London visszaadta Nigériának, amit egykor ellopott

Benin City egykor független királyságként emelkedett a mai Nigéria területén a 19. században. 1897-ben brit haderők érkeztek a városba, annak királyi palotáját felgyújtották és kifosztották, az uralkodót száműzték. Itt kezdődött a város kincseinek hosszú kalandútja, mely úgy fest, lassan a végéhez ér. Az akkor zsebre tett kincsek egy részét tiszteknek adományozták, de a többségét Londonba szállították, és aukciókon értékesítették, így szóródtak száz és száz felé a műtárgyak a világban.

A visszatérés

A Múzeumokért és Emlékművekért Felelős Nigériai Nemzeti Bizottság képviselője, Abba Tijani a napokban Londonba érkezett, mert végre sikerült megállapodást kötniük a város déli részén fekvő Horniman Museummal. E megállapodás szerint hétfőn (november 28-án) hat műtárgyat adtak át Tijaninak, melyek így visszakerültek Nigériába, további 66 tárgy pedig 12 hónapra a múzeum birtokában marad kölcsönbe, mielőtt végleg visszatér eredeti helyére – írja a The Guardian.

Két másik benini bronztárgyat, egyiket a Cambridge-i Egyetemről, másikat pedig az Aberdeeni Egyetemről szintén visszaszállítottak Afrikába.

Ezekkel a lépésekkel egy időben a British Museumot is megkérték, hogy szolgáltassa vissza a tulajdonában lévő műtárgyakat, mely közel 900, Beninből rabolt kincset jelent, a legnagyobb gyűjteményt az egész világon. Az intézmény eközben az 1963-as British Museum rendeletre, valamint egy 1983-as örökségi rendeletre hivatkozva azt állítja, hogy ezt nem teheti meg.

Az év elején Németország is visszaadta a birtokában lévő, közel 1000 benini szobrot és műtárgyat Nigériának. Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint „helytelen volt elvenni a bronzokat és helytelen volt megtartani őket. Itt az ideje, hogy a hibákat helyrehozzuk.”

Kulturális emlékek

Múlt hónapban Nigéria kulturális minisztere cselekvésre szólította fel a British Museumot, mikor Washingtonban, a Smithsonian Intézmény 29 műtárgyat szolgáltatott vissza hazájának. Lai Mohammed arról beszélt, hogy:

Nem az a kérdés, hogy visszaadják-e, hanem az, hogy mikor. Kénytelenek lesznek visszaszolgáltatni, mert a kampány napról napra egyre erősebb, és mikor látni fogják, hogy más múzeumok miként cselekszenek, nem lesz egyéb választásuk, mint visszaadni őket… Ezek a műtárgyak arról mesélnek, hogy kik vagyunk, mi a vallásunk, a történelmünk, az értékeink és az erkölcseink.

A Horniman Museum döntése egyhangú volt a kérdésben. Az intézmény vezetője, Nick Merriman szerint egyértelmű, hogy lopott kincsekről van szó, és mint olyat, vissza kell szolgáltatni, továbbá abban bízik, hogy az átadási ünnepséggel nem zárul le minden, hanem épp ellenkezőleg, egy új és virágzó kapcsolat kezdetét fogja majd jelenteni. Tijani hasonló módon vélekedik. Szerinte a más múzeumokkal és intézményekkel való együttműködés kölcsönös előnyökkel járhat mindkét fél számára.

Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök a mai napig az Elgin-márványok, az athéni Akropolisz épületeinek márványszobrainak és domborműveinek visszaszolgáltatását követeli. Valószínűleg a benini bronzok kapcsán próbálta megragadni a kínálkozó lehetőséget, ezért szintén hétfőre egy találkozót egyeztetett Károly királlyal a windsori kastélyba. A márvány emlékművek 1800-as években kerültek a British Museum tulajdonába, miután Lord Elgin (elmondása szerint) a török fennhatóság engedélyével elhozhatta őket Görögországból, mely tény a mai napig vitatott.

(Borítókép:  Joshua Bratt / PA Images / Getty Images)