Szőcs: Nem egy sikerszéria nyitánya

2013.11.14. 10:00

Szőcs Géza kulturális államtitkár elégedett a kormány eddigi kultúrpolitikájával, hiszen meglátása szerint sikerült felülírni az elavult kulturális struktúrákat. Úgy látja, ő a kultúrpolitikát nem politikai, hanem értékalapon képviseli – mondta a Heti Válasznak adott interjújában. Legfeljebb annyi történt, hogy a baloldali kormányok alatt eleve háttérbe szorult nemzeti, polgári művészek hátrányát megszüntették.

Elmondta, ő a kormányváltás után azt képviselte, hogy ne távolítsák el azonnal Alföldi Róbertet a Nemzeti Színház éléről, és szerinte ezzel nem volt népszerű. Az viszont szerinte csak a baloldal szemében botrány, hogy a mandátuma lejárta után mást neveztek ki az intézmény élére. Szerinte a Fidesz nem folytat kultúrpolitikai terrort, amivel sokan vádolják, hiszen egy intézményvezetőt sem állítottak fel a megbízatásának lejárta előtt.

Logikus váltás

Szőcs szerint míg Alföldi a külföldi trendeket importálta, addig Vidnyánszky Attila színháza inkább honi hagyományokra épül. Bár Szőcs úgy érzi, mindkét irányra szükség van, a Nemzeti Színház élén a kormány szempontjából szerinte logikus a váltás. Vidnyánszky első előadása, a Vitéz lélek egyébként az államtitkárnak nagyon tetszett, szerinte katarzis közeli élmény született. „Ezzel együtt ez valószínűleg nem egy sikerszéria nyitánya” – tette hozzá Szőcs. Az interjúban bírálta továbbá Gulyás Gábort, a Műcsarnok általa kinevezett, ám nemrég lemondott igazgatóját, Szőcsnek nincsenek aggályai afelől, hogy a Magyar Művészeti Akadémia kezében jó helye lesz a Műcsarnoknak.

Elmondta még, büszke a keleti kulturális nyitásra, aminek ő az egyik szellemi atyja, és jó lenne szorosabb kapcsolatot létesíteni az indiai filmgyártással. Az őstörténet-kutatásról azonban egy időre lemondott, mert sokan félreértették a szándékait. Az interjú végén aggodalmát fejezte ki Nyáry Krisztián könyveivel kapcsolatban, szerinte ugyanis Nyárynak nincs joga ahhoz, hogy kiteregesse bárki életének a legintimebb felületét. „Kölcsey esetében sem a Himnusz, sem a Parainesis szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy egy-két magánlevelében esetleg vélelmezhető-e valamennyicske homoerotikus tartalom” – mondta a kulturális államtitkár.