Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Míg más nemzetközi fesztiválokon közös programok erősítik a fesztiválhangulatot, a Cinepécsen egy hét alatt csak három esti esemény volt. Az október 4-ei nyitógálán és a 10-ei zárón kívül egy filmzenei koncertet tartottak a Pannon Filharmonikusokkal hatodikán. Délutáni program sem volt sok, bár ahogy Keresnyei János, igazgató hangsúlyozta, inkább szakmai programokra költöttek. Amiből szintén csak párat szerveztek.
Hozzátette, ott vannak az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programok. Nem ártott volna azonban valamennyire összekötni a Cinepécset ezekkel, akár egy Gyugyi-féle Zsolnay-kiállításnézést leszervezni a 300 vendégből eziránt fogékonyabbaknak, vagy belépőt intézni a kulturálódni vágyó filmeseknek a Munkácsy-trilógia-kiállításra, hisz, ahogy közeledik az évvége, már majdnem úgy áll a város, mintha még csak most készülne a 2010-es évre, vagyis érdemes lenne egy kései célirányzott pr-olásra.
Főleg filmvetítésekre alapozták a továbbra is közép-kelet európai tematikán, első vagy másodfilmesekre épülő Cinepécs fesztivált, a vetítések az Urániában hétvégén csak kettőkor kezdődtek, a másik helyszínül szolgáló Apolló moziban korábban kezdődött, de az előző esti ismétléssel. A versenyfilmeket a Duna tévé szerkesztői válogatták, ahogy az ötéves fesztivál történetében már tavaly is, ami annyiban jó, hogy nemcsak hallomás alapján állítják össze a 10-es mezőnyt.
Idén kevésbé tűntek felejthetőnek a filmek a tavalyinál, az össztémájuk az a nyomasztó társadalmi dráma, inkább szociologizáló mozikkal, mint pszichologizálókkal, amit a magyar filmekből rendszeresen hiányolnak, kivéve a Mundruczó Kornél, Pálfi György, Fliegauf Benedek, Kocsis Ági és Hajdu Szabolcs-ötös filmjeit (Kocsis Pál Adriennje versenyzett az ötösből).
A versenyfilmek közül három kifejezetten gyenge volt: a szlovák (Menny, Pokol...Föld) szappanoperás, ami még a magyar tévékben is alig állná meg a helyét, hát még nemzetközi fesztiválon, a német Summertime bluest sem lehetett sokáig nézni, az Én és Roz török film pedig egyszerűen követhetetlen gátépítős sztorival kínzott.
Öt mozi hozta az európai fesztiválos színvonalat a zsűri szerint. A cseh világháborús győztes film - ami csak cseh pénzből készült komoly költségvetéssel - konszolidáltabbra sikerült, mégis ezt választották ki a fiatal rendezők alkotásaiból. "Marek Najbrt rendező mintha Szabó Istvánnak vagy a Menzelnek lenne a tanítványa" - indokolta Muhi András zsűritag a döntést. A Pál Adriennt is jónak találták, ahogy azt is értékelték, ahogy Az ördög városa és a Zero "megidézte a Rövidre vágva-mozi gomolygó, mégis összefüggő szálait és a történeteit". A Ballada Karimért bosnyák film Muhi szerint klasszikus értelemben végigvitt dráma jó színészi játékkal, koherens operatőri munkával.
Csak az esti vetítéseken láttunk több nézőt, és a most dokumentumfilmeket is bevállaló Apollo mozi kistermei voltak még teltházasok, de ez messze kevesebb össznézőnek tűnt, mint az előző években. (Nézőszámadatot még nem kaptunk). Kérdés, ha van miskolci nemzetközi fesztivál (a Cinefest), mi szükség van erre a pár héttel később megrendezendő pécsire. De ha valódi fesztivál lenne programokkal, megélhetne egymás mellett a kettő, még az átfedés ellenére is: Kocsis Ági filmje ott nemcsak versenyben volt, hanem nyert is, és a bolgár Keleti játékok itt Keleti játszma címen futott a Fókusz szekcióban.
A fesztivál költsége nem magas a szervezők szerint, erről az igazgató Keresnyei elmondta, hogy bár 40 milliót kaptak az EKF-től az NKA 4,8-a mellett, ebből finanszírozták a diákfilmhetet és a török filmhetet is. Míg tavaly alig maradt idő a szervezésre, most nem volt indok arra, miért érkeztek a kópiák a vetítés előtti utolsó pillanatokban, ráadásul különböző formátumban a bluraytől kezdve a hd-kazettáig. "Nincs baj a kópiákkal, ez a mai mozi" - mondta erről az igazgató. Világsztárokat ide a pénzre hivatkozva nem hívtak meg, bár Törőcsik Mari itt volt a Csoma-film bemutatón, a zsűrielnök pedig Jiri Menzel volt. (Szintén szervezési zavarnak tudjuk csak besorolni, hogy A ti tengeretek a mi tengerünk című dokumentumfilm után nem figyelmeztették a közönséget arra, hogy a rendező Menzellel beszélgethetnek, így mikor az Oscar-díjas filmes megérkezett a terembe, már csak tízen voltak bent.)
Gyenge pályaművek érkeztek a saját szervezésű, európai kultúrát közelítő filmmaraton rövidfilmes pályázatra, ahol ezer eurót lehetett nyerni. A jelentkezők huszonnégy óra alatt mobiltelefonnal vagy kamerával legfeljebb kétperces filmet készíthettek a kulturális értékekről. A nagy lelkesedéssel dolgozó különdíjazott Stettner Tímea programozó elmondta, a zsűri azért részesítette dicséretben a Még egy tánc című filmjüket, mert nekik (gyógyszerész és tanárnő barátnőjével alkották az amatőr stábot) a többiekkel ellentétben volt konkrét sztorijuk. "Mi őszinte barátságot adtunk elő egy táncverseny történetével, bemutattuk, hogy fontos a kultúra és a nemzetközi kapcsolat. De mi a mondanivalója az első helyezettnek?" - kérdezte (az első helyezett, Pécs - Pitch itt megtekinthető).
A Cinepécs fesztivál kicsit olyan volt mint az EKF: látszattevékenység működik. Pedig a filmek jók, és a többség nem is régi. Ha már járt érte pénz, megérte volna egy fesztivált is köré szervezni.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
