Vastaps fogadta a Sorstalanság világpremierjét

További Cikkek cikkek

Kapcsolódók (1)

Kazettofon, német autók és hallgatag Gryllus Dorka

Tetszett a Berlinálé közönségének a Dallas Pashamende: a többség szerint hiteles, realista film és az is jó, hogy sok benne a német autó.

Kedden félidőhöz ért a Berlinálé, a Cannes után önmagát a legnagyobb európai filmfesztiválként aposztrofáló esemény. Milyen volt a Sorstalanság világpremierje, hogyan mozog Dennis Quaid és Keanu Reeves a vörös szőnyegen és tényleg Eminem énekel majd a Nyóckerben?

Vegyünk egy átlagos hollywoodi sztárt, Dennis Quaid-et például (tetszőlegesen kicserélhető a Berlinálé második napján megjelent Keanu Reeves-re akár). A bevonulás rituáléja a következő: filmjének 22.30-ra kiírt bemutatójára D.Q. 22.17-kor érkezik a Berlinale Palasthoz. A tömeg ekkor már a többszintes, 1600 férőhelyes moziban ül. A színészt közvetlenül a vörös szőnyeg tövében teszi le az autó. Gyöngyházfogsorát csillogtatva kíséretével kényelmesen elindul a bejárat felé, a fotósok face to face feliratú helye előtt álldogál egy kicsit.

Tekintse meg képeinket!

Mindezt a teremben ülők egyenesben nyomon követik a kivetítőn. Rajongók toporognak a vörös szőnyeg mellett, bár számuk esőben, hóban, vagy nem annyira megközelíthetetlen sztár esetén nem lépi túl az ötvenet. D.Q. belép a Palastba, elhalad a tulipánokkal övezett korlátok mellett és kíséretével elindul felfelé a lépcsőn. Az első emeleten szembetalálkozik önmagával egy fotón, odafirkantja nevét a szabadon hagyott fehér részre, mosolyog. Innentől a kamera nem mutatja tovább, eltűnt. A film végén bukkan elő újra, köszönetet mond, és jelzi, megtisztelés számára, hogy itt lehetett.

A fesztiváligazgató

Dieter Kosslick fesztiváligazgató mondhatni ugyanolyan védjegye a fesztiválnak, mint Berlin címerállata, a két mellső mancsával hadonászó medve. Eleinte nem értjük, miért találkozunk annyi fekete kalapos, vörös sálas középkorú férfivel, aztán amikor meglátjuk a leírásnak éppen megfelelő igazgatót, rájövünk, divatot teremtett.

Kosslick egyébként a helyi sajtó érdeklődésének állandó kereszttüzében áll, így a figyelmes berlini újságolvasó játszva összeállíthatja az igazgató órarendjét. Átlag napi negyven programot teljesít, három és nyolc között alszik, reggel jógázik, a hétvégén náthával küzdött (és győzött), és ami a legfontosabb: minden nap pontban 16 óra 45 perckor elfogyaszt egy tál olasz tésztát. Hiába, Ordnung muss sein.

A magyarok

A fesztivál hivatalos programjában összesen négy magyar rendezésű vagy kooprodukciós filmet találunk, a versenyben csak a Sorstalanság indul.
A lepukkant multikultiban erős Nyóckert négyszer mutatták be a jelenleg épp a multikulti csődjéről tanakodó Berlinben: háromszor a European Film Market nevű rendezvényen, egyszer pedig a Magyar Házban. Gauder Áron, a film rendezője elégedett a berlini kirándulással. "Kaptunk egy csomó fesztiválmeghívást, volt, aki már pénzről is beszélt" - jegyezte meg kérdésünkre. Az érdeklődők többsége dél-európai, de a csehek és a japánok is szívesen bemutatnák a rajzfilmet. Berlini magyarok között felröppent pletykák szerint, ha a film eljut a tengeren túlra, Eminem énekli az egyik betétdalt. Gauder a hírhez annyit fűzött hozzá, hogy ha Amerikában valóban megvásárolnák a Nyóckert, mindenképpen szinkronizálni kéne a filmet, véleménye szerint így merülhetett fel Eminem neve.

