Batman és Robin is homoszexuális lehet

A képregényipar azonnal lereagálta a szuperhősrajongó Barack Obama melegházasságot támogató május 9-i nyilatkozatát: a Marvel kiadó és a konkurens DC is a történetei középpontjába állítja június elején a homoszexualitást. A Marvel Sarkcsillagja, azaz a Northstar nevű X-Men-tag az Astonishing X-Men május 23-án megjelent 50. számában kérte meg a szuperképességek nélküli, teljesen átlagos Kyle Jinadu kezét. A pár a boldogító igent a június 20-án debütáló 51. számában fogja kimondani.

Bár Northstar egy 1979 óta létező képregényhős, a férfiak iránti vonzalmát csak 1992-ben, az Alpha Flight 106. számában vallotta be, hatalmas példányszámnövekedést generálva ezzel az akkor már haldokló sorozatnak.

Batman lesz a következő?

Természetesen a Marvel legnagyobb konkurense, a DC is kijátssza június elején a melegkártyát, bár náluk egyelőre még nem tudni, melyik régi szereplőről derül ki, hogy mindig is a saját nemét kedvelte. Az amazonok között felnőtt Wonder Woman hirtelen jött leszbikussága elég olcsó húzás volna, az 1939 óta bűnözőket üldöző Batmant pedig szintén nincs értelme meleg szuperhőssé változtatni, mivel már lassan 50 éve köznevetség tárgya a fiatalkorú sidekickjéhez, Robinhoz fűződő bensőséges kapcsolata.

Dr. Fredric Wertham amerikai pszichiáter ugyanis már 1954-ben Az ártatlanok elcsábítása (Seduction of the Innocent) című könyvében is azt elemezgette, hogy Batman és Robin homoszexuális-pedofil párkapcsolatban élnek. Szerinte a Denevérembert ábrázoló rajzokon mindig nagy hangsúlyt kap a kidolgozott izomzat, míg Robin mindig forrónadrágot hord, ami csupaszon hagyja a combjait. A pszichiáternek az is gyanús volt, hogy a két szuperhős egyedül él egy nagy házban (ahol gyakran alszanak közös franciaágyban), Bruce Wayne pedig nem képes hosszútávon megtartani egyetlen barátnőjét sem. Wertham a hipotézisét azzal támasztotta alá, hogy fiatal homoszexuális páciensei közül sokan imádták a Batman-képregényeket.

A doktor gyanúja nem alaptalan: Batman és Robin a képregények ma már komikusnak ható aranykorában rengetegszer keveredtek félreérthető helyzetbe: Bruce Wayne néha pink vagy szivárványszínű szerkóban feszített, a beszédes keresztnevű Dick Grayson pedig előszeretettel győzte le úgy a rosszfiúkat, hogy az arcát a hátsójukba fúrta. Dr. Wertham nagy visszhangot kiváltó könyve után a képregényipar egyébként létrehozta a Comics Code Authority nevű cenzúrabizottságot, ami évtizedekre kitiltotta a meztelen nőket és a foszló húsú zombikat az amerikai képregényekből.

A bizottság hathatós munkájának hála, 1989-ig csak rejtett célzásokból lehetett sejteni, hogy egy-egy, fiataloknak szánt képregényben melyik szereplőnek milyen is a szexuális orientációja. A kilencvenes években viszont egyre több szuperhős coming outolt az újságokban.

Homokember barátai

Pár éve az Ultimate X-Men sorozatban Kolosszusról is kiderült, hogy meleg. Az X-Men mozifilmekben felbukkanó kékbőrű alakváltó, Mystique a képregényekben biszexuális. (Ő egyébként az ördögkinézetű, teleportáló akrobata, Árnyék anyja, de egy extrém eredettörténetben az apja lett volna, miután férfi alakban lefeküdt a vak jósnővel, Destiny-vel. Ezt a sztorit viszont már túl durvának találta a Marvel-vezetőség, így maradt az eredeti verzió: Árnyék Mystique és egy Azazel nevű démon fia.)

Perry Moore, amerikai író Hero című regényében is egy homoszexuális szuperhős a főszereplő. A tinédzser Thom Creednek az iskolai és családi problémák mellett el kell fogadnia szexuális orientációját, és a szupererejét is. Moore célja az volt, hogy regényében jobb színben tüntesse fel a meleg képregényhősöket, és Thom Creed figurája példaképként segítsen a fiataloknak megismerni és elfogadni a másságot.

A Watchmenben a Silhouette nevű hősnőt megölik a leszbikussága miatt, Hooded Justice-tól és Captain Metropolisról pedig csak a haláluk után derül ki, hogy hazudtak a világnak a szexuális beállítottságukról, és valójában egymáshoz vonzódtak. Warren Ellis Midnightere a geekkedvenc Authirityben nem más, mint a meleg Batman: egy szuperképességek nélküli, önjelölt igazságosztó, aki fekete ruhában és maszkban járja az éjszakát, hogy megszabadítsa az utcákat a bűntől. Robinhoz hasonló, passzosruhás sidekickjét, akihez gyengéd érzelmek kötik, Apollónak hívják.

Batwoman nem Batman barátnője a DC univerzumban, hanem egy fekete ruhás női szuperhős, aki egy gothami rendőrnőbe szerelmes. Neil Gaiman Miraclemanje, aki képes átformálni a világot, szinte az össze családtagjával folytatott szexuális viszonyt, függetlenül az illető nemétől. Még a Dick Grayson-féle Robinra emlékeztető Dickie is megvolt neki. De rajtuk kívül is számos homoszexuális szuperhős létezik a DC és a Marvel univerzumában, sőt egyesek még adatbázist is építettek az évek során elejtett apró nyomokból.

Mindez azért van, mert a DC és a Marvel tömegeknek szóló képregényei mindig is élesen reflektáltak a szuperhős nélküli, unalmas valóságra, és a képregényekben mindig szerették a társadalmi problémákat feszegetni. Ezért is kerül most sor az első szuperhős melegesküvőre. Az underground képregénykiadók eközben már kifejezetten a homoszexuális közönségnek is évek óta gyártanak füzeteket, amikben az álarcos hős nappal a kirekesztés ellen küzd, este meg melegbárokba jár.