Tünde
15 °C
26 °C

Csődvédelmet kért az Ulpius könyvkiadó

2015.03.17. 16:47 Módosítva: 2015-03-17 17:04:20

Több, egymástól független piaci forrásból is úgy értesültünk, hogy az Ulpius-ház Könyvkiadó csődvédelmet kért maga ellen. Úgy tudjuk, hogy erre egy ügyvezetőváltás után került sor. A hírt a kiadó kommunikációs vezetője, Galambos Ádám is megerősítette kedden este, írja az MTI. Galambos szerint a csődvédelem elsődleges célja az időnyerés, hogy meg tudják menteni a kiadót. A lépést hétfőn jelentették be a cég dolgozóinak a kiadó ügyvédje és az új ügyvezető jelenlétében.

Mivel a kommunikációs vezető tanácsadóként segíti az Ulpius-ház munkáját, a hétfői értekezleten nem volt jelen, így nincs pontos információja arról, hogy mi hangzott el. Galambos arról sem tud, hogy a kiadó pontosan mekkora adósságot halmozott fel, és miért épp most kérte a csődvédelmet. Szerinte az elmúlt évek túl gyors ütemű terjeszkedése, valamint a könyvpiacot sújtó válság sodorhatta a kiadót a mostani helyzetbe. A csődvédelemtől azt remélik, hogy néhány bolt bérleti jogának visszaadásával tovább működhetnek.

Kerestük Kepets Andrást, a kiadó vezetőjét, de a cikk elkészültéig nem sikerült elérni. Mobiltelefonján üzenetet is hagytunk, de egyelőre arra sem reagált. Őt üzleti ügyekből ismerők szerint Kepets már napok óta lényegében elérhetetlen. Galambos azt mondta, hogy ő sem tudott beszélni az eddigi vezetővel.

A Céginfóban található mérlegadatok alapján egyébként egy prosperáló vállalkozásról van szó, igaz, az utolsó nyilvános mérleg csak a 2013-as állapotot tükrözi, azóta akár nagyot is változhatott a helyzet. 

És hogy valószínűleg változott is, arra utal, hogy a Cégközlönyben elérhető nyilvános adatok szerint az Ulpius-ház Könyvkiadó és Szolgáltató Kft. március 10-én áthelyezte a Thurzó utcai székhelyét, azaz azt megszüntette, majd újat jegyeztetett be a Szent István körút 18. alatt. A telephelyek közül hármat töröltetett (Szent István körút 18., Kolosy tér 1., Margit körút 1.), ezek a címek megegyeznek a bolthálózatuk három tagjával. Amikor megkerestük az egyiket, azt mondták, hogy 

zárva tartanak, éppen leltároznak, nem tudják, hogy mikor fognak kinyitni megint.

Közben az MTI-nek kedd este a Mammutban és a Pozsonyi úton működő boltokat sikerült elérnie, ahonnan azt az információt kapták, hogy reményeik szerint péntek reggel ismét kinyithatnak.

A Hvg.hu cikke szerint az Ulpiushoz szerződött írók közül évek óta többen is panaszkodtak a honoráriumok csúszása miatt, többek között "a sokáig aranytojást tojó tyúknak tekintett" Fejős Éva is emiatt pártolt el tavaly a kiadótól.

A cég 2013-ban viszont még sikeres évet zárt, az egymilliárd forintot nyaldosó eladósodottságát csökkenteni tudta, miközben az árbevétele dinamikusan emelkedve átlépte az 1,5 milliárd forintot. A nyeresége is növekvő pályán volt: a 2011-es 44 millió forint után 2013-ban már 120 milliót vihettek haza a tulajdonosok. Akik ők (a képre kattintva az ábra nagyítható): 

abra1

A könyvkiadás mellett saját üzlethálózatot is üzemeltet a cég: 11 budapesti és 4 vidéki bolt tartozik az Ulpius alá. A társaságnak 2013-ban hivatalosan 86 alkalmazottja volt. 

Az Ulpius-házat 1998-ban alapította Kepets, az első könyv, ami megjelent a név alatt, Mark Twain Pudingfejű Wilsonja volt. A 2002-es könyvfesztiválon az Ulpius lett az év könyvkiadója.

A kiadónak egyébként fordító körökben kifejezetten rossz hírneve volt, elmaradtak a fizetésekkel, a Műfordítók Egyesülete egyenesen nyilatkozatot tett közzé a kiadó gyakorlata ellen 2005-ben.

Az Ulpius népszerű kiadó, olyan könyveket jelentetett meg, mint A szürke ötven árnyalata, Frei Tamás és Kepes András regényei, valamint a tulajdonába tartozó Képregény Nagyker Kft.-n keresztül többek között a Walking Dead-képregényeket. Induláskor főleg ponyvaregények és botránykönyvek fordításait adták ki, a kétezres évek közepétől azonban elkezdtek a magyar kortárs irodalommal is foglalkozni, többek között az Ulpius adta ki Gerlóczy Márton Igazolt hiányzás című regényét. Kepets egy origós közösségi interjúban azt írta, hogy az

Ulpius elsőként harapott rá azokra a könyvekre, amelyek külföldön népszerűek voltak, de Magyarországon még nem ismerték az ilyen típusú regényeket.

A közhiedelemmel ellentétben egyébként a csődvédelem nem azt jelenti, hogy egy vállalkozás tönkrement, és végleg bezár. A csődvédelem sokkal inkább egy utolsó lehetőség, amit a bajba került vállalkozás arra használhat, hogy helyreállítsa a fizetőképességét. A csődvédelem idején a társaság haladékot kaphat a tartozásai rendezésére a hitelezőitől, vagy a számlái kifizetésére a partnereitől – ha sikerül velük alkut kötnie. A csődvédelem tehát szerencsés esetben úgy ér véget, hogy a vállalkozás tovább működhet. Ha nem létezne a csődvédelem, akkor bármelyik cég ellen azonnal felszámolási eljárás indulhatna bármilyen lejárt tartozása miatt, ami sokszor fölöslegesen okozna komoly károkat.