Tízperces vastapsot kapott a Sorstalanság vagy kiürült a nézőtér?

"Tízperces vastaps fogadta tegnap este a berlini díszbemutatón a Sorstalanságot és annak alkotóit, Kertész Imrét, Koltai Lajost és a főszereplőt, Nagy Marcellt" - tudatta az Indexszel Gréczy Zsolt, a film sajtófőnöke. Bár az Index tudósítója szerint ez a vastaps nem volt ilyen hosszú, maximum három perc, valóban nagyon jól fogadták a filmet. A premier iránt Gréczy elmondása szerint akkora volt az érdeklődés, hogy a kétezres főterem mellett egy másikat is ki kellett nyitni a közönség számára. Tudósítónk csak arról tud, hogy a vetítés az 1600 férőhelyes főteremben volt, ahonnan viszont nagy sajnálatára az ováció után azonnal kiküldték a tömeggel együtt, így nem is sikerült Koltaival beszélnie (ez minden versenyfilm vetítésén így zajlik, a szerk.).
A Frankfurter Allgemeine Zeitung mai, azaz szerdai cikke szerint - amit a Népszabadság is leközölt - a vetítés alatt a nézők fele elhagyta a termet. Tudósítónk szerint ez viszont rosszindulatú feltételezés: "A főterem második szintjén ültem a négyből, ahonnan egész film alatt három ember ment ki, ami szokásos a Berlinálé versenyfilmjeinél, főleg, ha a késői időpontot nézzük, hiszen éjjel fél kettőkor lett vége a filmnek" - mondta.
Koltai Lajos rendező programjában amúgy ma közel húsz televíziós interjú szerepel, idehaza pedig a hét második felére a film nézettsége eléri a százezres határt.

Egy kicsit csodálkozunk, amikor egy magyar lány "Talent vagyok" - felütéssel mutatkozik be, de hamar túltesszük magunkat rajta, tudjuk ugyanis, hogy a fesztivál egyik kísérőprogramjáról, a 12-17-ig tartó Talent Campusról beszél. Megkeressük Papp Bojána dokumentumfilmest (a Velvet egykori főszerkesztőjét, a szerk.), aki összefoglalja nekünk campusbéli tapasztalatait. Egyperces etűdökkel lehetett nevezni a kísérőprogramra, mely nagyjából úgy működik, mint egy szabadegyetem: reggel 10-től este 6-ig zajlanak az előadások. Papp Bojána beszélgetésünket megelőzően például a Harry Potter díszlettervezőjét hallgatta. Nyolcvan országból több mint 1500 résztvevő érkezett a Talent Campusra. Az esemény tulajdonképpeni lényege az informális kapcsolatok kialakítása; Mundruczó Kornél tavaly például itt ismerte meg az idén a Forum programban bemutatott Lost and Found című film társrendezőit.

A Sorstalanság

Kedd este a rövidfilmesek díjátadója után, nagyjából 11 órakor mutatták be a Sorstalanságot a teltházas Berlinale Palastban. Az alkotás hosszas huzavonát követően végül a versenyfilmek között indult, a berlini bemutató volt egyúttal a film világpremiere is. A Der Tagesspiegel, Berlin egyik mértékadó napilapja kedden pozitív hangvételű cikket közölt az alkotásról, szerdán egy másik mértékadó német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) pedig negatív hangvételű cikkével borzolta a kedélyeket (lásd keretes írásunkat alul, a szerk.). A Der Tagesspiegel mai számában hat német filmkritikus értékelésének összesítése szerint négyen közepesen jó minősítést adtak a filmre, egy kritikus nem látta a filmet, egy pedig, a FAZ írója gyengének minősítette.

