Ábrahám
14 °C
31 °C

Az évszázad üzletét kötötte a Disney

2012.11.05. 10:29
Egy hét éven át húzódó üzleti megbeszélés végére került pont október 30-án, amikor George Lucas uszkve négymilliárd dollárért (870,620,000,000 forint) eladta Lucasfilm nevű cégét a Disney-nek. Úgy tűnik, az üzlettel mindenki jól járt, még a Csillagok háborúja-franchise utóbbi években konstans fanyalgó rajongói is.

Bob Iger, a The Walt Disney Co. jelenlegi elnök-vezérigazgatója 2005-ben került a cég élére. A Disney vezetését akkoriban nagyon sok kritika érte kívülről és belülről is, a szaklapok és a nagyközönség a pocsék filmkínálat és az egyre lelketlenebbé váló médiabirodalom, a részvényesek az elhibázott befektetések és a részvények értékének csökkenése miatt támadták a céget, amit 2004-ben a Comcast nevű médiagigász kis híján fel is vásárolt 54 milliárd dollárért.

A céget 1984 óta vezető Michael Eisnert kirúgták, a helyére kerülő Iger pedig nekilátott a Disney megtépázott hírnevének helyreállításához. Az új vezetés alatt a cég 2006-ban 7,4 milliárd dollárért megvette a Toy Story-t készítő Pixar animációs filmstúdiót, majd 2009-ben a Marvelt, a Vasember-, a Thor- és a Bosszúállók-franchise tulajdonosát. 2012 október 30-én következett a Lucasfilm, tovább erősítve a cégről az elmúlt pár évben kialakult pozitív képet.

iger

A Disney bejelentése csak azért nem uralta teljes mértékben a lapok címoldalát, mert az USA keleti partját éppen a Sandy nevű hurrikán foglalkoztatta. A természeti katasztrófa árnyékában, a szaksajtó szerint fű alatt bejelentett üzlet ettől még alaposan felkavarta a hollywoodi állóvizet, hullámai pedig szépen továbbgyűrűztek egészen a legkisebb rajongói blogokig. Mindenkinek megvan a maga véleménye arról, hogy mindez mit jelent a Csillagok háborúja-franchise-nak, az egészen szélsőséges véleményektől az óvatos duhajkodáson át a hurráoptimizmusig. A tőzsde a Sandy miatt kétnapos késéssel reagált a beruházásra, viszont nem úgy, ahogy azt várták a szakemberek, hiszen a Disney részvényeinek értéke 2 százalékot esett.

Mit vett meg a Disney?

A négymilliárdos üzlet során a Disney-é lett a Lucasfilm, az Idustrial Light & Magic (ILM) nevű trükkgyár, a Skywalker Sound hangstúdió, a Lucasbooks könyvkiadó, valamint kismillió ajándéktárgy, játék és egyéb kütyü licenszjoga. A csomagban ott vannak a Csillagok háborúja- és Indiana Jones-filmek, a DVD-, Bluray- és digitális letöltés-jogok, az animációs és élőszereplős tévésorozatok jogai és így tovább, de van pár olyan, már korábban aláírt szerződés, aminek értelmében a Disney (egyelőre) nem a teljes Csillagok háborúja-univerzumot birtokolja.

A Lucasfilm mint gyártó stúdió a forgalmazással korábban nem nagyon foglalkozott, azt rábízta például a Foxra (Csillagok háborúja-filmek) vagy a Paramountra (Indiana Jones-franchise). Utóbbi esete a tisztább, a forgalmazói jogokat a Paramount és a Lucasfilm közösen birtokolja, így a Disney-nek mostantól egyeztetnie kell a rivális stúdióval minden olyan esetben, ha hozzá akar nyúlni a legendás régész első négy kalandjához, a Paramountnak viszont semmi köze nincs az esetleges folytatásokhoz.

disney

Ami a Csillagok háborúja-filmeket illeti, a helyzet jóval pikánsabb. Lucas az első film, a cég koronaékszerének számító Csillagok háborúja film-, tévé-, DVD- és minden egyéb audiovizuális forgalmazói jogait örökre átadta a Foxnak még valamikor a nyolcvanas években, a franchise-ban eddig elkészült két trilógia többi filmjével kapcsolatos hasonló jogokat pedig 2020-ig birtokolja a Fox. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy hiába került a Lucasfilm, és ezen keresztül a Csillagok háborúja-univerzum a Disney-hez, hiába készítenek még három filmet, a teljes sagát soha nem adhatják ki DVD-n vagy Bluray-n, csak akkor, ha a Fox ebbe belemegy.

