Jácint
16 °C
33 °C
18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

Indokolt-e halott szír kisfiút tenni az újságok címlapjára?

2015.09.03. 20:25

Csütörtökön több jónevű külföldi lap is a címlapján hozta le azt a képet, amelyen egy rendőr annak a hároméves, szír kisfiúnak a holttestét tartja kezében a török riviérán, aki 11 másik menekülttel együtt meghalt, miután elsüllyedt egy migránsokkal teli hajó a görögországi Kos szigeténél. Az áldozatok között van még Ajlan ötéves bátyja, Gallup, valamint édesanyjuk is. Az említett képet címlapon hozta le például a Guardian, a Times, a Washington Post, a Le Monde, a Sun, a Daily Mail, a Metro és a Daily Mirror, az Independent pedig még azt a fotót is közzétette, amelyen a kisfiú arccal a vizes homokban fekszik, miközben hullámok mossák a partot. Mindezt azzal a mondattal kommentálták:

Ha ez a rendkívül erős kép nem változtatja meg Európa hozzáállását a menekültekhez, akkor mi fogja?

A brit lap egy másik cikkben azt is leírta, hogy nem volt könnyű meghozni ezt a döntést, és hogy tudták, hogy sokan fogják majd támadni őket emiatt, de mivel a menekülthelyzet során emberek halnak meg (és szorulnak segítségre), nem szabad elfordítanunk a fejünket.

Ugyanezt a képet egyébként a Blikk például kinagyítva hozta le a Facebook-oldalán, sőt, még megosztásra is buzdított, igaz, azzal a céllal, hogy “holnap se felejtsék el az emberek ezt a gyalázatot”.

Közben kiderült, hogy Ajlan apja, Abdullah Kurdi a felesége és gyermekei elvesztése után nem folytatja az utat, és inkább visszatérne Szíriába, hogy ott temethesse el szeretteit, ahonnan eredetileg elmenekültek.

A másik fényképet – amelyiken a török rendőr már a karjában tartja a kisfiút – Manuel Valls francia miniszterelnök is megosztotta a Twitteren, és azonnali lépéseket sürgetett. Franciaországban egyébként a Le Monde kivételével egyetlen lap sem hozta le a fotókat, és heves vita alakult ki a helyi médiában a fotó közléséről. Vallaud-Belkacem oktatási miniszter szerint a képet hiba lenne elhallgatni, nem fordíthatjuk el a tekintetünket a menekültek problémájáról.

Egyesek azt kérdezik, hogy helyes-e ilyen fotót bemutatni. Szerintem muszáj megtenni. (...) Mert ki kell nyitni a szemünket, tudnunk kell a migránsok helyzetéről, erről a nyomorúságról, azokról a borzasztó helyzetekről, amelyek a migránsokat arra késztetik, hogy életük kockáztatásával a gyermekeikkel útnak induljanak

– mondta a politikus, aki szerint hosszútávú, emberséges és felelős döntésekre lenne szükség a kérdésben, és aki arra is emlékeztetett, hogy idén ezzel már mintegy 2500 menekült halt meg a Földközi-tengeren.

Nem ez volt azonban az egyre forrósodó menekülthelyzet egyetlen döbbenetes fotója: a múlt héten az osztrák Minőségi Újságírásért Alapítvány vezetője, Johannes Bruckenberger fakadt ki, amiért a Kronen Zeitung olyan képeket közölt, amelyeken jól látszódnak azoknak a migránsoknak a holttestei is, akik egy magyar rendszámú, de szlovák feliratú csempészteherautó rakterében fulladtak meg.

Bruckenberger szerint az osztrák lap elérte az újságírás megbocsáthatatlan mélypontját, és felháborítónak tartja, hogy a hűtőkocsi céglogóját kikockázták, ellenben a holttesteket nem.

Ilyen szörnyű fotókat nem közlünk, ez nem más, mint méltatlan és visszataszító bulvárújságírás

– mondta az ügyről, amellyel már az osztrák médiatanács is foglalkozik, és szerintük is etikátlan, hogy az újság szimpla szenzációhajhászásból lehozta a szörnyű halált halt menekültek fényképeit. A kisteherautó rakterében összesen 71 ember halt meg, többségük férfi, de volt köztük 8 nő és 4 kisgyerek is.

A brit Piers Morgan egyébként csütörtök délutáni publicisztikájában azt írja, hogy ne csukjuk be a szemünk Ajlan fényképe láttán, mert

MI tettük ezt. Nekünk is kell megoldanunk.

Nem először fordul elő

Több hasonló példát lehetne még említeni, korábban például a 2013-as World Press Photo nagydíjas fényképét is támadták már: a svéd Paul Hansen fotóján két halott kisfiú volt látható, akiket épp két nagybácsi visz egy gázai mecsetbe. A kétéves Suhaib és alig idősebb fivére, Mohamed egy légitámadás közben vesztette életét, ahogy édesapjuk is, édesanyjuk és négy másik testvérük pedig súlyosan megsérült. Akkoriban sokan azon elégedetlenkedtek, hogy a fotográfus színkorrekciót alkalmazva nyert díjat, mások a kép kegyetlenségét bírálták.

A 2013-as WPP előtt éppen húsz évvel egy Kevin Carter nevű dél-afrikai fotóriporter Szudánba utazott, ahol egy Ayod nevű faluban megörökített egy éhhalál szélén álló kislányt egy keselyű társaságában. Carter képét Pulitzer-díjjal jutalmazták, a drogokon élő fotós azonban nem sokkal később ugyanis öngyilkos lett. Egyszerre kínozták a törzsi harcok során átélt borzalmak és a magára hagyott kislány miatti bűntudat – noha úgy tudni, hogy a keselyű vagy magától elrepült onnan, vagy maga Carter zavarta el a gyerek közeléből.

A halottak ábrázolása a fényképeken kényes és sokat vitatott téma még a felnőtt áldozatok esetén is. Voltak idők például, amikor kifejezetten divatos volt az elhunytak megörökítése, Magyarországon is: Ady Endréről is készült ilyen felvétel, Babits Mihályt a felesége fényképezte, Kossuth Lajos halálos ágyánál pedig több újságíró és fényképész is jelen volt. 

Ahogy látjuk az Ajlanéhoz hasonló tragédiák esetében nincsenek egzakt fotóetikai irányelvek, képenként és esetenként változhat mindaz, hogy mit lát jónak, illetve lehozhatónak egy adott szerkesztőség. Az Index álláspontja egyébként az, hogy amennyiben a téma súlya indokolja, akkor lehet használni a fényképeket korhatáros megjelöléssel.