Mint köztudott, a Berlinálé vezetősége 9-én egy lakonikus sajtóközleményben számolt be arról, hogy az alkotás mégis bekerült a versenyfilmek közé. "Szerencsére sikerült a filmnek végül mégiscsak találnunk egy helyet" - jelentette be Dieter Kosslick. A szöveg maradék részében csupán ennyi áll: az eredetileg erre a napra tervezett Heights című film (rendező: Chris Terriot) nem szerepel a Berlinálé programjában. További indoklás nem követi a döntést, s hogy hogyan fogadták a hírt a film alkotói és a főszereplő Glenn Close, erről sem tájékoztatják az olvasót. (A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint éppen Glenn Close mondta vissza a megjelenését, és ezért törölték a filmet a versenyprogramból, helyet adva a Sorstalanságnak, a szerk.)

A Sorstalanságot mindenesetre vastapssal üdvözölte a Berlinálé közönsége (lásd keretest oldalt, a szerk.), és lelkesedésük ovációba csapott át, amikor Koltai Lajos a Berlinben élő Kertész Imrét és az édesanyja társaságában megjelent Nagy Marcellt kérte a színpadra. A Berlinálén természetesen a versenyfilmek küzdelmét kíséri a legélénkebb figyelem, a város egészen vasárnapig a Potsdamer Platzra koncentrál, mely helyi politológus véleménye szerint minden évben a Berlinálé ideje alatt nyeri el valódi jelentését.

Eltérő német kritikák a Sostalanságról - Tagesspiegel dícséri, FAZ lehúzza

Tagesspiegel:
"Koltai kísérletét leginkább balladaként fogja fel az ember: a felháborító történetet magától értetődőként, erős érzelemmel akarja elmesélni. Ennio Morricone rekviemszerű zenéje ráhangol erre" - fogalmazott kedden a Der Tagesspiegel című berlini lap kritikusa a Sorstalanságról, Kertész Imre és Koltai Lajos alkotásáról a film berlini bemutatójának napján. A művet a berlini filmfesztivál kedd esti programjába vették be. Az alkotással már korábban megismerkedő kritikus a film csúcspontjának azt a jelenetet tartja, amikor a főhős, Köves Gyuri a buchenwaldi koncentrációs táborhoz tartozó Zeitzben elszállításra vár, "félholt emberekkel együtt a sárban A Der Tagesspiegel szerint a film a regénynél egyértelműbben mondja ki, hogy a haláltáborok borzalmait túlélő, hazatérő főhős idegen, kinek sorsát még zsidó rokonai sem tudják, vagy akarják felfogni. A film világosabban ábrázolja: Köves Gyuri ebben a hozzáállásban nem várhat nagy változást, "amit bizonyított, hogy Kertész regénye iránt egészen a Nobel-díjig Magyarországon csekély érdeklődés mutatkozott". A német kritikus szerint a főszereplő, Nagy Marcell arcát aligha fogja bárki is elfelejteni. "Talán a naivitás az utolsó menedék az mészárlásokról szóló híreken gyakorlatiasan átlépő világgal szemben. Élet és művészet között fájdalmas űr tátong, amit éppen ez a Berlinale részéről először dőre módon félreismert film bizonyít" - írta a kritikus a Sorstalanság késői beválogatására célozva.

Frankfurter Allgemeine Zeitung:
"Koltai Lajos, a film rendezője eredetileg operatőr, ezért azt hiszi, hogy mindennek jól kell kinéznie. Igy a buchenwaldi koncentrációs tábor egyszerre csak festőinek hat, és Ennio Morricone az egészet egy édeskés zenei szószba tunkolja" - áll a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerdai számában. Már a cikk felütése is erős: "Míg a film vetítése előtt mindenki jegyet próbált szerezni, a film közben mindenki azon igyekezett, hogy elhagyja a termet." A cikk szerint az, hogy Kertész Imre írta a forgatókönyvet még szomorúbbá teszi az egész projektet, aminek az igazi Köves Gyurihoz nincs is köze. A film empátia helyett bosszúságot kelt a nézőkben a FAZ kritikusa szerint, aki a hat német kritikusból egyedül adott gyenge minősítést a filmnek.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Szlavicsek Judit
Doszpot nyomoz

4932 Ft

Alekszej Navalnij
Hazafi

6300 Ft