Titkokra vadásznak a városlakók

„Még mindig idegen vagyok Budapesten” – idézi Márait holnapján az ImagineBudapest, mely egyike volt azon cégeknek, akik elsők között szerveztek tematikus városnéző túrákat a fővárosban – fővárosiaknak. Nem titkolt céljuk, hogy a budapestiek otthonosabban mozogjanak saját városukban, és vegyenek észre olyan dolgokat, amelyek mellett eddig csak elsiettek. Az ImagineBudapest nem a külföldi turistákat kalauzolja, hanem főleg magyaroknak, és azon belül is inkább budapestieknek szervez sétákat. A túrák pár éve még igen könnyen behatárolható célcsoporttal rendelkeztek az 50-60 éves értelmiségi nők személyében, mára azonban a résztvevők összetétele radikálisan átalakult, egyre több a fiatal, sőt sokan utaznak fel vidékről egy-egy pesti túra kedvéért. A jelenség iránti növekvő keresletet mutatja, hogy már több mint tíz, alternatív városnéző túrát szolgáltató cég működik a fővárosban, de mivel ebbe a fogalomba sok minden belefér, így a sok kezdeményezés egyelőre jól elfér egymás mellett.

Az ImagineBudapest tulajdonképpen egy családi vállalkozás, az ötlet a négy Káldi testvér fejéből pattant ki még 2008-ban, és úgy érzik, ötletük gazdasági szempontból mostanra érett be igazán. „Mi is érzékeljük, hogy ez a műfaj az elmúlt egy-két évben egyszerűen divat lett, azt persze nem tudjuk, hogy ezt a divatot mi generálja, szeretnénk azt hinni, hogy mi magunk. Tény hogy nekünk egyre több látogatónk van, és vannak olyan sétáink, amire napok alatt betelnek a helyek, mint például a könyvhéten meghirdetetett irodalmi sétánk” – mondja Káldi Kata. Hogy a műfaj mennyire népszerű, azt mutatja, hogy az elsők között elindított Titkos kertek című séta még négy év után is az ImagineBudapest legnépszerűbb túrája.

Zöld foltok a térképen

A város eldugott kertjeinek felkutatása Szekeres Júlia ötlete volt, aki a bérházak zöld foltjait először légifotókon próbálta kilesni, majd következett a nehezebb feladat: bejutni a bérházak udvarára. Legnagyobb felfedezésének a Rákóczi út 4-es számú házat tartja, hiszen a koszos Rákóczi útról belépve a látogatót egy hihetetlenül buja kert, és égbe szökő fák fogadják. „Eleinte rendkívül nagy ellenállásba ütköztünk. Tízből nyolc házban hallani sem akartak arról, hogy odamenjünk, most viszont már úgy vesszük észre, presztízsnek érzik a lakók, ha az ő házuk is bene van a túrában, és kezdik értékelni, ha egy szép házban laknak” –mondja Stella Szonja, az ImagineBudapest projektvezetője. Hozzáteszi azonban, hogy most is van ház, ahová nem jutnak be – Babits házát az irodalmi sétán például csak kívülről tudják megnézni. De vannak olyan lakók is, akik segítik a munkájukat, és a túra szervezése néha közös kutatássá alakul, a házban élők szívesen átadják a helyről gyűjtött információikat.

Budapesti legek

Az ImagineBudapest már 15 városi sétát működtet, ebben vannak időszakosak is, (például az adventi időszakban a Vízivárosi betlehem) és már szerveznek sétát gyerekeknek is, melynek keretében a kisiskolásoknak az Andrássy úti házakon elrejtett állatokat kell megtalálniuk. Törzsközönségüknek egyedi programokat, házbejárásokat is szerveznek, (nemrégiben például a régen bezárt Pannónia szinkronstúdiót nyittatták ki, most pedig az újonnan megnyíló Átrium moziba és a Dugattyús házba terveznek bejárást), de egyéni kérésre tulajdonképpen bármilyen tematikus túrát összeállítanak. A Toronyiránt című túrájuk a kevésbé ismert pesti templomokat kutatja fel, (mint például az unitárius templomot a Nagy Ignác utcában, vagy a Rumbach Sebestyén utcai zsinagógát), a Fény útja című sétán pedig a város közvilágításának történetéről tudhatunk meg érdekes dolgokat.

