Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMTovábbi Cikkek cikkek
A pert a közalapítvány pénzügyi-gazdasági helyzetének, szervezeti és jogi, átvilágításáról szóló teljes jelentés kiadása érdekében indították.
Az Index hírportál 2010. júliusában fordult először a Magyar Mozgókép Közalapítványhoz (MMKA), hogy adja át az egy hónappal azelőtt lezárult belső vizsgálatának részletes változatát. A levelekre az alapítvány válaszul a vizsgálat összegzett kivonatát küldte el kétszer is, amit már az alapítvány júliusi sajtótájékoztatón is kiosztottak. Mivel a tartozásokat felhalmozó alapítvány a közpénzzel bánt felelőtlenül, mikor a filmgyártásra és finanszírozásra támogatást osztott, az Index a Társaság a Szabadságjogokért (Tasz) egyesület segítségével fordult a bírósághoz, hogy kikényszerítse a vizsgálati adatokat.
Januárban került az ügy a bíróságra, ahol az alperesként szereplő alapítvány ügyvédje azzal érvelt, hogy a teljes jelentésről összefoglaló jelentés készült, amit a közalapítvány honlapján nyáron közzétettek, és amit az Indexnek is átnyújtottak. A januári tárgyaláson is ezt az összesített auditot adták le, emiatt elhalasztották a tárgyalást, és az február 22-én folytatódott. A részletes auditot a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatához szükséges márciusi döntés megalapozását szolgáló adatnak minősítette még az MMKA ügyvédje, melyek a keletkezésüktől számított tíz évig nem nyilvánosak. Mindezeken felül a jelentés személyes adatokat is tartalmaz, hangsúlyozta, amelynek nyilvánosságra hozatala, az érintettek személyiségi jogát sérti.
Dr. Pataki Árpád bíró mégis a felperes Index javára ítélt a második tárgyalás után. A döntése szerint nem állnak fenn az alperes által vázolt körülmények, hisz a döntést előkészítő cég álláspontjának kifejtése már nyáron megtörtént, mikor az alapítvány elnöke, Kőrösi Zoltán ismertette a vizsgálat eredményét. A bíróság álláspontja szerint az MMKA szervezetén belül már lezárult a döntéshozatal, külső kormányzati szerv további vizsgálódása nem szolgálhat a nyilvánosság-korlátozás alapjául, nem veszélyezteti a KEHI külső, illetéktelen befolyástól mentes döntéshozatalát.
Az MMKA jogi képviselője ugyanakkor azzal is érvelt, hogy az adatok nyilvánossága veszélyeztetheti az MMKA létét. Az ítélet szerint azonban az alapítvány megmaradása, esetleges átalakítása politikai döntés, így az a bíróság hatókörén kívül eső kérdés. A kiadás mellett rendelkezett a bíró azzal a korlátozással, hogy személyes adatokat konkrét neveket, műveket felismerhetetlenné kell tenni a személyiségi jogok védelme miatt.