Karácsonyék megszavazták: hét színház a kormánnyal közös, a többi csak önkormányzati lenne

Hosszú vita és a szöveg módosítása után, zárt ülésen megszavazta a Fővárosi Közgyűlés azt az előterjesztést, amely Karácsony Gergelyék elképzeléseit tartalmazza a budapesti színházakkal kapcsolatban. Így a főváros és a kormány közötti tárgyalás alapja az lesz, hogy Karácsonyék – alkalmazkodva az év végén szakmai egyeztetés nélkül, rohamtempóban elfogadott, komoly tiltakozást kiváltó kultúrtörvényhez – hét, eddig önkormányzati fenntartású színházat félig átengednének az államnak. Döntés született arról is, hogyan oldanák meg a kormány által sarkalatosnak tartott kérdést a Szabad-Tér Színház vezetésével kapcsolatban.

Ahogy arról napközben beszámoltunk, komoly háború alakult ki a koalíciós fővárosi közgyűlésben a színházak kapcsán. Az ügy előzménye, hogy Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely kedden nyilvánosságra hozta az előterjesztését arra vonatkozóan, hogy milyen önkormányzati színházaknál tudná elképzelni azt, hogy az állammal közösen működtessék. (Az eddigi gyakorlat az volt, hogy az önkormányzati színházaknál a főváros a mindenkori kormánytól függetlenül dönthetett az igazgató személyét érintő kérdésekben. Az új törvény szerint viszont ezzel kapcsolatban vétójoga lenne a kormánynak, amennyiben az adott színház állami támogatást is felhasznál – márpedig minden önkormányzati színház felhasznál állami forrásokat.)

A dokumentum összesen hét ilyen, az állammal közösen működtetendő intézményt sorolt fel:

• a Budapest Bábszínházat,
• a József Attila Színházat,
• a Kolibri Gyermek- és Ifjúsági Színházat,
• a Madách Színházat,
• a Thália Színházat,
• az Újszínházat
• és a Vígszínházat.

Az előterjesztésben viszont nem szerepelt a Szabad-Tér Színház, amelynek hivatalosan még mindig folyamatban van az igazgatói pályáztatása, mivel Karácsonyék új pályázatot írtak ki az első eredménytelennek nyilvánítása után. Az előterjesztés szerint ugyanis a főváros átalakítaná a Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpadot üzemeltető intézményt: "Ezt a színpadot többek között független színházi produkciók befogadására is alkalmas helyszínné tesszük, ehhez igazítjuk a cég jogi státuszát és működtetését" – állt a dokumentumban.

Ezt viszont a kormány nem tartotta elfogadhatónak: kedden délben sajtótájékoztatót tartott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Láng Zsolt, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője, és bejelentették: amennyiben nem Bán Teodóra marad a Szabad Tér Színház igazgatója, hanem a DK által támogatott Benkő Nórát nevezik ki, akkor megszakítják a tárgyalásokat a fővárossal, és a kormány nem finanszírozza tovább a budapesti színházakat, ami 6-7 milliárd forintos többletkiadást jelentene az egyébként is több ponton szorongatott fővárosi költségvetésnek.

Az Index több forrása is úgy tudja: Benkő Nóra támogatása a DK számára kardinális kérdés (noha a színésznő férje a TV2 egyik kreatív producere), de emellett Gyurcsány Ferenc pártja arra is használja a kérdést, hogy – már a 2022-es választásokra készülve – az ellenzéki koalíción belüli erőviszonyokat átrendezzék. Egy városházi forrásunk azt állította, Gyurcsány Ferenc azzal fenyegette meg kedden Karácsonyt, hogy ha nem Benkő Nórát nevezik ki a Szabad-Tér Színház élére, a DK nem szavazza meg a főváros idei költségvetését. Utóbbit viszont egy névtelenséget kérő, ám a tárgyalásokra rálátó DK-s politikus tagadta, és azt mondta, valójában abban nem volt egyetértés pártja és a városvezetés között, hogy a színházak üzemeltetésében szabad-e egyezséget kötni a kormánnyal, vagy nem.

Karácsony így másnap, szerdán benyújtott egy módosító javaslatot saját előterjesztéséhez, amellyel kettéosztaná a Szabad-Tér-Színház működtetését:

• a nagyobb, margitszigeti színpadot Bán Teodóra, míg
• a városmajori színpadot Benkő Nóra igazgatná.

Ez az, amit végül már a DK is megszavazott az esti zárt ülésen. Gy. Németh Erzsébet, a DK frakcióvezetője, a főpolgármester helyettese ezzel kapcsolatban a Facebookon közölte: "Sok vita után, nehéz szívvel, jobb meggyőződésünk ellenére szavaztuk ezt meg." Azt írta:

Mi féltjük a kormánytól a fővárosi színházak szabadságát, mi meg akarjuk óvni őket, mi távol akarjuk tartani Budapesttől az orbáni kultúrharcot. Ezért a mi eredeti javaslatunk az volt, hogy semmilyen megállapodást ne kössön a Főváros a kormánnyal, hanem oldja meg maga a színházak fenntartását. Az ehhez szükséges 6 milliárd forintot elő lehetett volna teremteni a Főváros jóval több mint 400 milliárd forintos költségvetéséből. (...) Az elmúlt hetek tárgyalásai során azonban azt láttam, hogy főpolgármester úr és a fővárosi koalíciós partnerek egy része más álláspontot képviselnek. Szerintük szükséges ennek a megállapodásnak a megkötése. Sokat vitáztunk ezen a főpolgármesterrel az elmúlt időszakban. Mára megértettem, hogy a mi álláspontunknak a fővárosi közgyűlésben nincs többsége, a többség ugyanis megállapodás-párti. (...)  Bízom benne, hogy ezek után is fenntartható marad a fővárosi színházak függetlensége és a Főváros ellen tud állni az orbáni kultúrharcnak.

Hogy a kormány hogyan fogadja majd a módosítást, azt egyelőre nem tudni.

Bán Teodóra ugyanakkor a Népszava kérdésére azt felelte: "A közgyűlés által megszavazott kettős ügyvezetést nem tudom elfogadni." Hozzátette: amennyiben a két színpad cégszerűen is kettéválna, akkor vállalná a Margitszigeti Szabadtéri Színpad vezetését.