Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A lelki tanítást, a Védák üzeneteit népszerűsítik a filozófiájuk szerint, és terveik szerint azt bizonyítják, hogy tudatmódosító szerek nélkül is lelkileg boldogok lehetnek az emberek. Mi egy napot próbáltunk ki ebben a környezetben, ezúttal azért a szerzetesek életét nem próbáltuk ki az egyórás valóságshow-ban, mint 2004-ben: nem öltöttünk szárit, nem sütöttünk Purit sem. Helyette barna búzakávét ittunk, meg zöld búzafűlevet, megnéztük a biokertészetet, meg beültünk az esti szertartásra. És mindeközben Krisnásokkal készítettünk miniinterjúkat (főleg a sajtósok nyilatkozhatnak, ezért nem mindenki árulta el a nevét).
Az üvegszálból készült óriás elefántok mellett már bazaltköves burkolattal vezet be az egykilométeres út a 130 fős somogyvámosi Krisna-tudatú közösség házai közé, ahol 94-es ősidőkben vastag száriban és gumicsizmában cuppogtak még. Óvoda és iskola is működik az itt született gyerekeknek, és már vagy 20 gyerek tanul szanszkrit verset a Krisna tudatos foglalkozásokon.
Sok ijesztőbb hírt lehetett olvasni az elmúlt években a Krisna-völgyről, az Indexen is volt egy videó, amiben Krisna-ellenes polgármesterjelöltek is nyilatkoztak, illetve a földjük esetleges elvesztéséről is megjelent egy elemző cikk a 168 órában. "Végül megmaradt a 270 hektáros területünk, Krisna-barát az új polgármester is, a helyi képviselőtestület négy tagjából pedig három krisnás" - összegezte az új helyzetet az érkezésünk utáni percekben hatékonyan Madhupati Dásza, az egyház szóvivője, aki könyvvizsgáló volt civilben, és nyugdíjas korában lett Krisna-hívő. Hogy miért volt ennyi probléma? "Az irigység mindent megöl - válaszolta. - Mi boldogok vagyunk, itt van Isten és egy működő, fenntartható gazdaság."
Azért, ha már a nyugdíjas könyvvizsgáló jött ki elénk a recepcióhoz, a számokról is faggattuk: "17 ezren adták nekünk az 1 százalékos adókedvezményüket idén", határozta meg a Krisna hívők számát, ami szerinte ha a nem kereső, nem adózókat is beleszámítjuk, eléri országos szinten a 40 ezret. A völgyben 130-an laknak, és többen, köztük ő is, az amúgy 800 fős faluban vettek házat.
Kisvasúton mentünk be a központban felvert óriás sátorig. "Megújuló energiaforrásokat használunk itt" - magyarázta közben. Távolról megmutatta az itt lakók házait, ahol már napkollektorokat is alkalmaznak, ugyanis nincs bekötve a víz, gáz, áram a területre. A házasok külön házban laknak, azok pedig, akik családosként nem szeretnének teljesen misszionárius életet élni, világi hívőként a faluban élnek. Az egyedülálló férfiak az istálló feletti apartmanban kaptak szállást, amit Hotel akolnak neveznek.
A sátorban várt minket az ebéd: chilis csicseriborsó, búzakávé és rózsavizes limonádé, és bár nagyon éhesek voltunk, mert a kolbászos szendvicset a hús miatt nem vihettük be a területre, de előtte még megnéztük a tehénvédelmi központot. Ez többek között annyiban is különbözik más tehenészettől, hogy az öregkorú tehenek külön pihennek, a szokásos 5-6 éves kor helyett megélhetik a 25-öt is. Bocisimogatás várja itt a gyerekeket, a tehenészet mellett pedig kézműves foglalkozások, és ökopraktikák bemutatása: például fogkrémet, szappant is kikeverhetünk, és itt van egy indiai látványkonyha is, bár ottjártunkkor még nem üzemelt.
Megkérdeztünk pár hívőt, mit jelent nekik három szóban a Krisna-tudat: "boldogság, tudás, életcél" - mondta egy 45 éves narancssárga dhótiba öltözött férfi (a szín alapján: nőtlen szerzetes), aki civilben villanyszerelő volt, és a katonaság után a 90-es években találkozott a vallással. Először egy Előző életek, jövendő életek című könyvet vett, mert akciós volt, majd elment az Expressz újságban lelt hirdetés alapján egy Klinikai halálon estem át-előadásra, és innen egyenes út vezetett a nagykanizsai Krisna-előadásokig.