Vannak olyan épületek, amelyek csak egy szervezett túrán belül látogathatók (ilyen például a papi szeminárium a Papnevelde utcában), de a legtöbb helyre tulajdonképpen bárki szabadon bemehet, mégis többnyire egy ilyen alkalom kell, hogy észrevegyük. Egy ilyen túra persze több puszta háznézegetésnél, hiszen a tematikusan tálalt történetek keretet adnak a sétáknak, és igyekeznek szórakoztató formában információkat is közölni. Az ImagineBudapest túravezetői szerint ha az ember végigjárja ezeket a túrákat sokkal otthonosabbnak tűnik majd neki a város, sőt meg lehet szeretni azokat az utcákat és városrészeket is, amiket eddig nem kedveltünk. Sokkal inkább feltűnnek azok a dolgok, amik mellett eddig elmentünk, mint például a botlókövek a zsidó negyedben, a Frankel Leó utcai, több mint száz éves csatornafedők, de valószínűleg sokan azt sem tudják, hogy a Lánchíd pesti hídfőjénél megtámasztott terebélyes akác Budapest legrégibb fája, mint ahogy azt sem, melyik a város legkeskenyebb háza.

Kísért a múlt

Lénárd Anna,  a Bupap (Budapesti Aszfalt Projekt) megálmodója szerint mivel a nagyvárosi tér ritkán szól az emberről, az utóbbi időben felerősödött az igény, hogy a városlakó magáévá tegye a teret. Bár az alternatív városi túrák divatja valóban csak pár éve van felívelőben, a városfoglaló jelenség már az ötvenes évektől megfigyelhető. A Bupap a Szellemek a Svábhegyen című túrával robbant be a köztudatba pontosan egy évvel ezelőtt, ennek alapja György Péter Élet és Irodalomban megjelent, a Sötét hegy című cikke volt. Mint kiderült, az emberek többségének fogalma sincs, milyen történelmi eseményeknek volt tanúja az a városrész, ahová a mai budapesti leginkább csak kirándulni jár. A Svábhegyen megfér egymás mellett a régi sváb faluból itt marad néhány jellegzetes ház, a Jókai által megálmodott kert (ma Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület), a Gestapo szállásaként működő, impozáns Bauhaus-stílusú szállodák (ma garzonlakások),és az irodalmi művekben is emlegetett, hírhedt kínzó villa az Eötvös úton.  A hirtelen jött  népszerűségen Lénárd Anna is meglepődött: mint elmondta, a túrákra hihetetlen érdeklődés mutatkozik.

A Bupap nem annyira állandó túrákat működtet, inkább egy tematika köré szervezve hirdet sétákat meghívott vendégelőadókkal. Október 23-án Eörsi Lászlóval biciklizték körbe a várost, megemlékezve a forradalom fontosabb helyeiről, Ungváry Krisztián Ostrom és kitörés címmel a volt Moszkva téren és környékén kalauzolja az érdeklődőket és számol be részletesen a német kitörésről, a Pasaréten pedig Verrasztó Gábor vezeti az Ajtó túrát. Utóbbinak külön pikantériája, hogy jelenleg éppen ő lakik abban a lakásban, amiben egykor Szabó Magda regényének Emerence élt.

Le a föld alá

Míg a Svábhegyi túrán kívülről járják körbe a környék nevezetes helyeit, a XIII. kerületben Maczó Balázs helytörténész tart sétákat, amelynek keretében a kerület igen jellegzetes lépcsőházai közül tizenegybe be is mennek. Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény által tervezett túra betekintést enged a korabeli építészet remekműveibe, és a Bauhaus iránt kialakult fokozott érdeklődés következtében igen népszerű is.

De nemcsak a várost lehet megnézni, hanem azt is, ami alatta van. Somogyi Levente, a Budapest Scenes projekt vezetője élete nagy részét föld alatti bunkerekben tölti, ide kalauzol ugyanis csoportokat alternatív túrái keretében. A Weiss Manfréd Művek alatt kiépített több emeletes légópincékben mintegy 5000 ember élte túl a bombázásokat, ma pedig hetente indulnak teltházas séták a föld alatti világ felfedezésére.

„Amikor elkezdtem a túrát, alapvetően külföldiekben gondolkodtam, én lepődtem meg a legjobban, hogy főleg magyarok jönnek. Ráadásul az eredetileg 60 percesre tervezett séta ma már több mint 3 órás, mert hihetetlenül érdekli az embereket a téma” – mondta el Somogyi Levente, aki hamarosan egyéb, Budapest alatti bunkerekbe is szeretne túrákat indítani.