Videojátékokat támogatnának Vajnáék
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Cikkek cikkek
A filmtörvény tervezete szerint – a javaslat részletes vitáját ma délután tűzi napirendre az Országgyűlés – a játékprogram részeként megjelenő 3D animáció is bekerülne a támogatandó filmalkotások közé, így az ilyeneket gyártó cégek jogosulttá válnának a közvetett állami támogatásra, pontosabban a gyártási költségvetéshez képest számított 20 százalékos adókedvezményére. A filmtörvény módosításban is részt vállaló filmipari kormánybiztosnak, Andrew Vajnának az Intercom forgalmazócég mellett tavaly decemberig tulajdonrésze volt a legnagyobb magyar számítógépes 3D animációkat készítő cégben, a Digic Picturesben, és előtte a Black Hole nevű játékcégben is.
Digic Pictures konkurencia nélkül
A legnagyobb magyar cég, ami videojátékokhoz animációs betéteket gyárt, az Óbudai-szigeten működő Digic Pictures 3D animációs stúdió a gémerek világában jól ismert világszerte. Andrew Vajna excége 2000-ben alakult, kezdetben a korábban szintén az ő tulajdonában álló, ám játékfejlesztésre specializálódott Black Hole stúdió társaként. A Digic-nél videojáték-előzeteseket és -betéteket készítenek főleg külföldi játékfejlesztő cégek megrendelésére. Ilyen volt a Mass Effect 3 című játék beharangozója, amiért idén az európai viszonylatban meghatározó Animago Awards díját kapták a legjobb utómunkáért. Az elmúlt három évben a legnevesebb számítógépes animációs fesztiválokon nyertek elismerést: 2009-ben az Assassin Creed 2, 2010-ben a Civilization V, 2011-ben pedig az Assassin’s Creed Revelations játékok trailerével győztek.
„Egyáltalán nem dolgozunk olcsón, nagyjából ugyanazt a költségvetést kérjük egy projektnél, mint egy amerikai cég. De ezért a pénzért többet adunk, jobban odafigyelünk. A kiadót egyébként sem az érdekli, hogy megspóroljon százezer dollárt, hanem az, hogy az ő filmje legyen a legjobb az E3-on” – mondta az Indexnek még tavaly, a Los Angelesben rendezett játékvásáron Rabb Sándor, a Digic ügyvezetője.
A cégnek 60 alkalmazottja volt a 2011-es cégadatok szerint, információnk szerint azóta 30 százalékkal bővültek. Egy-egy játék promóciós trailerén több tucat animátor dolgozik, a cég motion capture (mozgásrögzítő kamerarendszerrel ellátott) stúdióját is igénybe véve, és van, hogy hat hónapig tartanak egy ilyen kisfilm munkálatai. (Tavalyi gyárlátogatásunkról itt olvashat.)
A Digic Pictures-nek itthon alig van konkurenciája, amit érinthetne az esetleges támogatás. A Filmalap a játékiparban érdekelt magyar animációs stúdiókra vonatkozó kérdéseinkre a Digicen kívül négy céget sorolt fel: a Digital Apes, a Puppetworks Budapest, a Digital Reality, és a Neocoregames cégeket. Ebből az első kettő foglalkozik csak kimondottan animációs munkával. Mindkettő főleg Vajna excége, a Black Hole megrendeléseire dolgozott a piaci szakértők szerint. A másik kettő nem is illik a sorba, hiszen játékfejlesztéssel foglalkoznak, animációt legfeljebb a saját játékaikhoz készítenek.
Adókedvezmény a filmiparban
Itthon 20 százalék jár vissza a külföldi és magyar produkciók magyarországi költéséből, 2011-ben főleg külföldi produkció készült Magyarországon 6,04 milliárd forintos közvetett támogatással, vagyis ennyit kaptak vissza összesen 30 milliárdos költésük után az itt készült külföldi filmek. Idén feleennyit várnak a szakemberek, körülbelül 3 milliárdos adóvisszatérítésre számítanak, ami a produkciók részéről 15 milliárd forintos költést jelent. Kevesebb film forgott idén, összesen hat külföldi bérmunka, és abból is több film elszámolása áthúzódik 2013-ra.A videojáték-trailerek költségei sem nyilvánosak, de információink szerint a Digicnél a Microsoft megrendelésére idén készülő Halo 4 animációinak például 600 millió forint volt csak a magyar költsége. A Digic 2011-es árbevétele az Opten cégadatbázisa szerint 675 millió forint volt a 2010-es 497 millió után.