Luke, nem én vagyok az apád

Az a Fox, amivel Lucasnak évtizedeken át kiváló kapcsolata volt, és már 2005-ben is szerette volna, ha a Lucasfilm átkerül az ő tulajdonukba. Lucas viszont korábban hallani sem akart arról, hogy eladja a céget, egészen 2011-ig nem is volt hajlandó ezzel az eshetőséggel foglalkozni. A Fox joggal sértődhet meg a Disney-üzlet miatt, és ha nagyon akarják, keresztbe tehetnek az új tulajdonosnak több szinten is. 2020-ig ugye azt csinálnak a hat eddig elkészült Csillagok háborúja-filmmel, amit akarnak. A filmek korábban beharangozott 3D-s verziói menetrendszerűen érkeznek majd a mozikba, követve a Baljós árnyak idén februárban bemutatott új verzióját, ami nem mellesleg eddig 102 millió dollárt termelt.

A Disney 2020-ig nemigen fog lépni annak érdekében, hogy megszerezze a filmek jogait, mivel ez óvatos becslések szerint is legalább 6-700 millió dollárjába kerülne, 8 év múlva viszont a hat filmből 5 jogai automatikusan átkerülnek hozzájuk. A Csillagok háborúja esetében viszont meg kell, hogy egyezzenek a Foxszal, mert ha tényleg 2-3 évente akarnak kiadni egy újabb Csillagok háborúja-filmet (az új trilógia első darabja 2015-ben kerül mozikba), akkor 2020-ban ott állnak majd a filmtörténet leggrandiózusabb sorozatával a kezükben, aminek az egyik részét nem tudják beletenni a soros díszdobozba. Nem ez az első alkalom, hogy a Disney-nek egy nagy bevásárlás után vissza kellett somfordálnia a kasszához, a Vasember 3 jogait 115 millió dollárért vették meg a Paramounttól, úgy, hogy a Marvelért korábban már kicsengettek 4 milliárd dollárt.

Miért járt jól a Disney?

Ezért a kis kellemetlenségért mégsemkell nagyon sajnálni a Disney-t, így is nagyon jól jártak ezzel az üzlettel. Négymilliárdot fizettek egy olyan cégért, aminek csak az egyik terméke, a Csillagok háborúja-franchise 35 év alatt eddig 33 milliárd dollárt termelt, és ha csak a 2012-es évet nézzük, 210 milliós bevételt hozott a Lucasfilmnek. Igaz, a sorban utolsó mozifilmet, a második trilógia harmadik darabját, a Sith-ek bosszúját 2005-ben mutatták be, és azóta csak a Baljós árnyak 3D képviselte a klasszikus űroperát a mozikban, de emellett elkészült két animációs sorozat, pár videójáték, és megjelent legalább kétféle DVD- és Bluray-díszdoboz is.

Utóbbi, a most már meglehetősen vicces című "A teljes Csillagok háborúja-saga" minden idők legnagyobb bevételt termelő házimozis kiadványának számít. Szeptemberi megjelenését követően egy hét alatt több, mint egymillió példányban fogyott el, amiből csak az USA-ban 550 000 darabot vettek meg, és hét nap alatt 84 millió dollárt hozott a konyhára. Érdekes, de a Csillagok háborúja a digitális letöltések és az online mozizás korában is képes jelentős hasznot hozni egy olyan piacon, amin minden más franchise kínlódik, ez a Disney-nek különösen jó hír lehet a jövőt tekintve.

falcon

Kütyüknek áll a világ

A filmek és házimozis kiadványok bevétele eltörpül a játék-, kütyü- és ajándékgyárból származó brutális haszon mellett. Amikor Lucas 1976-ban azt kérte a Fox-tól, hogy a Csillagok háborúja minden licenszjogát megkaphassa, nemigen gondolhatott arra, hogy ezek a jogok 35 év alatt 22 milliárd dollárt érnek majd. Igaz, akkoriban a Foxnál sem hihették, hogy az innen-onnan összelopkodott, néhol meglehetősen demagóg és gyerekes űroperához kapcsolódó műanyag giccsekből több pénz folyik be évente, mint a filmforgalmazásból.

Lucas a licenszjogokkal általában jól sáfárkodott, a nyolcvanas évek végén beinduló tömegtermelésnek köszönhetően talán nincs is olyan árucikk-csoport, amin nem található meg a jellegzetes Csillagok háborúja-logó vagy a filmek valamelyik karaktere. A legnagyobb amerikai játékáruház-hálózat, a Toys 'R Us jelenleg 603, a WalMart nevű hipermarketlánc 539, a konkurens Target 800 olyan terméket forgalmaz, amink köze van a franchise-hoz, a töltőtolltól egészen a fűnyíróig. Nagy a kereslet a használt termékekre is, az Amazon.com piacterén 80 ezer, az ebay.com aukciós portálon több mint 380 ezer Csillagok háborúja-tárgyat kínálnak, köztük a Millennium Falcon nevű űrhajóról készült kubista festményt is, egymillió dollárért.