Karttika Dévi Dászi, aki a völgy sajtósa a Krisna tudatra ezt vágta rá: "alázat, istenszeretet, szeretet". Karttika egyébként a faluban lakik háromgenerációs családjával egy védikus házmodellben. A szülei az első budapesti Krisnások egyikei. Az esküvője a 90-es évek elején már Krisna esküvő volt. Civilben iparművész volt, Tiffany tükröket és lámpákat készített.
Mantra, praszádam (vegán étel), kirtan (zenélés) - összegezte a vallás előnyeit a huszonéves Bálamodaka, aki hat éve él itt, jelenleg a zöldségkertészet vezetőjeként. Önkéntes misszionárius: nem vállalt életre szóló felelősséget még, két év átmenet kell ahhoz, hogy misszionárius legyen (ezért fehér ruhában jár). 21 évesen csatlakozott, előtte fesztiválokon járt itt, keszthelyi, világi krisnás barátai hozták le, aztán kipróbált pár hetet, és itt maradt. Előtte környezetvédelmet tanult, krisnásként pedig hittudományi főiskolai képzést kapott a budapesti Krisna központban. És hogy mi a nehéz? "A koránkelés nehéz, 4 előtt kelünk, és az elején furcsa volt a nemi élettől való tartózkodás, de lehet nélküle élni, ha az embernek egy magasabb rendű életcélja van".
"Hagymát például ezért nem használunk a főzéshez, mert vágyfokozó" - mondta, miközben rövid körsétát tartottunk vezetésével a zöldségkertben. Megtudtuk még, hogy a karella a keserű szúrós uborka chipsnek a legfinomabb, a derékig érő növény, az okra wokban készült sült zöldségnek jó. A futós paradicsomok sajnos betegek voltak éppen, és a cukkinitök is kisebb, mint a Tescóban, mert vegyszereket ugye nem használnak.
Az étkezősátorban és a látványkonyhán azt a kérdést sem tudtuk kihagyni, hogy milyen édességet szeret nálunk Krisna. Mangó fagyit, meg gadzsát, ami leveles tészta rózsavizes szirupban, és börfit, az órákig készülő tejkaramellt. Meg a tojásmentes Krisna zserbót. A tejbedarát, tejbepapit például - talán mert ők tojást és erőszakos gazdálkodásból származó tejet nem használnak - vízzel és meggyel készítik: "megpirítod a grízt, vizet és cukrot teszel hozzá, és megylevet, majd felajánlod Krisnának, és máris fogyasztható" - diktálta le a Halava receptjét Karttika. Bálamodaka kedvence a Rászi gula: sűrű tejbe tett házi túrógombóc sáfránnyal.
Egy szerzetest is faggattunk, a 27 éves Mohana Dászát, aki óvodapedagógusnak jelentkezett és még a kulturális antropológia is érdekelte, amikor - még szintén a pályaválasztáskor - végül a hittudományira ment. 19 éves korára ébredt rá ugyanis, hogy a Krisna-tudatban jön össze minden dolog, ami addig filozófiailag vonzotta. A Krisna tudat meghatározására a következő három jelzőt mondta hosszabb gondolkodás után: "a tudat szabadsága, a tapasztalat a transzcendensről, és az önzetlen szolgálat". Jelenlegi bejelentett címe a Krisna-völgy, Rade Krisna körút, és a budapesti Krisna kulturális központban tanít.
Maga Somogyvámos egy zsáktelepülés volt, átmenő forgalom nélkül. A XII. századi romtemplom, a Puszta-torony a völgyön kívüli látnivaló. Régen alig volt itt turista, most meg harmincezer ember jön ide évente. A falubelieknek munkalehetőséget nyújt a biogazdaság: vagy 6-15 főt foglalkoztatnak egyszerre, mondta a völgy szóvivője, Hosszú Zoltán, aki alpolgármester is egyben. A 800 fős település lakossága nem nőtt, de az összetétele változott, ide költöznek a Krisna-szimpatizánsok is.
A Búcsú a Krisna-hívőknek a legnagyobb prédikáció, és ilyenkor az egész országból jönnek a völgybe szolgálatot ajánlani. Most is jöttek Debrecenből, Szegedről, Békéscsabáról, Győrből önkéntesek: a fellépők és a nem árus sátrazók. Mindenki beleadja, amihez ért. A nap végén pedig több órás éneklést, táncot, bulit tartanak a templomban.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