Felmerülhet a kérdés: valóban ezt az iparágat kell adókedvezménnyel támogatni? Eddig sem kaptak közvetett támogatást, és mégis nyereségesek. A külső helyszíneken forgatott valódi filmekkel ellentétben a játékok animációs munkái elenyésző munkahelyet teremtenek. Ráadásul mivel komolyan vehető animációs stúdiós konkurencia nincs itthon, a Digic Pictures-re épül Magyarországon ez az iparág, ez a cég kapná a közvetett adókedvezmény nagy részét.
Arra nézve nincsenek egyértelmű számítások, hogy az állam mennyit profitál abból, hogy adóbevételről mond le. Zachar Balázs, a Filmalap jogi igazgatóját kérdeztük erről: szerinte a filmes adókedvezmény révén az állam által kifizetett támogatásokkal szemben 24 százalékkal magasabb bevételek állnak, amelyek részben a filmszakmai szolgáltatások után keletkező adóbevételek, részben a multiplikátor hatás révén (a filmipar által generált egyéb szolgáltatásokból) folynak be az államkasszába. „Terveink szerint nemcsak a támogatott cégekre, hanem az egész szektorra pozitív hatással lehet, ha az animációs filmgyártás új technológiának terjesztését - amely nagy beruházásokat igényel - ezzel is támogatjuk”- válaszolta az alap munkatársa, de erről továbbra sem láttunk hatástanulmányt.
Indokolt a videojátékos animáció támogatása?
A videojátékok filmbetétjeinek támogatása a Filmalap szerint azért is indokolt, mert az EFAD – European Film Agency Directors is kiemeli azt, hogy "a bizottság új filmtámogatási szabályainak kidolgozásakor figyelembe vegyék, hogy a számítógépes játékok is részeivé válnak az audiovizuális kultúrának". Azonban a lobbitevékenységet folytató szervezetnek ez még csak egy vitára váró javaslata, nem egy uniós irányelv. Az európai bizottság még nem hozott döntést a kérdésben.
A támogatott műfajok
A támogatandó filmalkotás: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szerinti filmalkotás, ideértve a számítógépes vagy bármilyen platformon hozzáférhető játékprogramban megjelenő, kizárólag a játékprogram vagy alkalmazás részeként való megtekintésre készülő filmalkotást, ide nem értve a hírműsort, az aktuális és szolgáltató magazinműsort, a sportközvetítést, a beszélgetőműsort (talk-show), a játék- és vetélkedőműsort, és a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény hatálya alá tartozó reklámfilmet.”A kulturális teszt rugalmas
A filmalap szerint fontos szempont a támogatáskor, hogy a videojáték animációinak át kell menniük a kulturális teszten. "Nyilvánvaló, hogy az erőszakos tartalmú, pusztán a harcra, lövöldözésre, küzdelmekre építő játékok ezen a szűrőn nem mennek majd keresztül" – válaszolták az alaptól.
A kulturális teszt azonban az eddigi tapasztalatok szerint olyan egyszerű, hogy ha egy alkotás főszereplője megváltja a világot, mindenkit megment, és még belekevernek némi mitológiát is a sztoriba, már meg is felel. Ahogy Brad Pitt részben nálunk forgatott zombifilmje, a World War Z is átment a kulturális teszten, és megkapta a 20 százalékos közvetett támogatást. A zombi-karakterekkel működő film nem kizáró ok, ahogy a horror, vagy a thriller műfaj sem. A filmtörvény csak az öncélú erőszakot (például Fűrész) vagy az öncélú szexualitást (pornófilmet) veszi nem támogathatónak, ha az erőszaknak és a szexnek dramaturgiai funkciója van, és megfelel a kulturális teszt pontjaiból annyinak, amennyit hoznia kell, akkor jöhet.
Vajna közvetetten most is érintett
Andrew Vajna lemondott a Digic Pictures cégről a Holland Antillákon székelő Magyar Enterprises javára. Ugyanígy a Magyar Enterprises lett a tulajdonosa Vajna filmforgalmazó cégének, az Intercomnak is, illetve a filmvetítéssel is foglalkozó, vendéglátóipari Buno Kft-nek is. Ez utóbbival azonban továbbra is élő kapcsolata van Vajnának, ő az egyik cégjegyzésre jogosult ügyvezető.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