A Disney hosszú távon mindenképpen jól járt tehát a befektetéssel, ami viszont 2015-ig nem fog hasznot hozni a cégnek. A Lucasfilm-termékek értéke jelenleg megbecsülhetetlen, szakértők szerint a Disney évente 200-300 millió dollárra úgyis simán számíthat, ha nem készülne mozifilm. 2015-től ez a szám jelentősen megugrik majd, már ha abból indulunk ki, hogy mennyivel  értékesebb most a Pixar- és a Marvel-birodalom, hogy a Disney igazgatja sorsukat.

Miért járt jól Lucas?

George Lucas a Disney-vel 2011-ben kezdte el a komoly tárgyalásokat a Lucasfilm eladásáról, de a két cég kapcsolata sokkal régebbi keletű. 1987-ben Lucas évi egymillió dolláros díjért cserébe örökre átadta pár Csillagok háborúja-karakter és dizájnelem jogait a Disney-nek, akik Star Tours címen Disneylandben építettek egy látványos szimulátort, amibe beülve a látogató úgy érzi, mintha egy űrhajóban ülne. Azóta Lucas többször is elmondta, hogy nem sok rossz üzlete volt élete során, de ezt annak minősíti, mert az egymillió dollár manapság már nem nagy truváj ezekért a jogokért.

Bob Iger és Lucas tavaly Orlandóban, a Star Tours felújított változatának bemutatóján kezdett el beszélgetni arról, mi lenne, ha a Disney megvenné a Lucasfilmet, ennek folyományaként Lucas idén júniusban jelentette be visszavonulását, és azt, hogy a cég vezetését átadja Kathleen Kennedynek, az addigi társelnöknek - ennek logikus következménye volt a négymilliárd dolláros októberi üzlet.

Ez lenne Lucas végrendelete?

Lucas eddig sem számított szegény embernek, a Forbes 400-as listáján tavaly a 120 leggazdagabb amerikainak számított 3 milliárd dollárjával. Ehhez most hozzátett még négymilliárdot, amiből az adózás után is marad annyi, hogy Lucas összvagyona 5,3 milliárd dollárra rúgjon - ezzel a 70. helyre ugrik a Forbes-listán. Az eladás során Lucas ragaszkodott ahhoz, hogy Skywalker Ranch nevű birtoka ne kerüljön át a Disney-hez, azt majd gyermekei öröklik. Nem akarunk ünneprontók lenni, de az, amit Lucas csinált, kísértetiesen emlékeztet arra, amit egy haldokló tesz az utolsó pár hónapban. Lerendezte minden olyan ügyét, amiből halála esetén per lehetne, tisztázta vagyona helyzetét, és biztosította azt, hogy szellemi öröksége jó kezekbe kerüljön.

startours

A rendező mindig is híres volt szociális érzékenységéről, számos alapítványt támogatott, többet pedig ő maga hozott létre. Milliókat adományozott rákkutatásra és árvaházaknak, és 176 millió dollárral segítette egykori egyetemét, a USC-t. A Disney-üzlet másnapján Lucas egy interjúban elárulta, hogy a négymilliárd dollár java részét jótékony célokra fordítja majd, és azt is, hogy ezek főleg oktatással függnek össze, de részleteket egyelőre nem árult el terveiről.

Miért jártak jól a rajongók?

A Csillagok háborúja rajongóit alaposan megosztotta a Lucasfilm eladásának híre, az internetes népművészet két nap alatt kismillió Miki egér fejű Darth Vadert és Bambit simogató rohamosztagost termelt ki, jelezve, hogy a nagyközönség attól tart, a Csillagok háborúja fanchise-ból habos-babos Disney-giccs lesz. Ezt persze korai lenne kijelenteni, mint ahogy az ellenkezőjét is, de ha megnézzük a Marvel-filmeket, különösen az eddig 1,5 milliárd dollárt termelő Bosszúállókat, nem nagyon értjük, miért hiszik azt a rajonók, hogy Jar Jar Binksnél is rosszabb napok jönnek a Csillagok háborújára.

A Disney két legnagyobb eddigi üzlete, a Pixar és a Marvel megvásárlása nemcsak anyagi, de kritikai sikert is hozott. A Pixar 2006-ban került hozzájuk, akkor, amikor a cég filmjei átlagosan 75 százalékos minősítést kaptak a Rotten Tomatoes-on. A felvásárlás óta ez az érték 85 százalékra ugrott, úgy, hogy a valóban siralmas Verdák 2 tetszési indexe mindössze 38 százalékos, ezzel jól lerontva az átlagot. A Pixar--filmek átlagosan 243 millió dollárt termeltek a mozikban a Disney előtt, azóta 260 millió körül hoznak, a Toy Story 3 pedig az egymilliárd dolláron is túl van már.

disvader

A Marvel megvásárlásával főleg a férfiaknak és a képregényrajongóknak kedvezett a Disney. A Rotten Tomatoes értékei (61 százalék előtte, 76 százalék utána) alapján itt is látszik, hogy a kritikusok és a közönség is jól fogadta az új irányvonalat, a Bosszúállók 1,5 milliárd dolláros bevétele pedig magáért beszél.

