetni, szakértők szerint erre csak több hónapos előkészület után lenne lehetőség. Maguk a tárgyalások is döcögve haladnak: sem a fülöp-szigeteki kormány, sem pedig a lázadók nem rendelkeznek tapasztalt, tárgyalóképes vezetőkkel.

A német nő talán hamarabb megmenekül

Joseph Estrada, Fülöp-szigetek elnökének hangneme is változó. Mikor félsikerrel végződött egy másik túszcsoport kiszabadítása (15 fogolyt kiszabadítottak, hatot holtan (kettőt lefejezve) találtak meg egy elhagyatott táborban, ezen kívül tizenhárom katona halt meg a fennmaradó nyolc túsz kiszabadításáért indított harcban), az elnök a katonaság és fegyverzete teljes bevetését ígérte. Ugyanakkor azt számolja mennyi idő alatt lehetne a felkelők követeléseit teljesíteni. Egy biztos: a határok biztonságát megnövelték, a rendőrség folyamatosan járőrözik.

Az EU töbnyire tehetelen, de azért Javier Solana EU magasrangú külpolitikai megbízottjának térségbe küldésével szeretnék a tárgyalásokat előremozdítani. A fülöp-szigeteki elnökségi hivatal nem örvend a képzett, magasrangú tárgyalópartnernek, szerinte a túlzott külföldi beavatkozás nemkívánt nemzetközi médiaérdeklődéshez vezet, ami csupán a felkelők számára kedvezne. Ellenben a fülöp-szigeteki kormány megígérte: a túszok életét veszélyeztető katonai beavatkozás lehetősége kizárt. A kormány ugyanakkor a magáénak érzi az ügyet, és minden külsegítséget a ,,realitások kontextusában" hajlandó elfogadni.

A kormányzó közvetítői úgy próbálkoztak a helyzet enyhítésével, hogy hétfőn az orvosi ellátásra szorulók szabadon engedését kérték a felkelőktől. A kormány azt is megígérte, hogy lazárabbra engedik a őket körülvevő katonai gyűrűt, ha kérésüknek eleget tesznek. A felkelők szándékai egyelőre ismeretlenek.