Jó kezekbe kerülhet Leia néni és Luke bácsi

Ha pedig mindezt figyelmen kívül hagyjuk, gondoljunk csak bele, mit nyerhetnek a rajongók azzal hogy Lucas sem íróként, sem producerként, sem rendezőként nem lesz a filmek mellett. A korszakalkotó Csillagok háborúja mellett ő rendezte a teljes második trilógiát, neki köszönhetjük az idióta kisgyerek Anakint, Jar Jar Binkset és a Hayden Christiansen megformálta ifjú Vadert is, három megbocsáthatatlanul gyenge húzást, melyek még az elit rohamosztagosokat a Jedi visszatérben agyonverő törpemaciknál is borzasztóbbak voltak.

A Disney pontosan tudja, mennyit ér a Csillagok háborúja jó kezekben, és ahogy a Bosszúállókat is egy olyan rendezőre, Joss Whedonra bízta, aki nemcsak érti a szakmáját, de szerette is az alapanyagot (Whedon legendásan fanatikus képregény- és popkultúra-fogyasztó), nagyon valószínű, hogy a Csillagok háborúja következő trilógiáját is olyan rendezőkre és írókra bízzák, akik nem fognak csalódást okozni a rajongóknak. Az viszont igaz, hogy a 20th Century Fox logója és az ikonikus fanfár nélkül egy Csillagok háborúja-film nyitánya már soha nem lesz olyan izgalmas, mint korábban volt.

A Disney nem először fogadja örökbe Lucas gyermekeit

A Walt Disney Company aranytojást tojó tyúkja, a Pixar eredetileg a Lucasfilm kicsi és veszteséges CGI-grafikai stúdiója volt Lucasfilm Computer Graphics Group néven. Amikor a válásába és a Howard a kacsa című mozifilm bukásába belerokkanó George Lucas 1986-ban 5 millió dollálért eladta a céget az Apple-cézár Steve Jobsnak, valószínűleg nem sejtette, hogy a Lucasfilmtől a tranzakció idején távozó rajzfilmzseni, az író-rendező-producer-animátor John Lasseter idővel Oscar-halmozó óriáscéggé futtatja fel a Pixart.

Lucas videojáték-gyártó cége, a LucasArts a 90-es években a vicces kalandjátékok kincsesbányája volt. A 97-es Monkey Island 3 például a rajzfilmszerű grafikája miatt lett kultikus, nem csoda, hogy Steven Spielberg (aki ekkor már a DreamWorks animációs stúdiót igazgatta) és a LucasArts teljhatalmú ura, George Lucas 2000-ben szerettek volna egy Monkey Island-rajzfilmet. A vudu kapitányos-kormányzó lányás forgatókönyvet Ted Elliott-tal íratták meg, de Lucasnak az utolsó pillanatban eszébe jutott, hogy a kalózos zsáner mégsem akkora üzlet, hiszen Mario Kassar és a Carolco is óriásit bukott 95-ben a Cutthroat Islanddel, ezért leállította a projektet. Ted Elliott kidobott forgatókönyve végül a Disney-nél kötött ki (ő is benne volt korábban az Aladdin írócsapatában, innen volt az ismertség). Ebből készült a 2003-as A Karib-tenger kalózai: A Fekete Gyöngy átka, amiben ugyanúgy benne volt a zombikalózoknak parancsoló kapitány, a kormányzó tökös lánya, a szájában kulcsot tartó kutya és persze a kalózok közé keveredő, fehér inges, bamba főhős, ahogy a Monkey Islandben is.

A Disney mindig is jól tudott sáfárkodni a Star Wars-licensszel: a kaliforniai Disneylandekben már 1987 óta vannak Csillagok háborúja-kötődésű vásári látványosságok. Ilyenek például a Star Tours-vetítések, ahol űrhajóként rángatózó székekben ülve térhetünk vissza a jól ismert messzi-messzi galaxisba, vagy a Star Wars Stage, ahol Csillagok háborúja-hétvégéken Dart Vader- és Csubakka-jelmezes táncosok fürdőköpenyes Jedi-mesterekkel és dögös fejvadászlányokkal táncolnak az aktuális és özönvíz előtti popslágerekre, az őrjöngő közönség legnagyobb örömére.